K2 Blog

Rakd össze!

Üst

A hun áldozati üst az első, ásatáson talált magyarországi különleges lelet. Először a legtöbbet szereztünk bizonyosságot arra nézve, hogy az ilyen jellegű tárgyakat elrejtették. A feltárás során megfigyelhető volt, hogy a fémedény magán viselte az utolsó használat nyomait. Belül a felső részét, és azon kívül az üsttestet koromréteg fedte. Ugyancsak szabad szemmel megfigyelhető volt az, hogy az edényt eltemetése előtt vászonba vagy bőrbe burkolták.
A rádpusztai üstöt a Kr. u. 425 után a Kárpát-medencébe települt hun műhelyben készítették.


üst - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Bárdudvarnok III.

Felfelé keskenyedő szögletes testű edény, palástján körben plasztikus lombos fákkal.
Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpozion Alapítvány (alapítók: Bohus Zoltán, Házi Tibor, Horváth Márton, Kertészfi Ágnes, 'Sigmond Géza) és H. Bognár Zsuzsa művészettörténész a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatásának képviseletében. A technológiai háttér Jegenyés János vezetésével a magyar üvegművészek közös összefogása révén alakult meg. I. Nemzetközi Üvegszimpozion 1991-ben valósult meg. A szimpozion témája évről évre változó, ezáltal ihlettel látta el a művészeket, mely aktualitásával próbált igazodni és izgalmas témákat felvetni az alkotók számára. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében 300 alkotás található.
Az üveggyártás kezdeteiről több legenda is szól. Plinius szerint a föníciaiak fedeztél fel, amikor a szót szállító hajósok egy vihar előtt tüzet gyújtottak a parton. A szóda és a parti homok üveggé elegyedett össze. A fúvó pipát ie I. században találták fel, addig ragasztással tudtak nagyobb tárgyakat előállítani. A fújt üvegtárgyak fala vékonyabb és egyenletesebb. A pipával agyagformába fújták az üveget, így a formák a fúvópipa megjelenésével egyszerre alakultak ki. A forma az, ami lehetővé teszi a tárgy felületén a domborítás díszítést, a forma bemélyedései lettek a kész tárgy domborulatai.

Bárdudvarnok III., 1998 - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Kancsó

A szőlösgyöröki boroskancsó a bronzedényekben leggazdagabb római kori sírból származik. A teljes ivókészlet (borvegyítő edény, szűrő- és merítőkanalak) ezen darabját párducon lovagló amorett díszíti. Az edények egykori tulajdonosa a bennszülött arisztokrácia egyik kiemelkedő tagja volt. Az edényeket hosszú idő alatt gyűjtötte össze és az utolsó, végső utazására is magával vitte.

kancsó - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Napóra

Az egyik legősibb időmérő eszköz a napóra, amely az ókortól kezdve, történelmi korszakokon átívelően, a legpontosabb eszköz volt az idő mérésére. Az eredeti forma a gnomon, ami egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely az árnyékot egy vízszintes felületre veti. A mechanikus órák megjelenéséig (19. század közepe) fontos szerepük maradt ezeknek az eszközöknek, de sok esetben még akkor is ezek segítségével ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.
Jelen műtárgy a 18. században készült, felületén városnevek olvashatóak.


napóra, 18. század - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Asztali napóra

Négyzet alakú talpból, oszlopon álló, nyolcszögletű fejrész, tetején fém háromszög. Egyik lencsén a sarokban 1751 évszám látható. Az idő egészen a 19. századig, a mechanikus órák megjelenéséig elsősorban a napórák segítségével mérték, de a még a 19. század első felében is gyakran használtak a mechanikus óraszerkezetek pontatlansága miatt.

Asztali napóra (többlapos), 1751 - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Zsebnapóra

A mechanikus óraszerkezetek mellett egészen a XIX. század elejéig népszerűek maradtak a napórák. A neves augsburgi mester, Johann Nepomuk Schrettegger összecsukható egyenlítői zsebnapórája az 1820 körüli években készülhetett. A sárgaréz tok iránytűt rejt, amelyhez csuklósan csatlakozó körgyűrű kapcsolódik: a napóra. A vízszintes átlójában kihajtható tüske árnyéka jelezte az időt. Egy kisebb, ugyancsak csuklós csatlakozású negyedkörív segítségével lehet a körgyűrű földrajzi szélességhez igazodó dőlésszögét beállítani.

Összecsukható egyenlítői zsebnapóra, 1820 körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Viharjelző kosár

A balatoni viharjelzés 1934. július 8-án indult meg dr. Hille Alfréd királyi repülőredes és meteorológus tervei alapján. A jelzőrendszer része volt az árbócra felhúzható viharkosár a viharágyúkkal és a szirénákkal együtt.
Ha a mólón lévő jelzőkosarat felhúzták, akkor viharra, nagy szélre lehetett számítani, ha lent hagyták, akkor csendes, nyugodt időre. A jelzéseket a Légügyi Hivatal meteorológusai adták ki. Napjainkban már automata fényjelző rendszer figyelmezteti a balatoni hajósokat és fürdőzőket a közelgő viharra.

Viharjelző kosár - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×