K2 Blog
ÁCS IRÉN 100
Száz éve született Ács Irén fotóriporter, aki több mint 70. 000 negatívot, papír pozitív fényképeket és színes diafelvételeket ajándékozott a Történeti Fényképtárnak. Neve ezért a Magyar Nemzeti Múzeum nagy adományozóinak márványtáblájára is felkerült.
Ács Irén életművét az államszocializmus idején, Magyarországon és külföldön hozta létre. Fényképei túlnyomórészt a valós helyzetekre és emberekre fókuszálnak, történeteket mesélnek el. Képein megmutatkoznak a dokumentarizmus csírái, annak tipikus műfajai; a portrék, az életképek. Igazi erőssége a ma streetfotónak nevezett műfaj volt.
Kiállításunkkal a 2015-ben elhunyt fotósra emlékezünk.
Mátrai-féle tolólétra
A XX. század első felében a tűzoltó szaktanfolyamokon használt egykori tanszergyűjtemény részét képezte, mint szemléltető eszköz. A tolólétrákat elsősorban a magasabb épületekből való személymentésre, illetve a tűz megközelítésére használták. A három tag kitolásával lehetett növelni a létra magasságát, támasztórudakkal biztosították annak stabilitását. A kerekek a helyszínre jutásban játszottak fontos szerepet.
Mátrai-féle kétkerekű háromrészes tolólétra modell, 20. század első fele - Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Odhner típusú számológép
Arithmos Sverige márkájú fém számológép. Theophil Odhner svéd mérnök kezdte el ezt a típusú számológépet gyártani az 1890-es években, és egészen az 1970-es évek elejéig gyártották. Az Odhner-féle számológép mechanikus készülék, a forgatókar és hengerpalástok segítségével lehet elvégezni vele a kívánt műveletet. Világszerte nagy népszerűségre tett szert, a kereskedők napi számolásait nagyban megkönnyítette. (Fábián Laura)
Odhner típusú számológép, 20. század - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Színkeverő állvány
Színkeverő állvány óraműves meghajtómotorral, papírból készült színkorongokkal. Ha az óramű által biztosított kellő sebességgel forgatjuk meg a színes körcikkekből álló korongot, akkor szemünk homogén színt fog érzékelni. Ferdinand Ernecke (1832 – 1914) berlini precíziós műszerész és optikus, 1852-ben alapította fizikai és kémiai kísérleti eszközöket gyártó cégét. Saját műszerész- és asztalosműhelye Berlinben, a Königgrätzer Strasse 112. szám alatt volt. Fia, Erich mérnök lett, a gyártást röntgenkészülékek alkatrészeivel folytatta. Forrás: Itten, Johannes: A színek művészete. Tanulmányi kiadás. A szubjektív élmény és az objektív megismerés mint a művészethez vezető utak. Budapest, Corvina K., 1978; Ernecke, Ferdinand: Preisliste No. 11. über physikalische Apparate , Chemische Instrumene und Gerätschaften … Berlin, [1888 után]. 71–72. No. 1273. https://www.sil.si.edu/DigitalCollections/trade-literature/scientific-instruments/files/51666/imagepages/image81.htm (2020-05-10); Kütterer, Gerhard: Lebensdaten verdienter Persönlichkeiten in den ersten Jahrzehnten der Röntgenologie. 2., ergänzte Auflage. Norderstedt, Books on Demand GmbH, 2015. 155.
Színkeverő állvány színkorongokkal, 19. század - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kesztyűtartó doboz
Piros bársonnyal bevont téglatest alakú kesztyűtartó doboz ívelt vonalú fedéllel a múzeum Iparművészeti Gyűjteményéből.A doboz négy sarkán, közepén és a fedél tetején, domborított stilizált inda, és levélmotívumokkal díszített lemezek találhatóak. A fogón ugyanilyen jellegű díszítés. A doboz belsejét piros szaténnal vonták be, fedelének belseje párnázott. A doboz hosszúsága: 37,5 cm, szélessége: 11,4cm.
Kesztyűtartó doboz, 20 század eleje - Jósa András Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szivarszipka
Az elegáns vonalú, a XIX. század második feléből való szivarszipka a tok selyembélésébe pecsételt cégjelzés szerint Adler Fülöp és Fia műhelyéből került ki, amely Budapesten a Deák Ferenc utca 13 század alatt működött. Az Adler-család a 18. század végén előbb Óbudán, majd Pesten telepedett le és tagjai ötvösséggel, tajtékfaragással és pipakupak készítéssel foglalkoztak. A 19. század második felében az egyik legnevezetesebb gyártókká váltak. A cég virágzásának az első világháború vetett véget. A szivarka, azaz a cigaretta forgalmazása 1865-ben kezdődött Magyarországon s ezzel együtt indult meg a hozzávaló szipkák készítése is. A szivarszipka tajtékból készült, az ívesen hajló testet egy-egy korona alakú illetve levéldíszes gyűrű díszíti.
szivarszipka, 1900 körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szemüvegtok
Két, egymásba csúsztatható részből álló tok. Sávolykötésű ezüstszövettel bevont karton ezüst, arany paszománnyal, flitterekkel és domborított, színezett fémlemezkékkel készült díszítéssel, rombuszos, rozettás mintával. Bélése piros gyapjú. Cvikker számára készülhetett. A már a 17. században ismert cvikker előnye volt, hogy az orra lehetett csíptetni, használatához egyik kézre sem volt szükség.
szemüvegtok, 19. század (első fele?) - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Fibulák 3D-ben
More...
Zoknikereső
Percz János ékszerei
Szivarszipka mikrofotóval
A szipka nyakrészén ülő férfi lábainál "kukucskáló kamera", amelybe belenézve egy kis lencsén keresztül miniatűr fotótabló látható. A fotó készítője a párizsi Dagron, aki a mikrofényképezés első alkalmazója volt. A felvétel a magyar szabadságharc 14 tábornokáról készült grafika reprodukciója. A mikrofotón azonosítható személyek: Damjanich János, Bem József, Mészáros Lázár, Leiningen-Westenburg Károly, Pöltenbergt Ernő, Nagysándor József, Vécsey Károly, Knezich Károly
Szivarszipka mikrofotóval, 19. század második fele, vége - Janus Pannonius Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Cigarettatárca
A magyar történelemben leghosszabb ideig regnáló I. Ferenc József császárt (1848–1916) és magyar királyt (törvényesen:1867–1916) uralkodásának időszaka alatt a legkülönfélébb jelzőkkel illették hazánkban. Emlegették „aradi hóhérként” majd a kiegyezést követően „Ferenc Jóska”-ként. A császárról kezdetben alkotott negatív kép a 19. század második felétől egyre inkább pozitív kicsengésű lett.
A király arcképével megjelenő tárgyi emlékek (katonai emléklapok, olajnyomatok, képeslapok, tányérok, egyéb használati tárgyak) gyártása az I. világháború idején (1914–1918) vált tömegméretűvé. Ezek a mindennapokban használt tárgyak, tulajdonképpen a háborús helytállás megjelenítését szolgálták a hátországi otthonokban. Gyakran a királyszövetségek alakulása, illetve a szövetséges országok hadba lépése is nyomon követhető ezeken a tárgyakon.
A bemutatott műtárgy, egy négyszögletes cigarettatárca, amelynek fedelén I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és II. Vilmos német császár, porosz király kerek portréja látható. A műtárgy valamikor az I. világháború (1914–1918) idején készült..
cigarettatárca, 1914-1916 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu