Felfedezés

Kuriózumok, amelyek mellett nem lehet elmenni

Gyógyszertár cégér

A cégérek a 19. század közepéig a magyarországi városok és mezővárosok utcáinak jellegzetes tartozékai voltak. A fogalom a német Zeiger szóból származik, amely mutatót jelent. Ezek a különböző címszerű jelképek már a középkorban is az egyes mesterségeket, foglalkozást, szolgáltatást jelölték. A 20. században is találkozhatunk velük. A műtárgy egy vasból…

Kádár cégér

A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai voltak, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig, Magyarországon 1872-ig működtek. Az azonos mesterséget gyakorlók vagy rokon szakmabéliek egy-egy céhbe tömörülve, szigorú szabályokkal védelmezték a törvényes ipart a kontároktól. A céh tagjainak elsőbbségi jogot biztosítottak idegen mesterekkel…

Vendéglő cégér

Az itt látható tárgy a "Vörösrák" vendéglő cégére volt. A vendéglátó cégérek közül legendás volt a Vörösrák. A vendéglő épülete Csaba és Mindszent között, a 19. század elején még az országút mentén, a szántóföldön fogadta vendégeit. A szó hagyományos értelmében csárdának számított. Utolsó érdemi híradás a működő vendéglőről és korcsmáról…

Falióra

Az órás mesterség Magyarországon a 17. század elején kezdett elterjedni német mesteremberek bevándorlásával. Kezdetben csak a módosabb háztartásokban jelent meg, a parasztságnál csak a 18. században kezd tért hódítani. Az óráknak rengeteg fajtája fejlődött ki, a jelen műtárgy a faliórák csoportjába tartozik. Működési elvét tekintve súlymeghajtású. Az óraszerkezet sárgarézből, a…

„Schwarzwaldi” falióra

„Schwarzwaldi” falióra, festett zománc számlappal, porcelán kerettel, ingával és súllyal. Rajta korona, magyar címer és "Éljen" felirat. 19. század második fele. A 19. században az egyedileg kovácsolt vasórát kiszorította a schwarzwaldi tömegóra, fokozatosan általánossá vált a sárgaréz szerkezet, de az óraház továbbra is a fa maradt. Az újabb schwarzwaldi órák…

Szekrényóra

Mesterjegy: "Franz Pösell in Steinamanger". Feketére pácolt, faragott, ara­nyozott léckeretekkel díszített szekrényóra. Szombathelyen ké­szült az 1760-as években. Az ajtó feletti csegelyekben szokatlan módon vaskos díszeket helyez­tek el a házon kívülre, ezek igénytelen faragással megoldott utólagos pótlások. Az óraház tetejére erősített pálcafogantyú is idegen megoldás, amely nem is felel meg funkciójának,…

Lőportartó

Szaruból kialakított, lapos, íves felporzó. Elkeskenyedő végén rugóval záródó kiöntő nyílással, míg a szélesebbik vége egyszerű fém vasalattal záródik. A csont részeket teljes egészében bekarcolt díszítés fedi. Jellegzetessége, hogy két szélesebbik lapját stílusában és mintakincsében is teljesen más a karcolt mintázat. Egyik oldalán egyszerű koncentrikus körök láthatók három mezőben, míg…

Fésű

A fésű kialakításánál felül behasított csontba került egy fonott mintából álló összefüggő felület, melybe a fogakat illesztették. Középen 2 nádcsíkkal van összefogva. A tárgy készítési helye Észak-Brazília, Guiana határa, waiwai. A waiwai indián kultúra híres tolldíszeiről, melyek a hétköznapi tárgyakra is rákerülhetnek. E díszített tárgyakat gyakran készítették piaci árusításra is…

Emlékkönyv

Az emlékkönyv, mint tárgytípus története közel fél évezredre vezethető vissza. Előzménye az album amicorum, amelyben külföldi tanulmányokat folytató diákok különböző emlékeket jegyeztek fel társaikról, professzoraikról. A 18. században a polgári emlékkönyv általánosan elterjedt, de igazi virágkorát a 19. században élte. Az emlékkönyv a szűk környezet valamint az egyes társaságok tagjai…

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×