K2 Blog
Bábütőfa
A bábsütő mintát Pável Ágoston vásárolta a múzeum részére 1928-ban Szentgotthárdon. Az eszközt eredetileg mézesbábos használhatta a mézből, cukorszirupból és lisztből készült mézeskalács, nyugat-magyarországi nevén, mézesbáb sütéshez. A keményfából gondosan kifaragott dúc egyik oldalán láncos ördög látható, ami országos viszonylatban is egészen különlegessé teszi ezt a darabot. Méret: H:2cm, Sz:13,5cm, V:5,3cm
Bábütőfa - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csokoládé öntőforma
Cukrász csokoládé öntőforma, mellyel népszerű macskanyelvet készítettek a 20. század első felében. Egy ilyen öntőformával tizenkét darab csokoládét tudtak elkészíteni. A felmelegített, folyékony állagú csokoládéval feltöltötték a kialakított lyukakat, majd hűtés után fogyasztották az elkészült darabokat.
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gyűjtemény Vendéglátóipari tárgyi gyűjteményéből. A fém öntőforma mérete: 6 x 15 cmCsokoládé öntőforma MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Csokoládé öntőforma - MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Abrosz
Házi készítésű fonalból házilag, deszkás technikával szőtt abrosz Somogyszentpálról a XX. század elejéről.Az ünnepi célra készült díszes darabokat használták karácsonykor is az asztal leterítésére. A karácsonyi abroszon összegyűlt morzsát nem dobták ki, hanem összegyűjtötték és eltették. Úgy hitték, hogy ennek gyógyító ereje van és az állatoknak adták, hogy egészségüket, termékenységüket biztosítsák vele.
abrosz, 20. század eleje - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Klebelsberg 100
150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno.Klebelsberg kivételes tudású, meghatározó és kiemelkedő személyisége volt az I. világháború utáni Magyarország történetének.
Miniszterként elérte, hogy tárcája évről évre egyre nagyobb arányban részesüljön a magyar állami költségvetésből, így az 1928/1929. költségvetési év 10%-a (!) a kulturális tárcához került. Évtizednyi miniszterségének eredményeképpen a magyar kulturális élet pezsgésnek indult.
A befektetéseknek köszönhetően a közoktatás alapintézményeitől az egyetemekig számos nagy beruházás valósult meg.
Kiállításunk Klebelsberg életét és miniszteri munkásságát mutatja be címszavakban.
Termékkatalógus
Benyák János nagyatádi nyomdája az 1930-as évektől szentképek készítését is felvette tevékenységi körébe. Az 1933-ból ránk maradt árjegyzékben szereplő képeket Benyák Jenő rajzai alapján, fővárosi üzemekben készült klisék segítségével sokszorosították. A piaci résként kínálkozó lehetőséget a nyomda tulajdonosa a következőképpen magyarázza a szentképek árjegyzékének első oldalán: „Főtisztelendő Cím! Amidőn üzemem a szentképek készítését is felvette munkakörébe, a magyar katholikusság érdekeit kívánja szolgálni, hogy ne legyen az kénytelen a külföldről nagy vámmal s a közvetítő ügynökök jutalékával megterhelt cikkeket dupla áron vásárolni.”
A katalógusban szerepelnek: szentképek, magyar szentképek (melyeknek bal alsó sarkában a nyomda logója és a termék sorszáma látható), gyermek képecskék és húsvéti üdvözlőlapok borítékkal.
Termékkatalógus, 1933 - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Búcsújáró kereszt
A búcsúskeresztet a 19. század végétől a második világháborúig használta Mácsa falu katolikus közössége kalocsai és hajósi zarándokútjain. A menet élén haladó fiatal lányok vitték a keményfából faragott keresztet, a bádogból kivágott, festett feszülettel. A búcsúskeresztet felül művirágból készült ív zárja le, a megfeszített Krisztus alatt Mária imádkozó alakja. A tárgyat a tavaszi utak előtt minden évben újrafestették, új művirágdíszítéssel látták el.
Búcsújáró kereszt - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Offer
Különleges pártfogásukról, csodás gyógyításukról híres szentek oltárainál, kegyképeinél, a segítség megnyerése céljából vagy hálából elhelyezett tárgy. A magyar parasztság körében az ún. identifikációs offerek voltak a legnépszerűbbek, amelyek a betegségben szenvedő állatot, testrészt, belső szervet szemléltetik. A népi eredetű offerek eleinte fából készültek, amelyeket az ügyes kezű parasztemberek maguknak faragtak ki. A 15. századtól ismertek voltak a viaszból készült változatok is. A viasz offerek szokása csak később vált általánossá, öntésükkel mézeskalácsosok foglalkoztak, legtöbbször templomszolgák, szerzetesek, a búcsújáróhelyeken maguk a mézeskalácsosok árulták őket. offer, 18. század - MNMKK MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Plakát
A háttérben halványan egy házasszony képe, befőzés közben, aki a tűzhely mellett izzad. Az előtérben egy másik nő konzervvel az egyik kezében, a másikban pedig Közért-es kosár. A"Közért" 1948-ban alakult meg, teljes neve: Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt és az az üzletlánc nyitotta meg Magyarországon az első önkiszolgálót 1955-ben. A plakát jól illusztrálja, hogy a korszak elfogadott ideálja az egyszerűen – overallba, vagy ahogy esetünkben is, fejkendővel kiegészített olcsó ruhába – öltöző dolgozó (lehetőleg sztahanovista) nő. A könnyűipari dolgozók két műszakos munkarendje miatt már az ötvenes évek második felétől előirányzott terv volt, hogy a nők otthoni munkavégzését háztartási gépek gyártásával, konzerv- és készételekkel könnyítsék meg. E szándék korai dokumentuma ez a plakát is.
Nem érdemes befőzni! Konzerv bőségben, mindig kapható!, 1950-es évek - MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Hirdetés
Az I. világháború első hónapjában kiadott szöveges plakát tudtul adja, hogy a bevonultak otthon maradt gyermekei számára iskolai napközi otthonokat állít fel, illetve ebédosztást szervez a gyermekek számára a főváros X. kerületében. Az ide vonatkozó szövegrész szerint: „a székesfővárosi X. ker. Százados úti, Kada utcai, Maglódi úti, Pongrácz úti és Rákosmezei elemi népiskolákban f. é. augusztus 24-én, hétfőn d. e. 9 órakor iskolai napközi otthonok fognak megnyílni, melyekbe a bevonult tartalékosoknak és népfölkelőknek gondozás nélkül maradt fiait és leányait és általában a napközi gondozást igénylő gyermekeket az említett iskolák igazgatói felveszik.” A Gyermekbarát egyesület szervezésében a napközisek meleg ebédet is kaptak adagonként 6 fillérért, a legszegényebbeket viszont felmentették a díjfizetés alól. Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy az ebédlehetőség korlátozott: az egyes iskolákban összesen 350 adag állt rendelkezésre. A napközi gyors bevezetését az is szükségessé tette, hogy a háború a nyári vakáció idején tört ki (július 28. hadüzenet Szerbiának, augusztus 6. hadüzenet Oroszországnak, augusztus 11-12. hadiállapot Franciaországgal és Nagy-Britanniával), amikor az iskolák még zárva voltak, a mozgósítás viszont egyként érintette az apákat és a tanítókat. Nemsokára a háztartásban tevékenykedő anyáknak is munkába kellett állniuk.Hirdetés. Iskolai napközi otthonok megnyitása. Bp. X. kerületi Népsegítő Szövetség, 1914. aug. 18., 1914 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Utazási plakát
Vendégváró plakát, Lillafüred Palotaszálló. A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről – becenevén Lilláról – kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen.Utazási, vendéglátói plakát, 1930 - Herman Ottó Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Edény
Szürke, téglalap alakú kocsiszekrény, mely a négy sarkánál átfúrt; 2,2 cm magasságú kerek lábakon áll. A fülszerűen kiemelkedő, lekerekített sarkok külső felületét bekarcolt, ferdén futó, párhuzamos vonalakkal díszítették. A két hosszanti oldal síkjából középen kiemelkedés látható, melynek "feje" letört - nem lehet eldönteni, hogy embert vagy állatot ábrázolt-e. A hosszanti végek és az előreugró fülszerű sarki végződések között bordaszerűen kihúzott vonalakkal tagolták a felületet. Az egyik oldalt rácsszerű mintákkal, a másikat félköríves sávdíszek rendszerével díszítették.
Kocsiszekrény alakú edény, kora bronzkor- Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kocsiszekrény alakú edény, kora bronzkor- Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Aranykor szobor
1956 novemberében Ferenczy Bénit agyvérzés érte, és jobb oldalára lebénult, ám hihetetlen lelkierővel bal kezével lassan megtanult rajzolni, majd mintázni. Utolsó, balkezes korszakának főműve az Aranykor című kisplasztikája, amelyben visszanyúlt a művészetében az 1930-as évek második felében megjelenő fiatal fiú témához. Az új ideát második feleségének első házasságából született fia, Nikola ihlette, akit Moszkvában kellett hagyniuk és csak húsz év múlva, 1956-ban látták őt viszont. A róla készült plasztika 1936-ban készült és egy új műtárgycsoport indító darabja lett. Amíg Ferenczy Béni művészetében a női figurák a testi lét öntudatlan harmóniáját, a törékeny fiútest a lét méltóságteljes elfogadását hirdeti. A kései plasztikán a csupasz faágon egy madárka csontú fiúalak egyensúlyoz, magasba lendülő vékony jobb karja és lába is a fa ágaihoz hasonlóan nyúlik ki a térbe: létezésének teljes átélésével válik eggyé a természettel. B.E.
Aranykor, 1959 - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Aranykor, 1959 - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu