K2 Blog
Senator celofilter plakát
Kónya Zoltán által tervezett reklámplakát, Kíméljük a magyar egészséget reklámfelirattal. Jelzett: Kónya Z. Felelős kiadó: Fusch Vilmos. Janina Cigarettapapír Rt. jelzése a jobb felső sarokban. Népi hímzéses kalapban bajszos legény cigarettáűval szájában füstölög, jobbra cifra pártás menyecske feje látszik, kezével a füstszűrős cigarettacsomagra mutat. A plakát a cigarettát népies hazai termékként mutatja be. A csomag kiszerelése 100 db-os volt, Gyártója a Janina Rt. - Budapest, Nagytemplom utca 17. A gyártási idő 1930-as évek, így ez az időszak tekinthető a plakát készítési idejének is.
Senator celofilter plakát, 1930-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Állami áruház plakát
Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból Az Állami Áruház Nemzeti Vállalatokat 1949 májusában alapították. Az első Állami Áruház 1952-ben nyílt meg Újpesten az Árpád és az István út sarkán Rákos Pál tervei alapján. A szocialista, realista stílusban épült hatalmas bevásárlóközpont árkádos kialakítása miatt igazi kuriózum volt. Fontos történelmi mozzanat, hogy itt játszódik az Állami Áruház című film, az 1953. január 23-án bemutatott magyar zenés, propagandisztikus filmvígjáték. Ma Újpesti Áruház néven üzemel lényegében változatlanul.Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból ,1960-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Díszváza
Talpon álló díszváza hirtelen kihasasodó testtel, nyakánál gyűrűtaggal, nyaka széles szájperemben végződik. Két áttört, az Alhambra vázákra jellemző S alakú füllel, domború pajzsáttöréssel, egész testet elborító historizáló, keleties-magyaros, stilizált virágos díszítéssel. Az 1880-as évektől a városlődi kőedénygyár is magáévá tette a korszak iparművészeti törekvését, a magyar stílus alkalmazását, majd a Zsolnay-gyár hatására csakhamar megjelent a stilizált keleti motívumok ötvözete a magyaros ornamensekkel, illetve a keleties edényformák előállítása. A váza aljába nyomott márkajelzés Mayer György tulajdonosi időszakára (1866–1884) utal, ha ez alapján támaszkodhatunk a készítés idejére, akkor az az 1880-as évekre tehető.
Díszváza, fenékbélyeg alapján 1866-1884 között, feltehetően az 1880-as évek - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Tulipános láda
Északkelet-Magyarország területein a 19. század elejétől kezdett elterjedni a gömöri asztalos központokra jellemző, vörös-fekete márványozású alapfestés, melyet fekete tussal húztak. A kezdetben Rimaszombat-Miskolc felől érkező darabok mellett egyre nagyobb arányban jelentek meg a Mezőkövesd, Eger, illetve Gyöngyös asztalos központokban készültek. Az egri asztalosok példányain jól érzékelhető a stílusbeli eltérés, ők a virágfejeket pontosan kirajzolták, a miskolciak viszont festői foltokban jelenítették meg. K. Csilléry Klára meghatározása szerint az 1847-es datált láda, egri asztalosműhelyben készült. A főmotívumot két szimmetrikus kétfelé ágazó virágbokor alkotja, melyet fekete márványozással kialakított oszlopos keret fog össze. Mikófalván 1910-ig ilyen ládát kapott a menyasszony. A kamrában, -ahol a nők hálóhelye volt-, a ruháját tartotta benne. ;
Kiállítva a Palóc népművészet című állandó állításban, 1990-2014 között, Eger (Dobó István Vármúzeum Palóc kiállítás, Dobó utca 12., majd a Hatvan hatás - A Dobó István Vármúzeum 60 éve című időszaki kiállításban, 2018- 2020 között, Eger, Dobó István Vármúzeum).
láda, "tulipános láda", 1847 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Festett szék
Fehér alapon festett fa szék Mákófalváról. Asztalos munkával készült. A kalotaszegi, 20. századi divatnak megfelelően fehérre van mázolva, és erre festették a virágos-leveles, szimmetrikus mintát, ami a szék teljes felületét behálózza, még a lábakat összekötő becsapolt három lécet is. A vidék hagyományos kultúrájának szerves része a tisztaszoba és annak bútorzata, amit a lány vitt magával hozományként az esküvőkor.Eredeti helyén ez a szék is egy tisztaszobát díszíthetett.
Festett szék, 20. század - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szabadulólevél
Rézmetszet, Johann Gottfried Prixner pesti rézmetsző alkotása 1806-ból. A rézmetszet fejlécén Kecskemét realisztikus-perspektivikus látképe található, amely délnyugatról ábrázolja a várost. Kecskemét tanácsa a városi céhek szabaduló-, és mesterlevelei számára a város látképével ellátott keretes nyomtatványt biztosított, amelyre minden céh a saját elbocsátó szövegformuláját alkalmazta.
Ez a dokumentum a kovács céh szabadulólevele, melyet Fáj Szüts Mojzes tiszakürti születésű kovácslegény számára adtak ki 1830-ban.
Kecskeméti kovács céh szabaduló levele, 1806 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kossuth levele
A levelet az olaszországi emigrációban élő Kossuth Lajos írta 1863-ban Földváry Károly ezredes részére, aki ekkor az olaszországi magyar légió parancsnoka volt. A többi emigrációban született Kossuth-levélhez hasonlóan ezt is gyászkeretes papírra írta Kossuth. A levél témája emlékérem veretés a magyar légió azon tagjai számára, akik a magyar szabadságharc idején a magyar honvédseregben is szolgáltak. Az emlékérem kiadásának a gondolata onnan eredt, hogy az 1860-as évektől a magyar légióban a vezetők közötti nézeteltérések és egyéb okok miatt egyre nőtt a belső feszültég. Sokan léptek ki a légióból, többször lázadás ütötte fel a fejét. Az emlékérem adományozásával is próbálták tompítani az elégedetlenséget.
Kossuth e levelében azt a kérdést intézi Földváry Károlyhoz, hogy Anconában vagy Bolognában van-e pénzverő ház, ahol ezeket az érmeket verettethetnék.
Földváry Károly válaszát ugyan nem tudjuk, de azt a későbbi forrásokból igen, hogy az érmeket végül Turinban (Torinóban) készítették el a légió számára.
Levél. Kossuth Lajos levele Földváry Károly ezredeshez - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Végelbocsátási okmány
A gyűjteményben található Bolla Lajos, noszlopi születésű (foglalkozása molnár), m. kir. veszprémi 71. honvéd zászlóalj gyalogos honvédjének, illetve tisztiszolgájának 1875-ből származó végelbocsátó (obsitos) levele 11 év 9 hónap 12 nap szolgálat után.A magyar királyi hadseregben az 1. világháború közepéig kézírással kitöltött díszoklevelet adtak a katonai szolgálatból véglegesen elbocsátott (obsitos) katonának.
Végelbocsátási okmány, 1875. dec. 31. - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Dergáló
Tölgyfából készült, fűrészeléssel, faragással kialakított nyeles, fésű-szerű eszköz. A len magjának lehúzására szolgál. A lendergálót nyelénél fogva külön e célra készült hosszú szék közepén, egy áttört nyílásba szokták állítani. A dergáló vagy bugázó személy a szék végére ült, a lenköteget (marok, kéve) kézbe fogva a szárak hegyét a lendergáló szegeibe vágta, majd maga felé húzta, hogy a fogak lehúzzák a bugát (a magházat) a növényről. A bugát napon szárították, majd kézi rostán megrostálták, végül szeleléssel kitisztították. A lendergálót Mo.-on csak a Dunántúl legnyugatibb sávjában használták, de használata a kifejezetten lentermelő vidékeken is erősen visszaszorult. Helyébe inkább a mag kicséplésének különböző módjai léptek.
László Ferenc ajándékaként, 1903-ban került a múzeum gyűjteményébe.
dergáló - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kés
Csont késnyél töredéke. Téglalap alakú, vége felé kissé kiszélesedő, a nyéllapon 4 vasszegeccsel van átlyukasztva. Végén növényi ornamentikával díszített, átfúrt. 2014-ben az egri Dobó tér rekonstrukciója kapcsán végzett megelőző feltárás során került elő ez a használati tárgy egy késő középkori-török kori cserzőgödörből.
A tágy 9 cm hosszú és 2 cm széles. Vastagsága: 1,5 cm
kés, 16-17 - század Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Fésű
Fából faragott kétoldalas fésű. A fésű fogait egyenként, fűrész segítségével alakították ki, felületén csiszolás nyomai figyelhetőek meg. Az egyik oldalon ritkább fogazattal (összesen öt vastagabb foggal) rendelkezik, míg ellentétes oldalán sűrűbben elhelyezkedő, tizenegy vékonyabb és egy vastag fog figyelhető meg. A fésű fontos pipereeszköz volt, melyet már a középkorból is ismert, erre specializálódott fésűkészítő műhelyekben tömegesen készítettek.
A lelet 2014-ben, az egri Dobó-téren végzett megelőző feltárás során került elő (ásatásvezető: Halász Ágoston).
fésű, 16-17. század - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu