Felfedezés

Kuriózumok, amelyek mellett nem lehet elmenni

Női bársonycipő

Sötétkék bársony felsőrészű, szegekkel felerősített bőr talpú női cipő. Pántja csattal kapcsolható, elejét masni díszíti. Farkas Lídia kutasi földműves asszonyé volt, aki boltban vásárolta. Az 1930-50 közötti időszakban hordta, kizárólag ünnepeken viselte. A cipő a paraszti viseletekben sokszor csak az ünnepi viselet része volt, akkor hordták, ha táncba mentek, templomba…

Női cipő

Anyaga gépi hímzéssel készült fekete bársony. Orra, oldala és sarok körüli része, valamint szegése fekete bőr. Formája hegyes. Széles francia sarkú. A sarka patkolt. Talpa, sarka bőr. Szögelt. A bársony piros, parasztrózsaszín, fakózöld és világoskékkel hímzett. A sarokrész alatti bőr lyuggalt. A lyuggalás alatt sötét okkersárga bőrrel díszített. A sarok…

Bocskor

Népmeséink hősei mielőtt hosszú útra indulnak gyakran vasbocskort csináltatnak maguknak. Néha nem is egyet, hanem hetet nyúznak el, mire céljukhoz megérkeznek. A 19. századtól a bocskor viselete kezdett háttérbe szorulni és a szegénység jelképe lett. Csak bizonyos munkaalkalmakkor, például aratáskor használták, hogy a levágott gabonaszár ne sértse fel talpukat. Ez…

Ötker plakát

1891-ben egy bielefeldi gyógyszertár szertárában a fiatal gyógyszerész, Dr. August Oetker (Oberkirchen, Alsó-Szászország, 1862. január 6. – Bielefeld, 1918. január 10.) különböző porokkal kísérletezett, és megalkotta a Backin nevű sütőport, amely pontosan 1 font liszthez volt elegendő. Az Oetker-sütőpornak megközelítőleg egyharmada nátrium-hidrokarbonát, s ezen összetétel a mai napig lényegében változatlan…

Senator celofilter plakát

Kónya Zoltán által tervezett reklámplakát, Kíméljük a magyar egészséget reklámfelirattal. Jelzett: Kónya Z. Felelős kiadó: Fusch Vilmos. Janina Cigarettapapír Rt. jelzése a jobb felső sarokban. Népi hímzéses kalapban bajszos legény cigarettáűval szájában füstölög, jobbra cifra pártás menyecske feje látszik, kezével a füstszűrős cigarettacsomagra mutat. A plakát a cigarettát népies hazai…

Állami áruház plakát

Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból Az Állami Áruház Nemzeti Vállalatokat 1949 májusában alapították. Az első Állami Áruház 1952-ben nyílt meg Újpesten az Árpád és az István út sarkán Rákos Pál tervei alapján. A szocialista, realista stílusban épült hatalmas bevásárlóközpont árkádos kialakítása miatt igazi kuriózum volt. Fontos történelmi mozzanat, hogy itt…

Díszváza

Talpon álló díszváza hirtelen kihasasodó testtel, nyakánál gyűrűtaggal, nyaka széles szájperemben végződik. Két áttört, az Alhambra vázákra jellemző S alakú füllel, domború pajzsáttöréssel, egész testet elborító historizáló, keleties-magyaros, stilizált virágos díszítéssel. Az 1880-as évektől a városlődi kőedénygyár is magáévá tette a korszak iparművészeti törekvését, a magyar stílus alkalmazását, majd a…

Tulipános láda

Északkelet-Magyarország területein a 19. század elejétől kezdett elterjedni a gömöri asztalos központokra jellemző, vörös-fekete márványozású alapfestés, melyet fekete tussal húztak. A kezdetben Rimaszombat-Miskolc felől érkező darabok mellett egyre nagyobb arányban jelentek meg a Mezőkövesd, Eger, illetve Gyöngyös asztalos központokban készültek. Az egri asztalosok példányain jól érzékelhető a stílusbeli eltérés, ők…

Festett szék

Fehér alapon festett fa szék Mákófalváról. Asztalos munkával készült. A kalotaszegi, 20. századi divatnak megfelelően fehérre van mázolva, és erre festették a virágos-leveles, szimmetrikus mintát, ami a szék teljes felületét behálózza, még a lábakat összekötő becsapolt három lécet is. A vidék hagyományos kultúrájának szerves része a tisztaszoba és annak bútorzata,…

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×