Maskarában / In disguise

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának portrégyűjteménye a politikai, gazdasági és kulturális élet szereplőit ábrázoló eredeti fényképfelvételeket őrzi. Több mint 15 ezer személyről közel 40 ezer fotográfia található a kollekcióban, hivatásos, amatőr vagy privát fényképezők alkotásai, amelyek műteremben vagy valamilyen esemény alkalmával készültek.
A 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg. A divatos jelmezes mulatságok olykor politikai tartalommal telítődtek, olykor jótékonysági célokat szolgáltak, máskor csak az önfeledt szórakozás alkalmai voltak. A Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül neves személyek jelmezes képeiből válogattunk, kis kitekintéssel a 20. századra is.

Izabella főhercegnő

A Habsburg család tagjai közül tartósan Frigyes főherceg és felesége családja lakott Magyarországon, egykori pozsonyi palotájuk ma a szlovák köztársasági elnöki rezidencia. A származását az Árpád-házig visszavezető Croy-Dülmen hercegi családban született Izabella Belgiumban nevelkedett és 1878-ban ment feleségül Frigyeshez, aki Albrecht főherceg fogadott fiaként a leggazdagabb Habsburgnak számított. Házasságukból kilenc gyermek, nyolc leány és egy fiú született. Pazar pozsonyi udvarukban számos híresség megfordult. Sokszor csendült fel házimuzsika, s a jelmezes, beöltözős színpadi játékoknak, báloknak a családtagok, rokonok és a vendégek is szereplői, részesei voltak. Az erős akaraterővel és komoly politikai ambíciókkal rendelkező Izabella jelentős befolyást gyakorolt férjére. Igen aktívan vett részt különböző egyletek, intézmények gyámolításában, tevékenységük szervezésében. Izabella fényképezni is megtanult. Mivel családjának több tagja is bátran fogta kezébe a kamerát, így együtt örökítették meg ünnepeiket, hétköznapjaikat. A kiemelkedően fontosnak tartott eseményekhez azonban sokszor hivatásos fotográfust hívtak, akár Bécsből is.

Izabella főhercegnő és gyermekei műkedvelő színielőadás szereplőiként

dr. Josef Székely bécsi fotográfus felvétele, Pozsony, 1895 körül

Türr Istvánné mint leláncolt Hungária

Disderi, Párizs, 1860-as évek

Türr Istvánné

Giuseppe Garibaldi Múzeum-kerti szobrának talapzatán az olasz szabadsághős és a bajai kisinasból az „Ezrek” kötelékében, az olasz függetlenségért és Itália egyesítéséért harcoló, a volturnói csatában döntő szerepet játszó Türr István (1825-1908) kézfogása látható. Türr István - a hagyomány szerint - garibaldista vörös ingben vette feleségül III. Napóleon francia császár unokahúgának lányát, Bonaparte-Wyse Adélt 1860-ban, Mantovában. Letizia Bonaparte leánya magáévá tette férje politikai nézeteit, és egy párizsi jelmezes összejövetelen a leláncolt Hungária - az elbukott szabadságharc után rabságban sínylődő ország - alakját megszemélyesítve jelent meg. A kosztümöt a híres párizsi fotográfussal, Disderivel örökítette meg.

Apponyi Albert gróf

Nagyapponyi Apponyi Albert grófnak (1846-1933), az I. világháborút lezáró békét megkötő magyar delegáció vezetőjének jellegzetes hórihorgas alakját elsősorban időskori fényképeiről ismerjük. Fiatalkori fotográfiái közül különösen érdekes ez a felvétel, amelyen az ifjú gróf Don Quijote de la Mancha lovagként látható. Apponyi Albert gróf Cervantes halhatatlan regényhősének jelmezét egy jótékonysági bál alkalmából öltötte magára, amelyet a Műcsarnok javára rendezett a Képzőművészeti Társulat. A bálra elkísérte bizalmas barátja Bernáth Dezső, később országgyűlési képviselő, aki Sancho Panza jelmezében jelent meg. A korabeli tudósítás szerint nagy sikert arattak, s politikai karikatúra is készült jelmezes fellépésükről.

Apponyi Albert gróf Don Quijote öltözetben

Borsos és Doctor, Pest, 1868

dr. Korányi Frigyes gyermeke festő jelmezben 

Bülch Ágoston, Budapest, 1874

dr. Korányi Frigyes gyermeke

Korányi Frigyes belgyógyász professzor és Bónis Malvin házasságából négy gyermek született: Malvin (1862), Anna festőművész (1864), Sándor belgyógyász, akadémikus (1866) és ifj. Frigyes politikus (1869). A gyermekeket a szülők gondos nevelésben részesítették. A család számos jótékonysági és segélyprogramot támogatott. 1874-ben a az utolsó pesti német színházban a bölcsőde és gyermekmenhely számára jótékonysági előadást tartottak. Az első részben tíz jelenetben gyermekek szerepeltek, köztük Korányiak is. A hetedik, „A festő műterme” című színben a korabeli tudósítás szerint feltűnt „Korányi A.” Ma sajnos nem tudjuk eldönteni, hogy képünkön a két közel egyidős gyermek közül Anna vagy Sándor (Alexander) szerepel-e. A jelmezekbe öltözött gyermekekről később, Bülch Ágoston udvari fotográfus műtermében készültek fotográfiák.

Teleki Pál gróf

Teleki Pál gróf (1879-1941) talán a legismertebb a két világháború közötti magyar miniszterelnökök közül. A konzervatív, antiliberális, ugyanakkor a szociális reformok iránt elkötelezett politikus önmagát inkább tudósnak tartotta. Ő, a földrajztudós volt a trianoni határok revíziójának legfontosabb ideológusa. Ő volt az a tiszteletbeli főcserkész, aki hatvanéves korában is szívesen mutatkozott cserkészegyenruhában. Ő volt a bálok egyik legkiválóbb táncosa, a különleges és szép autók, az angolos sportruhák kedvelője is. Valamint Ő volt az, akinek egyik költséges szenvedélye a könyvek gyűjtése volt, és aki még felnőtt korában is olvasta Karl May indián történeteit. A fiatal, egy kosztümös estélyre öltözött tinédzser grófot a Strelisky műterem örökítette meg számunkra.

Teleki Pál gróf ifjú korában

Strelisky, Budapest, 1890 körül 

Vastagh György festőművész 

Ellinger, Budapest, 1896

Vastagh György

Vastagh György (1834-1922) rajzkészségére piarista tanára figyelt fel. A tehetséges fiatal festő két évtizedig főként Kolozsvárott lakott, de több alkalommal folytatott hosszabb tanulmányokat Bécsben. Kolozsvári évtizedei idején a festés mellett különböző intenzitással foglalkozott fotografálással is. 1876-tól Budapesten élt. A pesti művész-közélet aktív tagjaként számos összejövetel szervezője, jelmezes bálok kosztümjeinek, díszleteinek tervezője-festője volt. Így a Munkácsy Mihály tiszteletére 1896. július 19-én, a Műcsarnokban tartott „jelmez-estély”-nek is, ahol ő maga Báthori Istvánnak öltözötten jelent meg. Számos közgyűjtemény őrzi munkáit, s oltárképek festőjeként is maradandó munkássága. Barátjának, Spányi Bélának dedikált jelmezes fotográfiája a Fényképtár kincse.

Széchényi Hanna grófnő

A Városliget legelevenebb korzója a Stefánia út volt. Itt épült meg Meinig Artúr tervei szerint az arisztokrácia zártkörű rendezvényeinek helyet adó Park Klub. Az impozáns épület (a mai Stefánia palota) 1895-ben nyitotta meg kapuit a válogatott közönség előtt. A palota pompás bálterme számos rangos eseménynek, jótékonysági összejövetelnek adott otthont. Károlyi Lajosné Széchényi Hanna grófnő (1872-1957) nagyapjához, Istvánhoz méltón támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát, segítette erdészeti kiadványok megjelentetését és tevékeny részt vállalt a főúri társaság jótékonysági rendezvényein is. Képünkön a Műbarátok Körének a Művészek Nyugdíjalapja javára rendezett jótékonysági esetélyén viselt kosztümjében látható.

Széchényi Hanna grófnő Botticelli Minervájaként

Strelisky, Budapest, 1900

Andrássy Tivadar gróf

Mártonfy Gy. utóda, Budapest, 1902

Andrássy Tivadar gróf

József főherceg és felesége, Klotild főhercegnő a kulturális és társadalmi élet minden területén igyekeztek kimutatni, hogy Magyarországhoz szoros szálak fűzik őket. A főhercegnő által tervezett és létrehozott Klotild szeretetház javára a főúri társaság Ottó főherceg irányításával, 1902-ben nagyszabású lovasjátékokat rendezett. A sajtó kiemelt teret szentelt az előkészületeknek, az eseménynek. Részletesen bemutatták a terem berendezését, a jelmezeket, a szereplőket. A főváros közönsége pedig a Tattersall elé tódulva bámulta a résztvevőket, akik Mátyás király korabeli öltözetekben jelentek meg. Lovas, táncos bemutató, lovagi torna szerepelt a programban. A jelmezekről számos fotográfia is készült. Andrássy Tivadar gróf (1857-1905) több jelenetben is szerepelt.

Apponyi Geraldine

Apponyi Geraldine grófnő (1915-2002) Giacomo Puccini Bohémélet című operája főszereplőjének, Miminek a jelmezében látható. Az 1934. évi  jótékonysági Operabálon Geraldine grófnő partnere, Echerolles Sándor volt, aki Rodolfo szerepét alakította. A korabeli írásbeli kritika szerint „a grófnő bájosan, finoman, kedves közvetlenséggel játssza meg a varrólányt.” Az ekkor készült fénykép csak évekkel később, 1938-ban kapott sajtónyilvánosságot, amikor Apponyi Geraldine grófnő I. Zogu albán uralkodó jegyese lett.

Apponyi Geraldine grófnő Mimi jelmezében 

Vajda M. Pál, Budapest, 1934

A kiállítás képeit válogatta és az ismertetéséket írta/Selection of photographs and descriptions for the exhibiton: Lengyel Beatrix, Baji Etelka

Digitalizálás/Digitalisation: Ormos József

Angol fordítás/Translation: Cseh Lilla Zsófia

Munkatárs/Colleague: Merényi Ágnes

Virtuális kiállítás/Virtual exhibition: Farkas Krisztina, Kovács Rita

Koordinátor/Coordinator: Kómár Éva



RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×