K2 Blog
Körmeneti kereszt
A középkor folyamán az egyházi kiemelkedő alkalmak elmaradhatatlan részét képezték az ünnepi vonulások, körmenetek. A körmeneteket tarthatták a templomon belül és kívül. Az útvonal tekintetében is változatosak voltak, a templom körül, a plébániakörzet körül, a települést megkerülve is tarthatták. Lehettek a körmenet során közbülső állomások, úgynevezett stációk is. Ezen a darabon Krisztus kinyújtott karjai kissé felfelé állnak, feje enyhén a jobb vállára hajlik. Derekán ágyékkendő, jobb lábfeje balra hajlítva.körmeneti kereszt, 14. század - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Képkeret
Mértanias motívumokkal díszített, keményfából faragott képkeret. Tulipán, csillagminta és rovátkák díszítik. Két képnek van benne hely kialkaítva. Pintér Pál pásztor faragta 1920 körül. Leírókartonja szerint a rajta látható motívumok az életfa ábrázolásokhoz hasonlítanak.
A tárgy a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Gyűjteményének a része. Az üvegezett képkeret magassága: 22,5 cm, szélessége: 12 cm.
képkeret, 20. század - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Pompás tulipán
Preparáló folyadékkal feltöltött zárt üveghengerben három pompás tulipán (Tulipa gesneriana) virága található. Ez a faj az őse a legtöbb termesztett tulipánnak. A preparátumot korábban a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) használták oktatási célokra. Az üveghengerre ragasztott cédulán a növény gyűjtési adatai szerepelnek. Ezek szerint a tulipánt az egyetem botanikus kertjében, a Füvészkertben gyűjtötte Filarszky Nándor 1888-ban. A kert 1847 és 1850 között költözött, az Üllői út és az Illés utca közötti területre, ahol jelenleg is található. Egyaránt szolgált oktatási és tudományos célokat, itt lakott az egyetem Növénytani Intézetének mindenkori vezetője, és itt őrizték az intézet herbáriumát is. Filarszky Nándornak a preparátum céduláján csak a monogramja szerepel, de a kézírása alapján egyértelműen azonosítható, hogy ő gyűjtötte a példányt. Filarszky ebben az időszakban (1885–1896) a Növénytani Intézet tanársegéde volt. Később a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályának igazgatója lett, melyet több évtizeden át vezetett, emellett ő volt az Eötvös Collegium botanikus tanára is.
A növénytan oktatásában nagyobb szerepet játszottak a herbáriumok és az élőnövények, de folyadékos preparátumok is készültek. Bár ezekben a növények teljesen elveszítették a színüket, a virág szerkezetét több szempontból jobban lehetett tanulmányozni, mint a préseléssel és szárítással készült herbáriumi lapokon. Irodalom: Pifkó Dániel: Botanikai élet a dualizmus kori Magyarországon (1867–1918) I. A felsőfokú oktatás fejlődése és annak hatása a hazai botanikára. In: Botanikai közlemények, 105. 2018:2. 179–222.
Pompás tulipán (Tulipa gesneriana) a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem gyűjteményéből, 1888 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kapatisztító
A kapatisztítók mint használati eszközök sokszor a legegyszerűbb kivitelű közönséges (durván faragott fadarab, pléh, vaslapocska stb.) vagy természetes tárgyak (bot, levél, fűcsomó stb.). A képen látható tárgy kivitelét tekintve már első ránézésre is elüt ezektől az egyszerű, jellemzően alkalmi használatra készült tárgyaktól. A hullámos kígyó alakot és stilizált tulipán motívumokat formázó míves faragások a tárgy kifonultabb használatára utalnak: a hasonló tárgyakat mint szerelmi ajándékot adták kedvesüknek a fiatalok.
Kapatisztító, sárkaparó, 20. sz. 1. negyede - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Korpus
Homokmégy-Szentegyházpart lelőhelyen 2006-2007-ben tártuk föl a középkori Sármégy település templomának és temetőjének első ütemét. A templom és a falu közötti vizesárokból, szórványként került elő a Limoges-i korpusz, amit bronzból préseltek és aranyoztak.
A korpusz sérült, jobb karja hiányzik. Kezeit és keresztezett lábait három szögeccsel erősítették a keresztfához. Koronás fején az arc bekarcolt vonalakkal aprólékosan megformált, orra kidomborodik. Bajuszos, hosszú hajú, szakálla nincs. Mellét, bordáit, hosszú ágyékkötőjét aprólékosan kidolgozott bekarcolt vonalakkal jelölték, hasa kidomborodik.
Korpus, 12. század - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
A korpusz sérült, jobb karja hiányzik. Kezeit és keresztezett lábait három szögeccsel erősítették a keresztfához. Koronás fején az arc bekarcolt vonalakkal aprólékosan megformált, orra kidomborodik. Bajuszos, hosszú hajú, szakálla nincs. Mellét, bordáit, hosszú ágyékkötőjét aprólékosan kidolgozott bekarcolt vonalakkal jelölték, hasa kidomborodik.
Korpus, 12. század - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Krisztus fej
Dinamikus kompozíció, felületképzése mozgalmas. Hosszú, lobogó hajú, bajuszos, zilált szakállas, érett férfi expresszív büsztjét állítja elénk.
Szája éppen nyitva, fejét balra fordítja. A pillanatot ragadja meg. Távol áll a hagyományos Krisztus-ábrázolástól mind attribútumaiban, mind világiasságában. Csikász pályájának egyik legjelentősebb ábrázolása, modellje egy flamand halász volt, Krisztus-fejként küldte haza Brüsszelből az őt támogató Hornig püspöknek.
Krisztus fej, 1908 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szája éppen nyitva, fejét balra fordítja. A pillanatot ragadja meg. Távol áll a hagyományos Krisztus-ábrázolástól mind attribútumaiban, mind világiasságában. Csikász pályájának egyik legjelentősebb ábrázolása, modellje egy flamand halász volt, Krisztus-fejként küldte haza Brüsszelből az őt támogató Hornig püspöknek.
Krisztus fej, 1908 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Evangélista Szent János
Az egerszalóki katolikus templom szentélyétől kelet-délkelet irányban magányosan áll a harangtorony, mely egy 1760-as canonica visitatio szerint 1738-ban már létezett. Tervezője úgy, mint a templomnak, valószínűleg Giovanni Battista Carlone (?, 1682 – Eger, 1747), Egerben működő olasz építész volt. Korábban egy fából készült kegyképkápolna volt a helyén, amely egy olyan öreg tölgyfa törzsére épült, amely egy vallásos tisztelettel övezett szentképet rejtett. Szent hely volt, ahol csodálatos gyógyulások történtek, s ahol „tiszteltetett ősi időktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónknak szent testét” – írta herceg Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona” című munkájában 1696-ban. A harangtorony földszintje egy csehboltozatos négyzetes teret foglal magában, amely 1764-től kápolnaként működött. A Kármelhegyi Boldogasszony napján egybegyűlt zarándokok számára ott misézett a pap XIII. Kelemen pápa 1760-as búcsúengedélye szerint.
Bejáratával szemben egy kosáríves fülkében volt elhelyezve az az oltár, amelyet talán az aranyozott, nemes arcvonású korpuszt hordozó feszülettel ez a Kálvária szoborcsoport – Szűz Mária, Evangélista Szent János álló és Mária Magdolna térdelő alakja – díszített. A fából faragott festett szoborcsoport az 1960-as évek elején került a Dobó István Vármúzeumba.
Evangélista Szent János, Jézus legifjabb tanítványa a Kálvária szoborcsoportok állandó szereplője, hiszen ő volt az, aki a megfeszítésre ítélt Jézust a kivégzési menetben is követte, és anyját, Máriát, nagy lelki fájdalmában támogatta. Az enyhe S tartásba komponált karcsú, lepelruhába öltözött fiatal férfi kezét maga előtt imára kulcsolja, fejét kissé jobbra fordítva tekintetét a megfeszített felé – mely a szoborcsoport eredeti helyén egy korpuszt hordozó kereszt volt – emeli. Köpenye, mint a kálvária ábrázolásokon általában, eredetileg vörösre volt festve.
Egerszalóki Kálvária szoborcsoport – Evangélista Szent János, 1740 körül - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bejáratával szemben egy kosáríves fülkében volt elhelyezve az az oltár, amelyet talán az aranyozott, nemes arcvonású korpuszt hordozó feszülettel ez a Kálvária szoborcsoport – Szűz Mária, Evangélista Szent János álló és Mária Magdolna térdelő alakja – díszített. A fából faragott festett szoborcsoport az 1960-as évek elején került a Dobó István Vármúzeumba.
Evangélista Szent János, Jézus legifjabb tanítványa a Kálvária szoborcsoportok állandó szereplője, hiszen ő volt az, aki a megfeszítésre ítélt Jézust a kivégzési menetben is követte, és anyját, Máriát, nagy lelki fájdalmában támogatta. Az enyhe S tartásba komponált karcsú, lepelruhába öltözött fiatal férfi kezét maga előtt imára kulcsolja, fejét kissé jobbra fordítva tekintetét a megfeszített felé – mely a szoborcsoport eredeti helyén egy korpuszt hordozó kereszt volt – emeli. Köpenye, mint a kálvária ábrázolásokon általában, eredetileg vörösre volt festve.
Egerszalóki Kálvária szoborcsoport – Evangélista Szent János, 1740 körül - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Pisztolytok
Az 1848-as szabadságharc időszakában létrejövő magyar honvédség felszerelése sok esetben igen szegényes volt, alakulattól függetlenül. Hiányoztak az alapvető, rendszeresített fegyverek, felszerelések. Ennek szép példája ez a pisztolytok, hiszen egy darab fából kivésett, aljánál fűrészelt darab. A huszárok használták párosával ezeket a szükség pisztolytokokat. Egy hasonló példány bekerült gr. Kreith Béla ereklyemúzeumába is.
Pisztolytok, 1848/49 - Déri Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Fényképalbum
Irányi (Halbschuch) Dániel (1822-1892) családi fényképalbuma. Díszes, keménytáblás kötet, borítóján üvegre festett tengerparti sétánnyal. Az aranyozott élű kartonlapokon 50 fotográfia kapott helyet. Egy részük az Irányi családról készült felvétel, más részük Irányi politikus társait, barátait, az 1848-as forradalom utáni emigrációs évei során megismert személyeket ábrázolják. A fotók készítői között neves fotográfusok szerepelnek (pl. Divald Károly, Eperjes, Nadar (eredeti nevén Gaspard-Félix Tournachon), Párizs).
Fényképalbum 50 db archív fotográfiával album kora:1850-1860 között, fotók kora: 1860-1920 - Janus Pannonius Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Marton László: Petőfi
A fiatal Petőfi lendületes, lépő alakja, fedetlen fővel, nyitott nyakú ingben, jobb kezében vékony bottal, oldalán átvetett tarisznyával. A művész a figurális szobrászat hagyományát, a realisztikus megközelítést követi. Sok ismert magyar személyiséget megörökített. Korai munkái vaskos, élettől duzzadó alakokat állítanak elénk, viszont a 80-as évektől megnövekszik műveiben az expresszivitás és deheroizálja alakjait. Ebbe az utóbbi tendenciába illeszkedik a kiválasztott szobor is, a híres költő nem több, mint egy úton lévő fiatal suhanc.
Petőfi - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Fotóalbum
Hegyi Ferenc (sz. 1915) nagyatádi könyvkötő mester 1947 júniusában tért haza a Szovjetunióból, ahol Nyizsnyij Tagilban volt hadifogságban. (Nyizsnyij Tagil ipari város az Ural hegységtől délre, Délnyugat-Szibériában.) Itthon, bodvicai házukban várta őt felesége és két kislánya. Hadifogságából hozta haza ezt a fotóalbumot, amit az ott lelt anyagokból készített: durva, barna színű csomagolópapírból, a kemény borítót kartonpapírból, textildarabokból. Az elejét átlósan felragasztott piros-fehér-zöld színű szalaggal díszítette. Az albumba precízen, szépen beleillesztett fényképeken a családja látható: esküvői képük, felesége mosolygós portréja – ezek műtermi fotók. A gyerekeket, családi pillanatokat ábrázoló képek amatőr felvételek, amelyek többsége házuk udvarán készült.
Az album mestermunka: a szélsőségesen primitív, sokszor a legszükségesebb létfeltételeket is nélkülöző körülmények között az adott anyagokból és feltalálható eszközökkel a lehető legprecízebben, igényesen elkészített alkotás. Készítése olyan foglalatosságot, időtöltést jelentett, amely egyszerre volt alkotó tevékenység és az otthoniakra gondolás lehetősége.
Fotóalbum, 1947 - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Tulipános láda
Mo.-on az asztalos készítésű menyasszonyi láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. A tulipán-motívum Mo.-on már a 17. sz.-ban gyakori a festőasztalosok munkáin, s a 18. sz. második felétől egyes dunántúli műhelyek bútorain, főleg ládákon főszerepet kapott.
A láda eredetileg kelengyebútor volt, s ennek megfelelően díszített. A tulipános láda kifejezés az ország oly vidékein is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni.
láda, tulipános láda, 1880 - Janus Pannonius Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu