K2 Blog

Zsebnapóra

A mechanikus óraszerkezetek mellett egészen a XIX. század elejéig népszerűek maradtak a napórák. A neves augsburgi mester, Johann Nepomuk Schrettegger összecsukható egyenlítői zsebnapórája az 1820 körüli években készülhetett. A sárgaréz tok iránytűt rejt, amelyhez csuklósan csatlakozó körgyűrű kapcsolódik: a napóra. A vízszintes átlójában kihajtható tüske árnyéka jelezte az időt. Egy kisebb, ugyancsak csuklós csatlakozású negyedkörív segítségével lehet a körgyűrű földrajzi szélességhez igazodó dőlésszögét beállítani.

Összecsukható egyenlítői zsebnapóra, 1820 körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Viharjelző kosár

A balatoni viharjelzés 1934. július 8-án indult meg dr. Hille Alfréd királyi repülőredes és meteorológus tervei alapján. A jelzőrendszer része volt az árbócra felhúzható viharkosár a viharágyúkkal és a szirénákkal együtt.
Ha a mólón lévő jelzőkosarat felhúzták, akkor viharra, nagy szélre lehetett számítani, ha lent hagyták, akkor csendes, nyugodt időre. A jelzéseket a Légügyi Hivatal meteorológusai adták ki. Napjainkban már automata fényjelző rendszer figyelmezteti a balatoni hajósokat és fürdőzőket a közelgő viharra.

Viharjelző kosár - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Szállóhely-jelvény

Fából készült hajómalom makettje, fekete hajótesttel, zöld házzal és barna, deszkát utánzó tetővel. A ház- és a völgyhajó orra, valamint – kopjafa-szerűre faragott – orrtőkéje egyaránt nemzeti színűre festett. A házhajó jobb oldalán az „Él-jen Szabó Örzsébet”, míg ék alakú orra két oldalán keretben pirossal a hajó neve, „Sz(ent). János” szerepel.
A makett különlegessége, hogy a hajótesten céhtagok nevei is szerepelnek: Roka János Ö(reg). D(ékán)., Hártl J(?). CZ(éh). M(ester), Tanay J(?). a(tya)m(ester)., Szabó M(?). bej(árómester) és a Szabó J(?). bej(árómester). Rajtuk kívül a völgyhajó fekete hajótestén „Bodis Mihály, orrán kétfelől pedig Fodor I(?)., Tarro I(?). neve olvashatók még, míg a két hajó fenekén az „Éljen a Molnár társaság”, illetve az „ujittatott 1868” felirat szerepel.
Középütt faszínű malomkerék helyezkedik el.

A győrszigeti hajósmolnár legénycéh szállóhely-jelvénye - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

"502 MHRT" mentőőv

Vízi mentés során használt életmentő eszköz. Anyaga régebben parafa vagy más könnyű fa volt, ma azonban már könnyű műanyaghabból készítik.
Az övet a hajó fedélzeti magasságától is függő, de legalább 15 m hosszúságú kötéllel rögzítik a hajóhoz, így ha nem sikerül a mentésre szorulóhoz odadobni, akkor visszahúzható, és újra lehet próbálkozni.

"502 MHRT" mentőőv - Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Reggel

Kisfaludi Strobl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után lett elismert. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesedett ki. Megszámlálhatatlan kisbronz, plakett és monumentális alkotás, valamint külföldi utazások és számos hazai és külföldi elismerés jelzik életének ezt a korszakát. Az I. világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben azonban a művész nehezen talált újra önmagára. A gondok elől menekülve mintázta női márványszobrait, amelyek sorába illeszkedik a Reggel.
A „magyar Venus”-nak is nevezett mű kisméretű példányát Kisfaludi 1924-ben faragta. A plasztika reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban. William Randolph Hearst amerikai médiamogul az újságban látta meg a szobrot, majd megrendelte életnagyságú változatát. Ennek másodpéldánya látható kiállításunkon. A fésülködés közben zsánerszerűen, ugyanakkor ünnepélyesen mintázott női akt közvetlen hatást kelt. A napszak allegóriájaként ábrázolt ruhátlan nőalakot a leselkedés intimitása, a realista mintázás és a lírai hangvétel teszi bensőségessé.

Reggel, 1924 - 1926 - Magyar Nemzeti Galéria
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Három Grácia

Leonhard Kern számos északi művésztársához hasonlóan fiatalon utazott Itáliába, ahol nem kevesebb mint öt évet töltött. Tanulmányútjának állomásai már kisebb szokványosak: Rómán kívül ellátogatott Nápolyba, Észak-Afrikába és Ljubljanába is. Később a délnémet Schwäbisch Hallban telepedett le, ahol népes műhelyt tartott fenn. Pályáját a harmincéves háború (1618-1648) árnyékolta be, mely szinte teljesen kizárta, hogy komolyabb megbízásokhoz jusson. Így Kern az elsők között kezdett gyűjtők és műkereskedők számára dolgozni. Kisméretű elefántcsont, alabástrom és faszobrai a korban különös népszerűségnek örvendtek.
A félméteresnél magasabb budapesti Három Grácia nagy méretével különleges helyet foglal el a szobrászművében. A mitológiai témájú Három Grácia ábrázolások a reneszánsz Itáliában az antik művészet hatására váltak népszerűvé. Legkedveltebb mintaképük a római másolatban ismert hellenisztikus, márvány Három Grácia csoport volt, mely 1503-tól a sienai Piccolomini Könyvtárban került felállításra. Ez ihlethette Kern budapesti faszobrát is, mely előképétől némileg eltérően, a jobboldali nőalakot nem háttal, hanem szemből ábrázolja. Kern előszeretettel készített aktokat, melyeket itáliai élményei Rubens nőalakjai mellett is lelkesen inspiráltak. A több hársfadarabból egybefaragott budapesti szoborcsoport nőalakjainak karjait a szobrász bravúros technikai tudással fűzte egybe.
Szőcs Miriam

Három Grácia, 1625 - 1650 - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat. 

Tábla főnix ábrázolással

A fején kettős tolldíszt viselő, hosszú csőrű szürke gém alakját mitikus képzetek övezték. Amikor a kiáradt Nílus vize lassan visszahúzódott medrébe, ez a madár az elsők között jelent meg az újra kibukkanó halmocskák tetején. A hajnali fényben a madár kecses alakja a víztükörből felbukkanó hajnali napkorongra emlékeztette az egyiptomiakat.
Kultuszának központja Héliupolisz, a napisten szent városa volt. Nem véletlen tehát, hogy a főnixmadár a keletkezés, újjászületés szimbólumává vált. A hajnali nap sugaraival együtt felbukkanó madár alakja természetszerűleg kapcsolódott Ozirisz mítoszához és ezáltal az egyiptomi túlvilághithez. Egyes ábrázolásokon Ozirisz atef-koronáját viseli fején, s a Halottak Könyve szövegeiben is fontos szerepet játszik. A múmiára helyezett főnixmadár a túlvilági lét szempontjából fontos, mágikus segítséget jelentett az elhunyt számára.
Az itt látható táblában kimélyített negatív forma ilyen amulettek készítésére szolgált: a viaszból vagy gipszből megmintázott madár került a múmiapólyák közé.

Tábla főnix ábrázolással, Kr.e. 4–1. század - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Légely vivő fákkal

Néhány literes űrméretű, dongás-abroncsos, jellegzetesen lekerekített háromszög keresztmetszetű fenyőfa borszállító edény. Előnyös tulajdonsága, hogy nem borulékony. A két vasabroncs a dongák végeit fogja össze. Szájnyílása szűk, dugóval zárható.
Erdélyben ismert edénytípus. Vasból készült fülénél fogva, a vivőfa akasztójára függesztve vállra vetve hordozható. Az XX. század elején készítették Széken, és Lovasberényben használták 1950-ig. 

Légely vivő fákkal, 20. század első fele - Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×