Kézzel, színes virágmintásan szőtt barna lüszter anyagból készült, sűrűn halcsontozott vállfűző. A halcsontok mentén letűzött. Háta magas, szögletes kivágású, lenzsinórral fűzött. Elején mélyebben, ívesen kivágott, mindkét szélén gomblyukak. Derekán tizenhat nyelvalakú rész, az első és hátsó szélesebb és mélyebben nyúlik, a többi szarvasbőrrel bevont.
A csípőn kétoldalt egy-egy belevarrott kis párna, ami a vállfűzőhöz viselt szoknya esését alakította. A fűző szélein korallszínű selyemszalag szegés, ugyanebből az anyagból elöl és hátul is rátétdísz.
Vászonnal bélelt, a bélésbe utólag hímezték az egykori tulajdonos Hennel család nevét, „Saári p.” rövidítéssel feltehetőleg helynevet és az 1750-es évet, mint származási dátumot.

Vállfűző, 1750 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Az aranyozással díszített trébelt ezüstkupa hengeres teste a szájnyílása felé enyhén szűkül, lent pedig egy kissé ívelten kiszélesedő abroncstalpon áll. Oldalán szögletes öntött fül van. Hengeres testét három hosszúkás, alul-felül palmettában végződő aranyozott cizellált medaillon ékesíti. A medaillonokban poncolt alapon hatszirmú virág körül csoportosulnak a virágdíszek és levélindák. Az edény talpán az aranyozott keretelt sávban vésett stilizált ciprusfák és tulipánszerű virágdíszek váltakozva tízszer ismétlődnek. A félgömb alakú fedélen az edény oldalán lévőhöz hasonló díszítésű három kisebb csigadíszű medaillon van. Tetején tojásdad, nyolcgerezdes aranyozott gomb van. A fedél alján öntött pártázat fut körbe, amely mélyített kis háromszögekből kinövő 22 stilizált liliomból áll.
A 16-17. században a török fém, réz-és esetleg finomabb művű edények zöme kereskedelmi behozatal útján érkezett, de a megszálló törökök konyhaeszköz-, főző-és étkezőedény igényének, vagy esetleg kultikus tárgyszükségletének kielégítését a helyi ipar is segíthette. Az egri kupa helyi ötvös munkája is lehetett.

Kupa, 16. század - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Az 1444-es várnai csatában a törvényes uralkodó, I. Ulászló elesett, utódlására V. (Habsburg) László (1440–1457) lett volna alkalmas, ő azonban nagybátyja, Habsburg Frigyes német király gyámságában volt. Hazatéréséig a törökverő Hunyadi Jánost választották kormányzónak. Így kerülhetett 1446-ban első ízben az aranyforint előlapján található címer harmadik mezejébe Hunyadi címere, a szájában gyűrűt tartó holló. V. László 1453-as hazatérését követően Hunyadi kormányzói megbízatása lejárt, de a király címerbővítést és grófi címet adományozott neki. A 3D modell Hunyadi János 1446–1447 között Nagybányán vert aranyforintját mutatja a Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteményéből. Előlapján gyöngykörben negyedelt címerpajzs 1. és 4. mezejében sávok, 2. mezőben kettős kereszt, 3. mezőben Hunyadi-holló. Körirata: +IOhANES∙D∙h∙W∙R∙VNGARIE∙GV∙ Hátoldalán Szent László álló alakja, jobb kezében rövid nyelű bárdot, baljában országalmát tart, feje körül glória. Körirata: ∙S∙LADISL–AUS∙REX∙.

Hunyadi János aranyforintja, 1446-1447 - Déri Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Álló, murmillo gladiátor típust ábrázoló szobor lépő pozícióban. Enyhén behajlított bal lábán díszítetlen lábszárvédőt (ocrea) visel, lábfeje hiányzik. A lábszárvédő rögzítését szolgáló zsinórokat mindkét lábon bevésett vonalakkal jelölték. Apró pontokkal díszített ágyékkötőt (subligaculum) és övet (balteus) visel, felső teste mezítelen, jobb karját karvédő fedi, fején sisakot visel. Jobb kezében egy rövid kardot, bal kezében egy nagyméretű téglalapalakú pajzsot tart. A sisak és a pajzs szegélyét bevájt, apró mélyedésekkel díszítették.

Gladiátor szobor, i.sz. 2-3. század - Komáromi Klapka György Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.