Az arisztokrácia lakóhelyei: várak, kastélyok a birtokon/birtokokon és városi paloták
Jeles főúri személyek 1860-1870 között
Élet a kastély termeiben
Társasági élet: élőképek, jótékonyság
Jeles főúri személyek 1870-1900 között
Gyermekek, család
Expedíció, utazás, a világ megismerése
Vadászat
A személyzet
Az arisztokrácia lakóhelyei: várak, kastélyok a birtokon/birtokokon és városi paloták
Alcsút – Az ország egyik legszebb klasszicista stílusú kastélya Pollack Mihály tervei szerint épült 1819–1827 között. József nádor, Ferenc császár öccse, aki 1795–1847 között Magyarország nádora volt, 1819-ben szerezte meg birtokcsere útján az alcsúti uradalmat. A kastélyban 1867-től harmadik fia, József Károly főherceg lakott a családjával. József Károly osztrák főherceg és magyar királyi herceg a kiterjedt Habsburg-család első olyan tagja volt, aki a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát. Hangsúlyozott magyarságával a hazai arisztokrácia rangban legelőkelőbb tagjává vált.
Klösz György felvétele, 1896 körül
Fraknó – A történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legszebb vára. A ma az ausztriai Burgenland tartományhoz tartozó vár 1317-ben épült. 1622-ben került az Esterházy család birtokába, és napjainkban is az Esterházy Privatstiftung tulajdonában van. A főúri család itt helyezte el festmény- és fegyvergyűjteményét, valamint kincstárát.
Klösz György felvétele, 1896 körül
Tiszadob – Az Andrássy család egyik legrégibb birtokán áll a mesés neogótikus várkastély, mely Andrássy Gyula gróf megrendelésére 1880–1885 között épült fel Meinig Artúr tervei alapján.
Klösz György felvétele, 1904 körül
Tőketerebes – Andrássy Tivadar gróf kastélyának a park felé néző oldala. A parkban álló neogótikus mauzóleumban alussza örök álmát idősebb Andrássy Gyula gróf.
Klösz György felvétele, 1896 körül
Nagymágocs – Az előcsarnok Károlyi Imre gróf kastélyában. A Csongrád megyében található kastélyt eklektikus, többnyire neobarokk stílusban Károlyi Imre és hitvese építtette 1896-1897-ben.
Klösz György felvétele, 1897 körül
A nagycsarnok Zichy Jakab gróf fülesi kastélyában: szinte bemutatóterme a trófeáknak, állatbőröknek és más dísztárgyaknak.
Klösz György felvétele, 1896 körül
A nagyszalon az Esterházy (ma Puskin) utcai Károlyi-palotában.
Ismeretlen felvétele, Budapest, 1900 körül
Kígyós – A nagyszalon Wenckheim Frigyes gróf 1875–1879 között, Ybl Miklós tervei szerint, német reneszánsz stílusban épített kastélyában, mely „stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompa tekintetében a legelső magánépületek egyike az országban” írta róla egykoron a Vasárnapi Ujság.
Klösz György felvétele, 1896 körül
Jeles főúri személyek 1860–1870 között
Eötvös József báró író, költő, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja és elnöke.
Simonyi Antal felvétele, Pest, 1862 körül
Zichy Pál gróf és felesége.
Mayer György felvétele, Pest, 1860 körül
Gróf Pálffy Pálné született Károlyi Geraldine grófnő és lányai, Franciska, Anna Mária és Geraldine.
Ludwig Angerer felvétele, Bécs, 1860 körül
Gróf Batthyány Lajosné született Zichy Antónia grófnő. Magyarország első felelős, független miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak hitvese, majd annak 1849. október 6-án történt kivégzése után özvegye. Férjét és a szabadságharc elveszett ügyét élete végéig gyászolta.
Miután hazatért az emigrációból, 1856 után, Mayer György pesti fényképész örökítette meg
Podmaniczky Frigyes báró politikus és városatya, akit „Budapest vőlegénye”-ként ismerünk. Ő volt az a gavallér, aki élete végéig kifogástalanul elegáns és divatos öltönyökben járta szeretett fővárosának utcáit. A kiegyezés után a modern Budapest egyik megteremtője lett, a városfejlesztés központi szervének, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának harminckét éven át alelnöke, aki azt vallotta, még nyaralni is Budapesten lehet a legjobban.
Simonyi Antal felvétele, Pest, 1861
Esterházy Pál gróf. Az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőr őrnagyként harcolt, Komárom várának feladásakor ezredes és hadosztály-parancsnok volt. 1849 után emigrációban élt, 1854-ben amnesztiával hazatért.
Fényképe Ervin Hanfstaengl nevezetes párizsi műtermében készült 1863-ban
Hölgyek öt generációja egy családban: középen a legidősebb, báró Wenckheim Józsefné sz. Orczy Terézia bárónő, mellette, a székre támaszkodva leánya, báró Kray Nepomuk Jánosné sz. Wenckheim Mária bárónő, középen, zsámolyon ülve az unoka, gróf Zichy Nepomuk Jánosné sz. Kray Irma bárónő, ölében az ükunoka, Nádasdy Júlia grófnő, jobb oldalon a széken ülve gróf Nádasdy Ferencné sz. Zichy Ilona grófnő, a dédunoka.
Carl von Jagemann felvétele, Bécs, 1870 körül
Élet a kastélyban
Andrássy Aladár gróf homonnai kastélyának könyvtárszobája.
Gárdonyi Testvérek felvétele, 1900 körül
Podmaniczky Gézáné a kiskartali kastély könyvtárszobájában. Degenfeld-Schonburg Berta grófnő 1868-ban kelt egybe Podmaniczky Géza báróval. A házaspárnak nem született gyermeke, így Berta grófnő egész idejét a kastélyukban 1891-ben alapított könyvtár rendezésének, gyarapításának szentelhette. Halála után a könyvtár egy rokonára szállt, aki a gyűjteményt 1929-ben az Evangélikus Egyháznak ajándékozta. A könyvtár teljes anyagával, az eredeti bútorok között, ma is használható az Evangélikus Országos Könyvtárban.
Ismeretlen felvétele, 1898
Az ebédlő Festetics Tasziló grófnak a Somogy megyei Berzencén található vadászkastélyában. A falakon az állatokat és vadászjeleneteket ábrázoló festményeiről híres művész, Franz Xaver von Pausinger képei.
Klösz György felvétele, 1896 körül
Nagymágocs – Károlyi Imre gróf kastélya, a dohányzó. Ide vonulhattak el az urak, hogy szivarfüst mellett, a bőrfotelekbe süppedve megtárgyaljanak politikai vagy gazdasági kérdéseket.
Klösz György felvétele, 1897 körül
Nádasdladány – Trófeákkal gazdagon díszített reggelizőszoba Nádasdy Ferenc gróf kastélyában.
Klösz György felvétele, 1896 körül
A biliárdszoba Festetics Tasziló gróf keszthelyi kastélyában.
Klösz György felvétele, 1896 körül
A fürdőszoba a homonnai Andrássy-kastélyban. A vizet felmelegítő kályhát a kádfal mögött helyezték el, így nem rontotta a látványt a helyiségben, melynek kényelmét a kádon kívül asztalka, székek és fotelek is fokozták.
Gárdonyi Testvérek felvétele, 1900 körül
Andrássy Dénes gróf gyarapodó műgyűjteményének külön épületet emeltetett Krasznahorka-váralján. A képtár 1908-ban épült fel Hültl Dezső tervei szerint, és a következő év nyarán mintegy százötven darab kiállított műtárggyal meg is nyílt. A műkincsek azonban hamarosan, 1913-ban, a gróf végrendeletének megfelelően a Szépművészeti Múzeumba kerültek.
Klösz György felvétele, 1909
A kocsiszín a homonnai Andrássy-kastélyban.
Gárdonyi Testvérek felvétele, 1900 körül
Társasági élet: élőképek, jótékonyság
Andrássy Géza gróf, a későbbi politikus, ismert sportember és vadász, egy élőképjelenet szereplőjeként.
Adèle felvétele, Bécs, 1890 körül
Apponyi Albert gróf páncélban, valószínűleg Don Quijote-öltözetben. Jelmeze politikai sorsát vetíti előre. A gróf a hazai nemzeti konzervativizmusnak volt búsképű lovagja. Évtizedeken át a magyar politika, illetve közélet sokat szereplő, kimagasló alakja – a szó eredeti értelmében is, mert nem egyszer látjuk, hogy egy fejjel környezete fölé magasodik. Hosszú közéleti tevékenységének legismertebb fejezete az volt, hogy ő vezette a magyar delegációt az első világháborút lezáró Párizs környéki béketárgyalásokon.
Borsos és Doctor felvétele, Pest, 1865 körül
Széchenyi Hanna grófnő Botticelli festményének Minerváját személyesítette meg a Műbarátok Körének a Park Klubban (ma Stefánia palota), a művészek nyugdíjalapja javára rendezett estélyén.
Strelisky felvétele, Budapest, 1900 körül
Főúri csoportkép a Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán. Erdély legelőkelőbb családjainak tagjai az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javára előadták a Szádeczky Lajos egyetemi tanár által írt és rendezett Régi erdélyi lakodalom című ünnepi játékot. A korhű viseletbe öltözött szereplők Székely Ádám gróf és Bánffy Anna grófnő 1702-ben tartott lakodalmát elevenítették meg. A menyasszony szerepét Bánffy Ilona bárónő, a vőlegényét Wass György gróf játszotta, Bethlen Bálint gróf volt az egyik násznagy. Néhányan a további szereplők közül: Bornemisza Adél bárónő, Nemes Polika grófnő, Béldi Rozália grófnő, Béldi Liszka grófnő, Bethlen Mária grófnő, báró Bornemisza Gáborné. Szádeczky Lajos, az író alakította Bethlen Miklós gróf figuráját.
Ismeretlen felvétele (Dunky Fivérek?), 1901
Gróf Batthyány Lajosné javaslatára a Magyar Gazdasszonyok Egylete bazárt rendezett „az alföldi szűkölködők” megsegítésére. A bazár, melynek felszerelési költségeit Batthyány grófné magára vállalta, 1864. február 11-én nyílt meg a Duna-parton álló Lloyd-épület, a Pesti Kereskedelmi Testület palotájának földszintjén. 12 boltjában 24 előkelő hölgy árusított. Az egy hétig tartó rendezvény sikere minden várakozást felülmúlt. Itt gróf Andrássy Gyuláné sz. Kendeffy Katinka grófnőt látjuk a cukrászatban.
Schrecker Ignác felvétele
Jeles főúri személyek 1870–1900 között
Idősebb Andrássy Gyula gróf. A szabadságharc leverése után távollétében halálra ítélték. Miután – több emigránstársához hasonlóan – amnesztiával hazatért, bekapcsolódott a hazai politikai életbe is. Deák Ferenccel kidolgozták az osztrák örökös tartományok és a Magyarország közötti politikai együttélés feltételeit megteremtő kiegyezési törvény alapjait. Andrássy, „a szép akasztott”, ahogy emigrációjában a párizsi szalonokban nevezték, tette fel a koronát Ferenc József, immár magyar király fejére, majd 1867–1871 között a magyar miniszterelnöki, 1871–1879 között pedig a közös osztrák-magyar külügyminiszteri tisztséget töltötte be.
Ismeretlen felvétele, 1875 körül
Károlyi Gábor gróf feleségével, a polgári származású Major Amáliával. Rangon alul kötött házassága miatt a grófot apja, Károlyi György kitagadta.
Borsos, Doctor és Varságh felvétele, Budapest, 1878 körül
Apponyi Sándor gróf, felesége, született Esterházy Alexandra grófnő és egy ismeretlen hölgy társaságában. A tudós gróf diplomáciai szolgálata után visszavonult lengyeli kastélyába, ahol bibliofíliával, történelmi és régészeti kutatásokkal foglalkozott.
Zelesny Károly felvétele, Pécs, 1880 körül
Orczy Béla báró 1879–1890 között a király személye körüli miniszter, közben két évig volt belügyminiszter is.
Ellinger Ede felvétele, Budapest, 1885 körül
Batthyány Lajos gróf, fiumei kormányzó és felesége, Andrássy Ilona grófnő, Andrássy Gyula miniszterelnök lánya.
Koller Károly felvétele, Budapest, 1882 körül
Pejacsevich Tivadar gróf, Verőce vármegye és Eszék főispánja, Horvátország zászlójával a millenniumi ünnepségek keretében megtartott hódoló díszmenetben Budán, a Vérmezőn, az egykori Karátsonyi-palota előtt.
Koller utódainak felvétele, 1896. június 8.
Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István kisebbik fia, török tűzoltó tábornoki egyenruhában. Miután megszervezte Budapesten az önkéntes és a hivatásos tűzoltóságot, mely szervezetek 1870-ben álltak szolgálatba, a török szultán megbízásából, magyar minta szerint, kiépítette a konstantinápolyi tűzoltóságot is. Közben végleg letelepedett Törökországban, és irányította nagy sikerrel a tűzoltóságot mint altábornagy, a szultán tábornok-hadsegéde, a tűzoltó ezred és a császári tengerész-tűzoltó zászlóalj főparancsnoka.
Sebak és Joaillier felvétele, Konstantinápoly, 1900 körül
A fiatalon elhunyt herceg Esterházy Miklósné született Cziráky Margit grófnő az udvari bálon viselt estélyi ruhájában.
Adèle felvétele, Bécs, 1900
Festetics Tasziló gróf. Házassága révén – a skót és brit felmenőkkel is rendelkező Lady Mary Victoria Hamiltont vette el – kapcsolatba került az európai legfelsőbb arisztokráciával is. Keszthelyi kastélyában királyokat, hercegeket látott vendégül. 1906-ban királyi főudvarmester lett, 1911-ben elnyerte a hercegi címet.
Ismeretlen felvétele, 1900 körül
Ifjabb Andrássy Gyula gróf politikus, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere.
Ellinger Ede felvétele, Budapest, 1890 körül
Udvari bál a millenniumi ünnepségsorozat keretében a budai királyi palota dísztermében. A felvétel nem egy tényleges bál megörökítése, hanem Strelisky fényképész bravúros fényképösszeállítása, egy ún. összemásolt fénykép. A képen szereplő, magyaros díszruhát viselő hölgyekről és urakról Strelisky mester külön-külön készítette el a felvételt, majd ezeket az önálló fényképeket dolgozta össze. Néhányan a képen látható személyek közül: elöl Frigyes főherceg áll, tőle balra Blanka főhercegnő, gróf Apponyi Lajosné, Jókai Mór és Wlassics Gyula. Frigyes főhercegtől jobbra Auguszta főhercegnő, József Ágost főherceg, Izabella főhercegasszony, Lipót Salvator főherceg és Koburg Lujza hercegnő áll, mögöttük Burián István (éppen csak a feje látszik), az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügy-, majd külügyminisztere és Bánffy Dezső báró, miniszterelnök látható. A kép jobb szélén, a karosszék mellett Apponyi Lajos gróf áll.
Strelisky felvétele, Budapest, 1896
Gyermekek, család
Teleki Géza gróf és fia, Pál. Az apa író és politikus volt, Széll Kálmán kormányában belügyminiszter, 1894-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A kisfiúból előbb földrajztudós, majd miniszterelnök lett. 1941 tavaszán azzal kellett szembenéznie, hogy Németország elvárja Magyarországtól, hogy átengedje a Jugoszlávia lerohanására induló német egységeket, és katonai erővel részt is vegyen az akcióban, miközben Nagy Britannia bejelentette, hogy ezt hadüzenetként értékelné. A két erő közt őrlődve Teleki nem látott más kiutat, mint azt, hogy önkezével véget vetett életének.
Kozmata Ferenc felvétele, Budapest, 1885
A Széchényi grófkisasszonyok a család somogyvári kastélyának parkjában álló babaházban. A ház előtt, ásóval a kezében, Széchényi Katalin, az ablakokon testvérei, Lea és Erzsébet néznek ki.
Koller Károly utódainak felvétele, 1896 körül
A csecsemő Albrecht főherceg szlovák szoptatós dadájával. A gyermekek nevelésében dajkák, tanítók, idegen nyelvű kisasszonyok vettek részt.
Friedl S. felvétele, Pozsony, 1897
Expedíció, utazás, a világ megismerése
Teleki Sámuel gróf, Afrika-kutató, felfedező, bennszülött kísérőjével. A gróf karavánja 1887. február 4-én vágott neki az ismeretlen útnak. Érintették a Kilimandzsárót, és megmászták a Kenya-hegységet. Útjuk során két tavat Rudolf és Stefánia trónörököspárról neveztek el. A Rudolf-tó partján (1975 óta Turkana-tó) egy működő vulkánnak pedig társai a Teleki nevet adták. Teleki a magával hozott etnográfiai kollekciót a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahonnan a gyűjtemény a későbbiekben létrehozott Néprajzi Múzeumba került.
Ismeretlen felvétele, 1887-1889 között
Zichy Jenő gróf. Három expedíciót is vezetett Oroszországba, a Kaukázusba és Ázsiába a magyar őstörténet emlékeit kutatva. A fénykép jellegzetes kaukázusi öltözetben mutatja első kaukázusi útja után.
Kalmár Péter felvétele, Budapest, 1895
Károlyi Mihály gróf és útitársai Algériában, a Szaharával határos, jó termőföldű, datolya-és olajligetekben gazdag Biskra oázisban.
Ismeretlen felvétele, 1913
Vadászat
Bánffy Miklós gróf és kísérői vadlesen. Bánffy gróf valódi polihisztor volt. Ismert mint író, de grafikusként, valamint jelmez- és díszlettervezőként is. Volt színházi rendező és több színház, köztük az Operaház intendánsa, de politikus is, 1921 áprilisa és 1922 decembere között magyar külügyminiszter.
Jelfy Gyula felvétele, Kisjenő, 1908
Andrássy Géza gróf és Henrik porosz királyi herceg vadászatra indulnak a gróf automobiljával.
Balogh Rudolf felvétele, 1909
Izabella főhercegnő és lányai, Izabella, Mária Krisztina, Gabriella és Alice vadászaton elejtett madarakkal.
Ismeretlen felvétele, Teschen, 1910 körül
A személyzet
A vadászokat kiszolgáló erdei konyha József Károly főherceg egyik kisjenői vadászatának alkalmával. Középen áll a főherceg.
Jelfy Gyula felvétele, 1901. december
A kastély személyzete Radafalván, gróf Kornis Gáspárné birtokán.
Ismeretlen felvétele, 1905
Károlyi Imre gróf tejüzemének szállítójárművei.
Ismeretlen felvétele, Nagymágocs(?), 1910 körül