K2 Blog
Konzervgyári címkék
Három darab nagyatádi konzervgyári címke fekete kartonra felragasztva: Vegyes gyümölcsíz, Gyümölcslekvár, Lecsó, 1951-es és 1952-es. A konzervgyárat 1941-ben alapították Burits Pál és Matán István, tehát igazi helyi vállalkozásnak számított. Az üzem 1947-es államosításáig terjedő fél évtizede igazi sikertörténet, melynek során egy egyszerű szilvaaszalóból 100-200 főt foglalkoztató, megyei viszonylatban is jelentős, exporttevékenységet folytató üzem született meg. Az államosítás után 1950-től a Dunántúli Konzervipari Egyesüléshez tartozott a gyár, a székhely Nagyatád volt. 1957. január 1-jén létrehozták a Konzervipari Trösztöt, amelynek önálló tagvállalataként működött tovább. Ebben az időszakban a dolgozói létszám és a termelés mennyisége folyamatosan emelkedett: 1960-ban félezer állandó dolgozója volt a gyárnak, a termelés évi 5000 tonna körül alakult. A termelési profilt is átalakították: kevesebb vegyesízt és savanyúságfélét, és nagyobb mennyiségű főzelék- és gyümölcskonzervet kezdtek gyártani. Ezen időszak emlékei ezek az üvegre ragasztható címkék, amelyeken a gyár neve, a termék megnevezése és a tartósítószer típusa olvasható. A címkék grafikája, színei a korabeli termékdizájnt, ízlést tükrözik.
Konzervgyári címkék, 1952 - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Tungsram reklámplakát
A plakáton nem található információ a tervezőjére és a nyomdára vonatkozólag. A Tungsram szó két szó egyesítéséből származik: a volfrám angol nevének, a tungsten szónak, és a német Wolfram szónak az egyesítéséből. A Tungsram az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. védjegye volt. Egger Béla és Tsa. Huszár utcai cégéből jött létre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1896-ban. A Váci úti telephelyére 1901-ben költözött. Aschner Lipót (Assakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. január 18.) igazgató nevéhez fűződik a TUNGSRAM és a T a körben védjegyek bejegyeztetése 1909-ben. A gyárban az izzólámpákon kívül foglalkoztak még lokátorberendezésekkel, televízóképcsövekkel és rádiócsövekkel is. 1936-ban közel 20 millió izzólámpát, valamint 2, 5 millió elektroncsövet gyártottak.
Tungsram reklámplakát, 1920-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Brázay sósborszeszplakát
Szekeres aláírás, további információ nem ismert. Brázay (Brazovics) Kálmán (pellérdi) (Kiskunhalas, 1839. október 16. – Pellérd, 1925. január 7.) kereskedő. Specialitása a sósborszesz gyártása lett. Franciaországi tanulmányai alatt ismerkedett meg ezzel a termékkel. Sós vizet kevertek pálinkához, majd illatosították. Elsősorban a fáradtság ellen volt hatásos, de fertőtlenítőként is alkalmazták. A Brázay Kálmán-féle sósborszesz még az száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz is eljutott. Az idős politikus két ízben köszönte meg az ajándékba kapott sósborszeszt. Köszönő levelei Brázay Kálmán közlésében megjelentek az akkori lapokban. Kossuth Lajos fájdalmas reumája ettől helyre jött és gyengülő szemeit is új életre keltette. A termék reklámozói között szerepelt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Molnár Ferenc is. Versben, és egy-egy novellában népszerűsítették a „kiválónak tartott csodaszert”.
Brázay Kálmán mint nagykereskedő részt vett a közéletben, főleg az ipar- és kereskedelmi közügyek terén való közreműködésével, a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja. Nagybirtokos és virilista Pellérden (Brázay-kastély: Pellérd, Baranya megye). Érdemeiért megkapta a Ferenc József-rend lovagja címet, és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza. Ferenc József császár, (aki nem mellékesen az ő édesapját is börtönbe juttatta) 1901-ben egy hadgyakorlat alatt elfogadta meghívását, és egész udvarával, külföldi államokból érkezett kíséretével együtt Brázay pellérdi kastélyéban szállt meg.1925-ben, 86 esztendős korában hunyt el.
Brázay sósborszesz, 1910-es évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kölcsey Ferenc végrendelete
Kölcsey Ferenc végrendelete, Deák Ferenc, Eötvös Tamás, Eötvös Mihály, Novák Antal aláírásával, öt viaszpecséttel, Pozsony, 1834. május 25. A végrendelet informál Kölcsey vagyoni és birtokviszonyairól, gazdálkodásról, a birtokok eszköz-felszereltségrõl. Következtethetünk Kölcsey Kálmánhoz, sógornõjéhez, testvéreihez és más rokonaihoz való viszonyára.
Érdekes adalék, és nem közismert, hogy a fiatal Deák Ferenchez pedig politikai elvbarátság fûzte.
Kölcsey Ferenc végrendelete, 1834 - Déri Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Ajánlólevél
Az egri szűcsök céhét 1701-ben alapították, és céhlevelüket Mária Terézia újította meg 1745-ben. A céh tárgyi emlékei közül a céhzászlójuk és céhládájuk maradt fenn és került be a Dobó István Vármúzeum Történeti tárgyi gyűjteményébe. Az egri magyar szűcsök védőszentje Keresztelő Szent János volt, akit a korabeli ábrázolások gyakran jelenítettek meg szőrruhában. Az egri szűcs céh az egyik legtöbb tagot számlátó testülete volt a városnak a 19. században. ; A mesterlegényeket a céhek vándorlásra kötelezték, hogy tapasztalatokat szerezzenek és tökéletesítsék tudásukat. Útnak indulásukkor a céh egy úgynevezett tanúlevelet állított ki számukra, amely igazolta magaviseletüket és a mesterségben való jártasságukat. Ha egy-egy városban hosszabb-rövidebb időre megtelepedtek, ott a szakma atyamestere gondoskodott róluk.
A múzeumunk gyűjteményében található, az egri szűcs céh által, a 21 esztendős Borbély József számára kiállított ajánló levél azt bizonyítja, hogy a Szentesről származó mesterlegény 2 hétig dolgozott a városban, szorgalmasan munkálkodott és becsületesen viselte magát.
Ajánlólevél, 1807 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Perefernum levél
Jakab Jozefa és Veress Menyhért 1891 novemberében kötöttek házasságot Jakab Jozefa szülőfalujában, Csíkszentimrén. Az esküvő előtt pár nappal, Székelyföldön évszázadok óta általános szokás szerint, összeírták a menyasszony hozományát/perefernumát: azt a tárgyegyüttest, amit házasságába magával vitt. A magyar törvénykezés kötelezte az apát arra, hogy lányát tisztességesen kiházasítsa, azaz megfelelő hozománnyal lássa el. Ha ez megtörtént, a szülők véglegesen kielégítették leányuk igényeit, így a későbbiekben semmiféle követelése nem lehetett. A hozományba olyan tárgyak kerültek, amelyekre a fiatalasszonynak élete folyamán szüksége lehetett. Jakab Jozefa ruhákat, háztartási textíliákat, edényeket, néhány bútordarabot kapott, továbbá néhány földterületet. A hozományon belül ezek képviselik a legnagyobb értéket. A perefernum levelet alárta a menyasszony és a vőlegény apja, a tanúk (férfiak) és a becsüsök (asszonyok).
Az okirat felütése így hangzik: „Összeírása mindazon javaknak, melyeket csíkszentimrei idb. Jakab Ferencz Jozéfa leányának mint a csíkszentsimoni Veress Menyhért királyi járásbírósági jegyző czélba vett nejének nászhozományul, ezennel tényleges és tulajdon birtokába áll…”
Perefernum levél, 1891.11.7. - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Vas gyertyatartó
A paraszti háztartásokban a 19. század végéig a gyertya és a mécses használata meghatározó volt. A petróleumlámpa, majd az elektromosság megjelenésével ezek a világítási eszközök kiszorultak a gazdasági épületekbe, különösen a pincékben használták előszeretettel, egészen napjainkig. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található gyertyatartó kovácsoltvasból készült, négy lábbal, vaspálcából spirálisan vezetett, hengeres testtel.A spirálon belül vas hüvellyel, annak alsó részén mozgató karral, melynek vége visszahajlítva. A spirál felső vége hullámvonalban kinyújtva.
Vas gyertyatartó, 1854 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szánka
Kis méretű szánkó, használhatták lábra kötözve korcsolyaként is. Talpa két megvasalt keményfából készült. A két talpfa elől ívesre faragott, alul vastag vashuzallal lett megvasalva. A huzalok a talpfa elején és hátulján fel vannak hajtva és szeggel vannak ráerősítve. A talpfák tetejére, keresztbe 3 kis ülőlécet szegeltek, ezeket puhafából fűrészelték, faragták. A baloldali talpfa külső oldalára sötétzöld festékkel egy név (nehezen kivehető) és ÁROKTŐ felirat olvasható.
Használat módja: játék, gyermekek téli sporteszköze.
Szánka, gyermekjáték - Herman Ottó Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Csizmadia mesterdarab
A hódoltság-kori törökös lábbelik divatja szerint fekete kordovánbőrből készített, fordítva kétszer varrott talppal ellátott, hosszúszárú, oldalvarrott csizma, a szár felső peremén kék zsinórdíszítéssel, a lábfej magasságában rámás megoldással. A talpon két stilizált, geometrikus emberalak díszítés. A szár első, felső részén aranyozott betűkkel a „NOVÁK JÁNOS / FÉLSZÁZADOS / MESTERDARABJA / 1861. Január 19.” felirat. Az idős mesterek szakmai bravúrként, 50 éves szakmai gyakorlat után készítették ilyen „félszázados” remekeket annak bizonyságául, hogy tudásuk nem kopott meg az idővel.
Novák János félszázados csizmadia mesterdarabja, 1861.01.19. - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Színlap
Az 1857-es cikloráma előadás színlapja a képek iránti megnövekedett igényt mutatja, és már a mozgóképet, az animációs filmeket előlegzi. A hosszú papírcsíkokra festett képeket a végüknél felcsavarták és az előadás alkalmával áttekerték az egyik tekercsről a másikra. A néző egy kereten át láthatta a bemutatott tájat, amely így a képkivágás szerepét töltötte be. A térhatást több papírcsíkot használtával értek el úgy, hogy egymás mögött helyezték el, majd más és más sebességgel mozgatták őket.
Páris városa vándor képekben. Színlap, 1857 - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Hirdetés
A plakát szövege: „HETEDHÉTORSZÁG a legszebb legolcsóbb karácsonyi és újévi ajándék. A magyar családok képes heti gyermeklapja. Szerkeszti és kiadja ÖREGAPÓ (P. Ábrahám Ernő). Szerkesztőség és kiadóhivatal: Óriás utca 43. Negyedévre 20 K. Juszkó Béla rajzai a Hetedhétország első számaihoz.” A plakát szövege és ábrái zöld színnel nyomottak, a kedvcsinálónak szánt illusztrációk vegyes képet mutatnak: torz cirkuszi figurák és a hun-magyar mondakör heroikus jelenetei (a csodaszarvas, Dúl leányai, Hadak útja a Tejúton nyargaló Csaba királyfival) egymás mellett.
P. Ábrahám (Pattantyús-Ábrahám, Ábrahám) Ernő (Debrecen, 1882. március 15. – Budapest, 1945. május 7.) újságíró, szerkesztő, műfordító. Álnevei: Öregapó, Hajnalka, Öreg táltos, Öreg tárogatós, Pipacs Jóska, Sárgarigó, Ernő bácsi.
A Vasárnapi Ujság, a Budapesti Hírlap, a Magyarország, utóbb a Magyarság munkatársa volt. 1919 őszén gyermeklapot kísérelt meg indítani. A Hetedhétország 1919. október 12-én jelent meg először, de mindössze 10 számot ért meg, utoljára 1920. január 14-i keltezéssel. A hetilap kudarcának okát egyrészt a rossz gazdasági helyzetben, másrészt az akkor már nagy hagyományokkal és kiterjedt, neves munkatársi gárdával rendelkező Az Én Újságom népszerűségében láthatjuk.
Az illusztrációkat Juszkó Béla (1877–1969) festőművész készítette, aki a Képzőművészeti Főiskolán 1901-ben szerzett tanítóképző-intézeti és polgári iskolai rajztanári képesítést. Münchenben is tanult. Sokat utazott a Balkánon és Törökországban, számos lapnak küldött rajzos tudósításokat. Illusztrációit folyóiratok és könyvkiadók közölték. „A magyar népélet megelevenítője és egyik legmarkánsabb festője” – írta róla a Magyar feltámadás lexikona (Bp., 1930, 719.). Ausztriai emigrációban halt meg.
A Hetedhétország című gyermeklap hirdetése. Plakát, 1919 1919 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Meghívó
Salgótarján legjelentősebb, vállalati szinten leginkább támogatott kulturális egyesülete volt az Acélgyári Olvasóegylet, a munkás színjátszás fellegvára a településen. Az első műkedvelő előadásra már 1887-ben sor került. A népszínművektől az operettekiken át a komoly drámai műveken át minden színpadi darabot előadtak. A 48 cm magas és 30 cm széles plakát a Végh-nyomdában készült Meghívó plakát a Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet Egy kis senkicímű műkedvelő előadására, 1932. november - Dornyay Béla Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu