Arany diadéma. Két rövidebb és egy hosszabb mezőből áll, amelyeket poncolt zeg-zug mintás keret választ el egymástól. Hasonló keret húzódik végig a diadéma egész szegélyén. A három mezőt négy sorban elhelyezett rekeszes kövek díszítik. A legfelső sor kövei félgömb alakúak, az alatta lévő sorban többnyire négyszögletes rekeszek és kövek vannak, a két alsó sorban a háromszögű kövek dominálnak. A középső mező közepén a felső sorban ovális nagyobb karneol, alatta kettős foglalatban félgömb alakú nagyobb karneol szem vanR: eredetileg egy csaknem körré hajlított bronz pánt, melynek előlapjára egészen vékony aranylemezt hajlítottak. Erre a töredékesen megmaradt aranylemezre forrasztották rá 4 soron az arany rekeszeket, melyekbe almandint, színes üveget foglaltak. Az aranylemez alól az azt merevítő bronz pánt elkorhadt, megsemmisült múzeumba kerülése előtt.
A Kárpát-medencéből előkerült egyetlen hun kori diadémot 1887-ben találták Csorna mellett. A vékony arany lemezt eredetileg egy bronz merevítő alapra hajlították rá. A diadém elülső oldalát kőberakások díszítik: négy sorban almandin, borostyán és üveg található kis arany rekeszekben. A diadémot préselt geometrikus díszítésű szalag keretezi. A csornai diadém esetében sikerült először megfigyelni, hogy a Moldáviából, Oroszországból ismert különös lemezek milyen célt szolgálhattak: egy torzítottkoponyájú hosszú, magas homlokú nő fején került elő.
diadém : diadéma, hun kor - Magyar Nemzeti MúzeumA múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
