K2 Blog
Kossuth levele
A levelet az olaszországi emigrációban élő Kossuth Lajos írta 1863-ban Földváry Károly ezredes részére, aki ekkor az olaszországi magyar légió parancsnoka volt. A többi emigrációban született Kossuth-levélhez hasonlóan ezt is gyászkeretes papírra írta Kossuth. A levél témája emlékérem veretés a magyar légió azon tagjai számára, akik a magyar szabadságharc idején a magyar honvédseregben is szolgáltak. Az emlékérem kiadásának a gondolata onnan eredt, hogy az 1860-as évektől a magyar légióban a vezetők közötti nézeteltérések és egyéb okok miatt egyre nőtt a belső feszültég. Sokan léptek ki a légióból, többször lázadás ütötte fel a fejét. Az emlékérem adományozásával is próbálták tompítani az elégedetlenséget.
Kossuth e levelében azt a kérdést intézi Földváry Károlyhoz, hogy Anconában vagy Bolognában van-e pénzverő ház, ahol ezeket az érmeket verettethetnék.
Földváry Károly válaszát ugyan nem tudjuk, de azt a későbbi forrásokból igen, hogy az érmeket végül Turinban (Torinóban) készítették el a légió számára.
Levél. Kossuth Lajos levele Földváry Károly ezredeshez - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Végelbocsátási okmány
A gyűjteményben található Bolla Lajos, noszlopi születésű (foglalkozása molnár), m. kir. veszprémi 71. honvéd zászlóalj gyalogos honvédjének, illetve tisztiszolgájának 1875-ből származó végelbocsátó (obsitos) levele 11 év 9 hónap 12 nap szolgálat után.A magyar királyi hadseregben az 1. világháború közepéig kézírással kitöltött díszoklevelet adtak a katonai szolgálatból véglegesen elbocsátott (obsitos) katonának.
Végelbocsátási okmány, 1875. dec. 31. - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Dergáló
Tölgyfából készült, fűrészeléssel, faragással kialakított nyeles, fésű-szerű eszköz. A len magjának lehúzására szolgál. A lendergálót nyelénél fogva külön e célra készült hosszú szék közepén, egy áttört nyílásba szokták állítani. A dergáló vagy bugázó személy a szék végére ült, a lenköteget (marok, kéve) kézbe fogva a szárak hegyét a lendergáló szegeibe vágta, majd maga felé húzta, hogy a fogak lehúzzák a bugát (a magházat) a növényről. A bugát napon szárították, majd kézi rostán megrostálták, végül szeleléssel kitisztították. A lendergálót Mo.-on csak a Dunántúl legnyugatibb sávjában használták, de használata a kifejezetten lentermelő vidékeken is erősen visszaszorult. Helyébe inkább a mag kicséplésének különböző módjai léptek.
László Ferenc ajándékaként, 1903-ban került a múzeum gyűjteményébe.
dergáló - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kés
Csont késnyél töredéke. Téglalap alakú, vége felé kissé kiszélesedő, a nyéllapon 4 vasszegeccsel van átlyukasztva. Végén növényi ornamentikával díszített, átfúrt. 2014-ben az egri Dobó tér rekonstrukciója kapcsán végzett megelőző feltárás során került elő ez a használati tárgy egy késő középkori-török kori cserzőgödörből.
A tágy 9 cm hosszú és 2 cm széles. Vastagsága: 1,5 cm
kés, 16-17 - század Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Fésű
Fából faragott kétoldalas fésű. A fésű fogait egyenként, fűrész segítségével alakították ki, felületén csiszolás nyomai figyelhetőek meg. Az egyik oldalon ritkább fogazattal (összesen öt vastagabb foggal) rendelkezik, míg ellentétes oldalán sűrűbben elhelyezkedő, tizenegy vékonyabb és egy vastag fog figyelhető meg. A fésű fontos pipereeszköz volt, melyet már a középkorból is ismert, erre specializálódott fésűkészítő műhelyekben tömegesen készítettek.
A lelet 2014-ben, az egri Dobó-téren végzett megelőző feltárás során került elő (ásatásvezető: Halász Ágoston).
fésű, 16-17. század - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
Szobor
A 20. század elején, Nagydém határában került elő egy háziszentélyhez tartozó leletegyüttes, ú.n. lararium. A római kultuszban Lar egy területvédő szereppel bíró szellem megtestesítője, amelynek lényegi feladata az adott hely, a hozzá kötődő objektumok, az ott élők védelme volt. A magánélet szférájában ez volt a legfontosabb kultusz. A neki szánt szentély gyakran csak egy kis falfülke volt a lakóház központi részén, ahol elhelyezték Lar és a család által különösen tisztelt istenség szobrát, valamint a szertartás eszközeit. A bemutatott darab a háziakat védelmező Lar mellett kiemleten tisztelt istenség kultuszához tartozik. Apollo ruhátlan alakja kontraposzt tartásban a jobb lábára nehezedik. Jobb kezében áldozati csészét tart. Felül két tincsbe rendezett hullámos haja a vállára omlik. A mellén átvetett szíj a hátán tegezt tart.
szobor, 1. század első fele - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
szobor, 1. század első fele - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nagyfazék
Sárga, okker barna, vöröses csíkos mázas cserép. A csíkokat 5 ujjbenyomásos, körkörös és vonalas bordázat választja el. Elején rátét magyar címer és felirat Magyar Hét 1928. Fülein tulipán. Pereme két helyen csorba. Elején kisebb repedés. Magassága 73 cm, Szájátmérője: 37,5 cm. Az edény a Viski Károly Múzeum Néprajzi gyűjteményének a része.
nagyfazék, 1928 - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
nagyfazék, 1928 - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Pisztoly
Elöltöltős, kézimunkával készült, csappantyús duplacsövű pisztoly Rózsa Sándor tulajdona felirattal. A ravaszvédőn vésett margaréta-szerű virágmotívum. A készítés ideje 19. század első fele, 19. század közepe. A pisztoly 1958-ban került Dorozsma (Csongrád-Csanád megye,) környékéről Molnár Antal fegyvergyűjtőhöz, aki vízimolnár volt Örményesen. A 23 cm hosszú fegyver a múzeum Helytörténeti Gyűjteményének a része.
pisztoly, 19. század első fele, 19. század közepe - Kiskun Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
pisztoly, 19. század első fele, 19. század közepe - Kiskun Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Dísz Kossuth Lajos koporsójáról
Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Torinoban. Koporsóját különvonat szállította Magyarországra. A vonat március 31-én érkezett meg Budapestre a Nyugati pályaudvarra. A ravatalt a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában állították fel. Másnap, április 1-jén Budapest városa méltó temetést rendezett, melyhez az ország minden részéből tódultak a gyászoló küldöttségek. A múzeumtól a Kerepesi temetőbe közel félmilliós temetési menet kísérte végső útján a magyar szabadság atyját. Koporsóját nyolc fekete ló vontatta gyászkocsin vitték. Dísz Kossuth Lajos koporsójáról, 1894 - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csutora
A kulacsok őse egy fából esztergályozással kerekre formált, majd faragással gazdagon díszített változata a csutora. Veszprémben több csutorakészítő-műhely is működött. Az utolsó mester, Illikman György, műhelyét az 1935-ben megnyíló Bakonyi Házba rendezte be és mesterség-bemutatóval elevenítette meg hajdani munkáját a látogatók előtt. Illikman György 1906-ban készítette ezt a gazdagon faragott különleges darabot is. A HS monogram látható az egyik oldalon, a túloldalon pedig Petőfi Sándor arcképe elevenedik meg a faragott portrén. A tájház 1961-es átrendezésekor a múzeumi raktár polcaira kerültek a csutorák és a szerszámok. A csutora amellett, hogy természetes anyag, nagyon praktikus is volt, a viasszal való kezelés után jó folyadéktartó és szép használati tárgy volt. csutora, 1906 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kossuth Lajos Cegléden
Az „Elemi népiskolai szemléltető faliképek című történelmi sorozat 18. darabja, Kossuth Lajos alföldi toborzókörútja során, 1848. szeptember 24-én tartott híres ceglédi beszédének stilizált ábrázolása. Kiadó: M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Forrás: - Basics Beatrix: Egy magyar történelmi faliképsorozat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében,in: Folia Historica, 18. Bp., MNM, 1993. 213–222. - Történelmi szemléltetőanyag az első világháború korából. Gyulai Ágost művének felhasználásával szerkesztette Lányi Katalin. Bp., Fekete Sas K., Magyar Pedagógiai Társaság, 2003. [nem hivatkozik a korábbi szakcikkre.]
Kossuth Lajos Cegléden, 1913 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu