K2 Blog

Szemmodel

Fém, üveg szemmodell öt lencsével, sárgaréz állványon; eredeti doboza fából készült, papír és bőr bevonattal.
A szemmodelleket elsősorban a fizika tantárgyon belül a fénytan oktatásában használták. A szem és a látás tágyalása ugyanis itt történt; a természetrajzórákon nem kaptak ekkora szerepet. Wenzel Prokesch, osztrák műszerész, optikus, az 1830-as évektől kezdve működött Bécsben (lakcíme a Windmühle 46. alatt volt). Nemcsak kitűnő mikroszkópjai voltak közismertek, hanem a fotográfia korai fejlődésében is szerepet vállalt. 1843-ban szabadalmaztatta kameráját, „ellipszis-daguerrotyp”-ek készítésére. Ezt a korabeli szakvélemény a portrékészítésre különösen jól használhatónak tartotta. 1846-ban ő készítette el Franz von Uchatius báró stroboszkópját, (a mozgókép egyik ősét). Jedlik Ányos már 1832-ben vett tőle vett műszert, („vonalzó gépecskét), amit tökéletesített
Forrás: Auer, Anna: The First Photographic Picture Transmission – Telephotography. In: Rückblende – 150 Jahre Photographie in Österreich. Ausstellungskatalog. Wien, Photographische Gesellschaft, 1989. 143.; Hebenstreit, Wilhelm: Wissenschaftlich-literarische Encyclopädie der Ästhetik. Wien, Carl Gerold, 1843. 419.; Mayer Farkas: Epizódok Jedlik Ányos életéből, 2. kiad. Szerk. Székács István. Sajtó alá rend. Gazda István. Bp., Jedlik Ányos Társaság – Magyar Szabadalmi Hivatal, 2010. 48. https://docplayer.hu/109902448-Epizodok-jedlik-anyos-eletebol.html (2020-05-10); Sammlung der Gesetze für das Erzherzogthum Oesterreich unter der Enns, Bd. 25. Wien, K. k. Hof- und Staats-Aerarial-Druckerei, 1843. 584-585.

Szemmodell, 19. század -  Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a 
MuseuMap oldalán olvashat.

Gátőrház tábla

Ovális, fehérre zománcozott bádogtábla fekete körirattal: Margitta szigeti Ármentesítő és Belvízvezető Társulat Mohács. 1. sz. gátőrház. Ismeretlen Baja környéki gátőrház faláról.
A gátőrházak az árvízvédelmi vonal bizonyos hosszúságú szakaszának gondozását ellátó gátőr és családja részére állandó lakásként, valamint az árvízi védekezés során foglalkoztatott személyzet ideiglenes elhelyezésére szolgáló lakóépületek.Használat helye: Baja, Deák Ferenc zsilip

Gátőrház tábla, 1900-as évek - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Emberhám

Kubikus (kubikos) felszerelés része, meredek töltéseken és pallókon használták a talicska húzására az ún. talicskahúzók vagy csikók. Ők legtöbbször a kubikus családtagjai közül kerültek ki (feleség, gyerekek)
Anyaga gurtni. Úgy helyezték a vállukra, hogy egyik fele előre, a másik hátra essen. Hogy a nyakló végéről a zsinór vagy szíj ki ne szakadjon, a gurtnit visszahajtva levarrták, és erős fadarabkát tettek bele.

Emberhám, 1920-es évek - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Árvízvédelmi karszalag

Árvíz idején a védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel, karszalaggal, jelvénnyel vagy kitűzővel kell ellátni.
Ezek közül az elmúlt évtizedekben a karszalagok voltak a legelterjedtebbek. Számos változatban készültek, hogy a karszalagot viselő személy beosztása, a védekezésben betöltött funkciója könnyen beazonosítható legyen. 46 cm x 13 cm varott, textil karszalag a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Tárgyi gyűjteményéből.

Árvízvédelmi karszalag - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Gyermek főkötő

A finom szövetből készített, gazdagon díszített főkötőcskét egy előkelő család kisgyermeke hordhatta a XVIII. század második felében.
Anyaga fehér lenvászon. Körben fehér csipke szegélyezi, míg a sapkát arany csipkeszegély osztja négy cikkelyre, amelyekbe egy-egy – mára megfakult – virágcsokrot hímeztek. Az oldalakon ezt egy széles, masnira kötött szalag takarja, amelynek szegélye mályvaszínű, középütt ezüstszállal, és amelyet festett tölgyfa ágacskák díszítenek.

Gyermek főkötő, 18. század második fele - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Ing

Csalánvászon ing. Mintái között visszatérő motívum a fa két oldalán álló madár.
A madár, a vízimadár az osztyákok, de a legújabb kutatások szerint az uráli népek mindegyikénél a a teremtésmítoszokban szereplő, a világ teremtésében fontos szerepet játszó lény, amelynek ábrázolása szerencsét biztosít viselőjének.
A fa, amelynek két oldalán a madarak állnak, az obi-ugorok hitvilágában elsősorban közvetítő szerepet tölt be. Összeköti a három világszférát. Lombjával az eget, törzsével a földet és gyökerével az alsó világot. A hímzésen a világfa szimbóluma óvó, védelmező funkciót tölt be, megvédi viselőjét a gonosz, ártó erőktől.

ing, 19. sz. 1. fele - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Ruhaderék

Az 1760 körüli esztendőkben készült a testhezálló, karcsú ruhaderék, egy hajdanvolt rokokó női díszöltözék egyetlen megmaradt darabja. Anyaga virágos mintával szőtt brokát, amelyet kék alapon vörös, rózsaszín, sárga és zöld virágmustra díszít. Bélése fehér barhent (fonákoldalán bolyhozott pamutszövet). A derékvonalon trapéz alakban szabott lebenyek. Hátul elvágott: a két részt sodrott arany zsinórozás fűzi össze. Elöl egykor szintén fűzött volt, amelyre ma már csak a széleken végigfutó nyomok emlékeztetnek.
A ruhaderék a bencés gyűjtemény darabja volt egykoron, ám származásáról közelebbit nem tudunk.

ruhaderék, 1760 körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Hegynek futó kettőskúp

A hegynek futó kettőskúpot már a 19. század tanszergyártó cégei is forgalmazták. Kiválóan használható a súlypont és a helyzeti energia témakörök tanításakor.
A felfelé szélesedő deszkából készített ék alakú lejtőn a ráhelyezett kettős kúp a deszkák szélesebb vége felé gördül. A kettős kúp tehát látszólag a lejtőn felfelé mozog. Eközben azonban a kúp súlypontja süllyed, mert a szélesedő ék alakú lejtőn gördülve a kúp alátámasztási pontjai egyre közelebb kerülnek a csúcsaihoz. A kettős kúp akkor kerül legalacsonyabb energiájú helyzetébe, ha a súlypontja a lehető legmélyebben helyezkedik el, ez az állapot a lejtő tetején áll be. A jelenség akkor következik be, ha a kúp nyílásszögének fele nagyobb a lejtő hajlásszögénél.

Hegynek futó kettőskúp, 19. század vége - 20. század eleje Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×