K2 Blog
Rödös gatya
Akárcsak a „borjuszájú” ing, úgy a „rödös” gatya (vagyis redőzött gatya) is régies viseletnek számított a 19.-20. század fordulóján. Ezeket a térd alá érő, bő fazonú gatyákat 6-10 szél házivászonból készítették. Egy „szél” 60-75 cm, ennyi volt a szövőszéken szőhető vászon szélessége. A gatya redőit harmonikaszerű hajtogatással alakították ki, nedves állapotban harmonikaszerűen meghajtogatva az anyagot, amely száradás és préselés után tartós maradt.
rödös gatya 20. század eleje Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szoknya
Magyaros jellegű női díszviselet szoknyája. A mellény anyagával azonos, türkizkék alapon piros rózsamintás, sűrű szövésű selyembrokát. A viselet az 1930-1940-es évek jellemző magyaros díszviselete, a ruha a budapesti Pántlika Szalonból származik, 1937-1938 körül készülhetett. Tervezője Tüdős Klára (1895-1980), korábban jelmeztervező, később a korban Magyarországon és külföldön is divatossá váló magyaros jellegű alkalmi ruhák híres tervezője, aki történelmi és népi viseletek motívumainak felhasználásával készítette öltözeteit.
A tárgy Prácser Lászlóné ajándékaként került a gyűjteménybe.
szoknya 1937 - 1938 Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kötény
A Dráva menti horvátoknál a női viseletekben kedvelt volt a rózsás kasmír anyag. Blúzol vállán és felkarján rátétként, kötényekhez és fejkendőként is viselték, életkornak és családi állaponak megfelelően választva meg az alapszínt. A kötényt, helyi elnevezésében frutu-t derékban ráncba hajtották, szélét csipkével és farkasfoggal, szalagokkal díszítették. Ezek a darabok ünnepi viselethez valóak voltak.
kötény 20. század eleje Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bácska társadalmi élete
Bácska társadalmi élete : ezer arcképpel : Bács-Bodrog vármegye jótékonysági és kulturegyesületeinek közreműködésével szerkeszti Csoór Gáspár. A „beteg, boros, bús, lomha Bácskát" Kosztolányi írásaiból mindenki ismeri, aki olvas magyarul. De kik voltak azok az emberek, akik meghatározó alakjai voltak ennek a vármegyének, és ennek a világnak?
Illusztrált, érdekfeszítő leírása egy életmódnak, amelyet már csak a mesékből ismerhetünk.
Bácska társadalmi élete ezer arcképpel, 1909? - Szabadkai Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Trieri, feliratos boroskészlet
A készlet Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén található római villagazdaság feltárása során került elő. Eredetileg egy nagy, 4 literes keverő edényből és 4 vagy 5 kisebb ivópohárból állt (a sűrűbb borokat vízzel higították). Felületükön finom, zöldes-fekete agyagmáz, rajtuk fehér, barbotin díszes felírat. Ezek az ún. beszélő edények általában az élettel, a borral s a szerelemmel kapcsolatos felszólításokat közölnek a pohár használójával. NON AMAT ME CUPIDUS, vagyis Cupido, a szerelem istene nem szereti a bortól megrészegülteket. A germániai Trierben készült és innen került importként a szentendrei villa tulajdonosának birtokába. Ottományi Katalin
Trieri, feliratos boroskészlet,Kr.u. 3. század második fele-vége (Kr. u. 250-290) - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Emlékkönyv
Az emlékkönyv, mint tárgytípus története közel fél évezredre vezethető vissza. Előzménye az album amicorum, amelyben külföldi tanulmányokat folytató diákok különböző emlékeket jegyeztek fel társaikról, professzoraikról. A 18. században a polgári emlékkönyv általánosan elterjedt, de igazi virágkorát a 19. században élte. Az emlékkönyv a szűk környezet valamint az egyes társaságok tagjai közötti kommunikáció sajátos eszköze volt. Míg a 16. században latin és ógörög szerzők tollából származó idézetek kerültek be ezekbe a füzetekbe, addig a 19. századtól kezdve az idézeteket már szerző nélkül, gyakran módosítva jegyezték fel. Az emlékkönyv ugyan más jellegű forrástípus, mint a napló, ennek ellenére kerülhettek bele személyes jellegű információk, amely a megélt történelem egy kis szeletének tekinthető. Jelen műtárgy a Kisfaludy család tulajdonát képezte, felületén virágmotívum, valamint a kőtáblákra vésett Tízparancsolat látható.
Emlékkönyv, 1890 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
ÁCS IRÉN 100
Száz éve született Ács Irén fotóriporter, aki több mint 70. 000 negatívot, papír pozitív fényképeket és színes diafelvételeket ajándékozott a Történeti Fényképtárnak. Neve ezért a Magyar Nemzeti Múzeum nagy adományozóinak márványtáblájára is felkerült.
Ács Irén életművét az államszocializmus idején, Magyarországon és külföldön hozta létre. Fényképei túlnyomórészt a valós helyzetekre és emberekre fókuszálnak, történeteket mesélnek el. Képein megmutatkoznak a dokumentarizmus csírái, annak tipikus műfajai; a portrék, az életképek. Igazi erőssége a ma streetfotónak nevezett műfaj volt.
Kiállításunkkal a 2015-ben elhunyt fotósra emlékezünk.
Mátrai-féle tolólétra
A XX. század első felében a tűzoltó szaktanfolyamokon használt egykori tanszergyűjtemény részét képezte, mint szemléltető eszköz. A tolólétrákat elsősorban a magasabb épületekből való személymentésre, illetve a tűz megközelítésére használták. A három tag kitolásával lehetett növelni a létra magasságát, támasztórudakkal biztosították annak stabilitását. A kerekek a helyszínre jutásban játszottak fontos szerepet.
Mátrai-féle kétkerekű háromrészes tolólétra modell, 20. század első fele - Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Odhner típusú számológép
Arithmos Sverige márkájú fém számológép. Theophil Odhner svéd mérnök kezdte el ezt a típusú számológépet gyártani az 1890-es években, és egészen az 1970-es évek elejéig gyártották. Az Odhner-féle számológép mechanikus készülék, a forgatókar és hengerpalástok segítségével lehet elvégezni vele a kívánt műveletet. Világszerte nagy népszerűségre tett szert, a kereskedők napi számolásait nagyban megkönnyítette. (Fábián Laura)
Odhner típusú számológép, 20. század - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Színkeverő állvány
Színkeverő állvány óraműves meghajtómotorral, papírból készült színkorongokkal. Ha az óramű által biztosított kellő sebességgel forgatjuk meg a színes körcikkekből álló korongot, akkor szemünk homogén színt fog érzékelni. Ferdinand Ernecke (1832 – 1914) berlini precíziós műszerész és optikus, 1852-ben alapította fizikai és kémiai kísérleti eszközöket gyártó cégét. Saját műszerész- és asztalosműhelye Berlinben, a Königgrätzer Strasse 112. szám alatt volt. Fia, Erich mérnök lett, a gyártást röntgenkészülékek alkatrészeivel folytatta. Forrás: Itten, Johannes: A színek művészete. Tanulmányi kiadás. A szubjektív élmény és az objektív megismerés mint a művészethez vezető utak. Budapest, Corvina K., 1978; Ernecke, Ferdinand: Preisliste No. 11. über physikalische Apparate , Chemische Instrumene und Gerätschaften … Berlin, [1888 után]. 71–72. No. 1273. https://www.sil.si.edu/DigitalCollections/trade-literature/scientific-instruments/files/51666/imagepages/image81.htm (2020-05-10); Kütterer, Gerhard: Lebensdaten verdienter Persönlichkeiten in den ersten Jahrzehnten der Röntgenologie. 2., ergänzte Auflage. Norderstedt, Books on Demand GmbH, 2015. 155.
Színkeverő állvány színkorongokkal, 19. század - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kesztyűtartó doboz
Piros bársonnyal bevont téglatest alakú kesztyűtartó doboz ívelt vonalú fedéllel a múzeum Iparművészeti Gyűjteményéből.A doboz négy sarkán, közepén és a fedél tetején, domborított stilizált inda, és levélmotívumokkal díszített lemezek találhatóak. A fogón ugyanilyen jellegű díszítés. A doboz belsejét piros szaténnal vonták be, fedelének belseje párnázott. A doboz hosszúsága: 37,5 cm, szélessége: 11,4cm.
Kesztyűtartó doboz, 20 század eleje - Jósa András Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szivarszipka
Az elegáns vonalú, a XIX. század második feléből való szivarszipka a tok selyembélésébe pecsételt cégjelzés szerint Adler Fülöp és Fia műhelyéből került ki, amely Budapesten a Deák Ferenc utca 13 század alatt működött. Az Adler-család a 18. század végén előbb Óbudán, majd Pesten telepedett le és tagjai ötvösséggel, tajtékfaragással és pipakupak készítéssel foglalkoztak. A 19. század második felében az egyik legnevezetesebb gyártókká váltak. A cég virágzásának az első világháború vetett véget. A szivarka, azaz a cigaretta forgalmazása 1865-ben kezdődött Magyarországon s ezzel együtt indult meg a hozzávaló szipkák készítése is. A szivarszipka tajtékból készült, az ívesen hajló testet egy-egy korona alakú illetve levéldíszes gyűrű díszíti.
szivarszipka, 1900 körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu