K2 Blog
Vas gyertyatartó
A paraszti háztartásokban a 19. század végéig a gyertya és a mécses használata meghatározó volt. A petróleumlámpa, majd az elektromosság megjelenésével ezek a világítási eszközök kiszorultak a gazdasági épületekbe, különösen a pincékben használták előszeretettel, egészen napjainkig. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található gyertyatartó kovácsoltvasból készült, négy lábbal, vaspálcából spirálisan vezetett, hengeres testtel.A spirálon belül vas hüvellyel, annak alsó részén mozgató karral, melynek vége visszahajlítva. A spirál felső vége hullámvonalban kinyújtva.
Vas gyertyatartó, 1854 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szánka
Kis méretű szánkó, használhatták lábra kötözve korcsolyaként is. Talpa két megvasalt keményfából készült. A két talpfa elől ívesre faragott, alul vastag vashuzallal lett megvasalva. A huzalok a talpfa elején és hátulján fel vannak hajtva és szeggel vannak ráerősítve. A talpfák tetejére, keresztbe 3 kis ülőlécet szegeltek, ezeket puhafából fűrészelték, faragták. A baloldali talpfa külső oldalára sötétzöld festékkel egy név (nehezen kivehető) és ÁROKTŐ felirat olvasható.
Használat módja: játék, gyermekek téli sporteszköze.
Szánka, gyermekjáték - Herman Ottó Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csizmadia mesterdarab
A hódoltság-kori törökös lábbelik divatja szerint fekete kordovánbőrből készített, fordítva kétszer varrott talppal ellátott, hosszúszárú, oldalvarrott csizma, a szár felső peremén kék zsinórdíszítéssel, a lábfej magasságában rámás megoldással. A talpon két stilizált, geometrikus emberalak díszítés. A szár első, felső részén aranyozott betűkkel a „NOVÁK JÁNOS / FÉLSZÁZADOS / MESTERDARABJA / 1861. Január 19.” felirat. Az idős mesterek szakmai bravúrként, 50 éves szakmai gyakorlat után készítették ilyen „félszázados” remekeket annak bizonyságául, hogy tudásuk nem kopott meg az idővel.
Novák János félszázados csizmadia mesterdarabja, 1861.01.19. - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Színlap
Az 1857-es cikloráma előadás színlapja a képek iránti megnövekedett igényt mutatja, és már a mozgóképet, az animációs filmeket előlegzi. A hosszú papírcsíkokra festett képeket a végüknél felcsavarták és az előadás alkalmával áttekerték az egyik tekercsről a másikra. A néző egy kereten át láthatta a bemutatott tájat, amely így a képkivágás szerepét töltötte be. A térhatást több papírcsíkot használtával értek el úgy, hogy egymás mögött helyezték el, majd más és más sebességgel mozgatták őket.
Páris városa vándor képekben. Színlap, 1857 - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Hirdetés
A plakát szövege: „HETEDHÉTORSZÁG a legszebb legolcsóbb karácsonyi és újévi ajándék. A magyar családok képes heti gyermeklapja. Szerkeszti és kiadja ÖREGAPÓ (P. Ábrahám Ernő). Szerkesztőség és kiadóhivatal: Óriás utca 43. Negyedévre 20 K. Juszkó Béla rajzai a Hetedhétország első számaihoz.” A plakát szövege és ábrái zöld színnel nyomottak, a kedvcsinálónak szánt illusztrációk vegyes képet mutatnak: torz cirkuszi figurák és a hun-magyar mondakör heroikus jelenetei (a csodaszarvas, Dúl leányai, Hadak útja a Tejúton nyargaló Csaba királyfival) egymás mellett.
P. Ábrahám (Pattantyús-Ábrahám, Ábrahám) Ernő (Debrecen, 1882. március 15. – Budapest, 1945. május 7.) újságíró, szerkesztő, műfordító. Álnevei: Öregapó, Hajnalka, Öreg táltos, Öreg tárogatós, Pipacs Jóska, Sárgarigó, Ernő bácsi.
A Vasárnapi Ujság, a Budapesti Hírlap, a Magyarország, utóbb a Magyarság munkatársa volt. 1919 őszén gyermeklapot kísérelt meg indítani. A Hetedhétország 1919. október 12-én jelent meg először, de mindössze 10 számot ért meg, utoljára 1920. január 14-i keltezéssel. A hetilap kudarcának okát egyrészt a rossz gazdasági helyzetben, másrészt az akkor már nagy hagyományokkal és kiterjedt, neves munkatársi gárdával rendelkező Az Én Újságom népszerűségében láthatjuk.
Az illusztrációkat Juszkó Béla (1877–1969) festőművész készítette, aki a Képzőművészeti Főiskolán 1901-ben szerzett tanítóképző-intézeti és polgári iskolai rajztanári képesítést. Münchenben is tanult. Sokat utazott a Balkánon és Törökországban, számos lapnak küldött rajzos tudósításokat. Illusztrációit folyóiratok és könyvkiadók közölték. „A magyar népélet megelevenítője és egyik legmarkánsabb festője” – írta róla a Magyar feltámadás lexikona (Bp., 1930, 719.). Ausztriai emigrációban halt meg.
A Hetedhétország című gyermeklap hirdetése. Plakát, 1919 1919 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Meghívó
Salgótarján legjelentősebb, vállalati szinten leginkább támogatott kulturális egyesülete volt az Acélgyári Olvasóegylet, a munkás színjátszás fellegvára a településen. Az első műkedvelő előadásra már 1887-ben sor került. A népszínművektől az operettekiken át a komoly drámai műveken át minden színpadi darabot előadtak. A 48 cm magas és 30 cm széles plakát a Végh-nyomdában készült Meghívó plakát a Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet Egy kis senkicímű műkedvelő előadására, 1932. november - Dornyay Béla Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Madonna a gyermekkel
Lorenzo Bregno Velencében és Trevisóban dolgozott, vélhetően Tullio Lombardo tanítványa volt. A Madonna a Gyermekkel-dombormű egykor egy Szent Sebestyén-oltár része volt. Az oltárt 1515-ben rendelték meg a szobrásztól, a trevisói Santa Margherita-templom számára. Az oltár részeit ma különböző helyeken őrzik: a Szent Sebestyén-szobor a trevisói dómban, a fülke és az architekturális keret a trevisói San Leonardo-templomban, a felső részt lezáró Madonna a Gyermekkel és két angyallal-kompozíció pedig a Szépművészeti Múzeumban található.
A Madonna az angyalokkal eredetileg az oltár felső részére, meglehetősen magasra került, ezért a szobrász, ezt figyelembe véve, erősen alulnézetben ábrázolta.
Madonna a gyermekkel és két angyallal, 1515 - 1516 - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Jerikói rózsa
A jerikói rózsának nevezett szárított növényt Szűz Mária rózsájának is nevezik. Egynyári, Egyiptom, Szíria, Arábia szikes területein nő. Száraz levelei a nedves levegőben szétterjednek és ezért csodálatos növénynek tartják. A szentföldi zarándokok azt híresztelik, hogy karácsony éjjelén kinyílik és apró piros virágokat hajt. A középkor orvoslatában, az álomfejtésben és a kártyavetésben nagy szerepet tulajdonítottak neki. Török vándorárusok árulták.
Jerikói rózsa - MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Szobor
Az 1091-ben I. (Szent) László által alapított monostor, a Somogyvári Bencés Apátság Nemzeti Emlékhelyünk. Feltárásakor találták a kisméretű bronzszobrot, amely félgömbön térdelő, hosszú ruhás, hosszú hajú ifjút vagy angyalt ábrázol. Előre nyújtott kezeiben pajzsot tart, amelyen már nem felismerhető a címer. Hátánál törés nyoma látszik, valamilyen nagyobb tárgy – pl. gyertyatartó vagy olvasópult – dísze volt.szobor - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Mária-ház
Mária-ház, aminek mélyített keretében oltár-szerűen helyezkedik el Mária és a karján ülő kis Jézus figura viaszból. Díszes alapanyagokból készült, csipkével díszített palástot viselnek. Körülöttük a 4 sarokban 4 angyal áll és körben művirág csokrok láthatóak. A mélységének köszönhetően a háromdimenziós képet függöny-szerűen bársony keretezi. Az egész pedig aranyozott, domború keretbe van zárva. Az ehhez hasonló képeket a római katolikus paraszti családok házioltár-szerűen használták, előkelő helyet kapott a lakásban. A Mária-házakba általában valamelyik népszerű kegyhelyről származó kegyképet vagy szobormásolatot helyeztek el. Ezért nagyobb számban volt jelen a Mária-ház a népszerű kegyhelyek vonzáskörzetében.
(Magyar Néprajzi Lexikon Mária-ház; Verebélyi Kincső: A Mária-házak stílusa. In Néprajzi Értesítő 75. 1993. 169-179.)
Mária-ház, 20. század - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Puttófej
A puttófej a szombathelyi székesegyház oltárát díszítette az 1945. március 4-én történt bombatámadásig. A gipsz szoborfej-töredék arcának bájos arányai és csigás haja alapján angyal- vagy puttószobor fejeként azonosítható. A bombázás által a templomban okozott óriási pusztításhoz képest a fej egészében épségben maradt, a kisebb kopásoktól eltekintve jó állapotban. Állánál és nyakánál törött el, így megfigyelhető az üreges kiképzésű belseje is. A benne látható két erős drótszál a rögzítésére szolgálhatott. Mivel elölnézetre komponált, fejének és hajának hátoldala egyszerűbb kiképzésű, faragása kevésbé aprólékos. Méretét tekintve egy ember fejének majdnem háromszorosa, ennek alapján vélhetően központi helyen, a székesegyház szentélyében, a hívektől távolabb, az egykori főoltárkép fölött vagy akörül foglalhatott helyet, több hasonló társával együtt.
A bombatalálat előtti székesegyház belső tereiről sajnos nem állnak rendelkezésre jó minőségű, a belső díszítés részleteit is megörökítő fotók, emiatt – és egyéb korabeli templomok díszítését megfigyelve – csak valószínűsíteni lehet, hogy a puttófejnek nem volt teste, a fej önmagában, esetleg szárnyakkal kiegészítve „lebegett” a főoltár körüli glóriában a felhők között.
Puttófej, 18. század vége - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
A pásztorok imádása
Gerard David volt az utolsó nagy mester, aki a korai németalföldi festészet Jan van Eycktől eredő stílushagyományát művelte. Különös művészet ez, gyökeresen más szemléletű, mint az olasz kortársaké, akik amúgy rajongtak az északi festményekért, sőt, ezekről lesték el az olajjal való festés fortélyait. De ez a technikai újítás, amely drágakőszerűen áttetsző, üvegfényű ragyogást varázsolt a felületre, csak egy a számtalan eszköz közül, amellyel ezek a képek megigézik a fogékony nézőt. "A kicsi szép" esztétikája, az ábrázolt világ minden parányi részletét aprólékos műgonddal és szeretettel kidolgozó attitűd az, ami olyan elevenné teszi ezt a kifinomult stílust. Brugge, ahol David ifjan letelepedett, mintha e hagyomány summája lenne. Az ékszerdoboz-szerű városban dolgozott a kor legjelesebb festője, Hans Memling, akinek elegáns, udvari jellegű stílusa döntő befolyást gyakorolt a mai Hollandiából származó fiatalemberre.
Jézus születésének bensőséges áhítatú jelenete rendkívül népszerű témája volt a kornak, magától Davidtól is öt "Nativitas" maradt fenn. Amint a háttérben megjelenő városlátképet is megannyi apró részlet eleveníti meg, úgy a történetet is mindenféle epizódok gazdagítják, hogy a nézőhöz közelebb hozzák, átélhetőbbé tegyék a csodát. A gyertya József kezében például arra emlékeztet, hogy voltaképp éjszaka van, ám az újszülöttből szétáradó fény nappali világosságot éleszt a táj fölött. A sárga köpenyes ifjú pásztornak pedig saját arcvonásait kölcsönözte a festő. Vécsey Axel
A pásztorok imádása, 1485 - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu