A hun áldozati üst az első, ásatáson talált magyarországi különleges lelet. Először a legtöbbet szereztünk bizonyosságot arra nézve, hogy az ilyen jellegű tárgyakat elrejtették. A feltárás során megfigyelhető volt, hogy a fémedény magán viselte az utolsó használat nyomait. Belül a felső részét, és azon kívül az üsttestet koromréteg fedte. Ugyancsak szabad szemmel megfigyelhető volt az, hogy az edényt eltemetése előtt vászonba vagy bőrbe burkolták.
Felfelé keskenyedő szögletes testű edény, palástján körben plasztikus lombos fákkal.
A szőlösgyöröki boroskancsó a bronzedényekben leggazdagabb római kori sírból származik. A teljes ivókészlet (borvegyítő edény, szűrő- és merítőkanalak) ezen darabját párducon lovagló amorett díszíti. Az edények egykori tulajdonosa a bennszülött arisztokrácia egyik kiemelkedő tagja volt. Az edényeket hosszú idő alatt gyűjtötte össze és az utolsó, végső utazására is magával vitte.
Az egyik legősibb időmérő eszköz a napóra, amely az ókortól kezdve, történelmi korszakokon átívelően, a legpontosabb eszköz volt az idő mérésére. Az eredeti forma a gnomon, ami egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely az árnyékot egy vízszintes felületre veti. A mechanikus órák megjelenéséig (19. század közepe) fontos szerepük maradt ezeknek az eszközöknek, de sok esetben még akkor is ezek segítségével ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.
Négyzet alakú talpból, oszlopon álló, nyolcszögletű fejrész, tetején fém háromszög. Egyik lencsén a sarokban 1751 évszám látható. Az idő egészen a 19. századig, a mechanikus órák megjelenéséig elsősorban a napórák segítségével mérték, de a még a 19. század első felében is gyakran használtak a mechanikus óraszerkezetek pontatlansága miatt.
A mechanikus óraszerkezetek mellett egészen a XIX. század elejéig népszerűek maradtak a napórák. A neves augsburgi mester, Johann Nepomuk Schrettegger összecsukható egyenlítői zsebnapórája az 1820 körüli években készülhetett. A sárgaréz tok iránytűt rejt, amelyhez csuklósan csatlakozó körgyűrű kapcsolódik: a napóra. A vízszintes átlójában kihajtható tüske árnyéka jelezte az időt. Egy kisebb, ugyancsak csuklós csatlakozású negyedkörív segítségével lehet a körgyűrű földrajzi szélességhez igazodó dőlésszögét beállítani.
A balatoni viharjelzés 1934. július 8-án indult meg dr. Hille Alfréd királyi repülőredes és meteorológus tervei alapján. A jelzőrendszer része volt az árbócra felhúzható viharkosár a viharágyúkkal és a szirénákkal együtt.
Fából készült hajómalom makettje, fekete hajótesttel, zöld házzal és barna, deszkát utánzó tetővel. A ház- és a völgyhajó orra, valamint – kopjafa-szerűre faragott – orrtőkéje egyaránt nemzeti színűre festett. A házhajó jobb oldalán az „Él-jen Szabó Örzsébet”, míg ék alakú orra két oldalán keretben pirossal a hajó neve, „Sz(ent). János” szerepel.
Vízi mentés során használt életmentő eszköz. Anyaga régebben parafa vagy más könnyű fa volt, ma azonban már könnyű műanyaghabból készítik.
Kisfaludi Strobl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után lett elismert. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás, valamint külföldi utazások és számos hazai és külföldi elismerés jelzik életének ezt a korszakát. Az I. világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben azonban a művész nehezen talált újra önmagára. A gondok elől menekülve mintázta női márványszobrait, amelyek sorába illeszkedik a Reggel.
Leonhard Kern számos északi művésztársához hasonlóan fiatalon utazott Itáliába, ahol nem kevesebb mint öt évet töltött. Tanulmányútjának állomásai már kisebb szokványosak: Rómán kívül ellátogatott Nápolyba, Észak-Afrikába és Ljubljanába is. Később a délnémet Schwäbisch Hallban telepedett le, ahol népes műhelyt tartott fenn. Pályáját a harmincéves háború (1618-1648) árnyékolta be, mely szinte teljesen kizárta, hogy komolyabb megbízásokhoz jusson. Így Kern az elsők között kezdett gyűjtők és műkereskedők számára dolgozni. Kisméretű elefántcsont, alabástrom és faszobrai a korban különös népszerűségnek örvendtek. A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu