Szekeres aláírás, további információ nem ismert.
Brázay (Brazovics) Kálmán (pellérdi) (Kiskunhalas, 1839. október 16. – Pellérd, 1925. január 7.) kereskedő. Specialitása a sósborszesz gyártása lett. Franciaországi tanulmányai alatt ismerkedett meg ezzel a termékkel. Sós vizet kevertek pálinkához, majd illatosították. Elsősorban a fáradtság ellen volt hatásos, de fertőtlenítőként is alkalmazták. A Brázay Kálmán-féle sósborszesz még az száműzetésben élő Kossuth Lajoshoz is eljutott. Az idős politikus két ízben köszönte meg az ajándékba kapott sósborszeszt. Köszönő levelei Brázay Kálmán közlésében megjelentek az akkori lapokban. Kossuth Lajos fájdalmas reumája ettől helyre jött és gyengülő szemeit is új életre keltette. A termék reklámozói között szerepelt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Benedek Elek és Molnár Ferenc is. Versben, és egy-egy novellában népszerűsítették a „kiválónak tartott csodaszert”.
Brázay Kálmán mint nagykereskedő részt vett a közéletben, főleg az ipar- és kereskedelmi közügyek terén való közreműködésével, a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja. Nagybirtokos és virilista Pellérden (Brázay-kastély: Pellérd, Baranya megye). Érdemeiért megkapta a Ferenc József-rend lovagja címet, és nemesi előnévvel is kitüntették, az üzlettől 1900-ban vonult vissza. Ferenc József császár, (aki nem mellékesen az ő édesapját is börtönbe juttatta) 1901-ben egy hadgyakorlat alatt elfogadta meghívását, és egész udvarával, külföldi államokból érkezett kíséretével együtt Brázay pellérdi kastélyéban szállt meg.1925-ben, 86 esztendős korában hunyt el.

Brázay sósborszesz, 1910-es évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Kölcsey Ferenc végrendelete, Deák Ferenc, Eötvös Tamás, Eötvös Mihály, Novák Antal aláírásával, öt viaszpecséttel, Pozsony, 1834. május 25.
A végrendelet informál Kölcsey vagyoni és birtokviszonyairól, gazdálkodásról, a birtokok eszköz-felszereltségrõl. Következtethetünk Kölcsey Kálmánhoz, sógornõjéhez, testvéreihez és más rokonaihoz való viszonyára.
Érdekes adalék, és nem közismert, hogy a fiatal Deák Ferenchez pedig politikai elvbarátság fûzte.

Kölcsey Ferenc végrendelete, 1834 - Déri Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Az egri szűcsök céhét 1701-ben alapították, és céhlevelüket Mária Terézia újította meg 1745-ben.
A céh tárgyi emlékei közül a céhzászlójuk és céhládájuk maradt fenn és került be a Dobó István Vármúzeum Történeti tárgyi gyűjteményébe. Az egri magyar szűcsök védőszentje Keresztelő Szent János volt, akit a korabeli ábrázolások gyakran jelenítettek meg szőrruhában. Az egri szűcs céh az egyik legtöbb tagot számlátó testülete volt a városnak a 19. században. ; A mesterlegényeket a céhek vándorlásra kötelezték, hogy tapasztalatokat szerezzenek és tökéletesítsék tudásukat. Útnak indulásukkor a céh egy úgynevezett tanúlevelet állított ki számukra, amely igazolta magaviseletüket és a mesterségben való jártasságukat. Ha egy-egy városban hosszabb-rövidebb időre megtelepedtek, ott a szakma atyamestere gondoskodott róluk.
A múzeumunk gyűjteményében található, az egri szűcs céh által, a 21 esztendős Borbély József számára kiállított ajánló levél azt bizonyítja, hogy a Szentesről származó mesterlegény 2 hétig dolgozott a városban, szorgalmasan munkálkodott és becsületesen viselte magát.

Ajánlólevél, 1807 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Jakab Jozefa és Veress Menyhért 1891 novemberében kötöttek házasságot Jakab Jozefa szülőfalujában, Csíkszentimrén.
Az esküvő előtt pár nappal, Székelyföldön évszázadok óta általános szokás szerint, összeírták a menyasszony hozományát/perefernumát: azt a tárgyegyüttest, amit házasságába magával vitt. A magyar törvénykezés kötelezte az apát arra, hogy lányát tisztességesen kiházasítsa, azaz megfelelő hozománnyal lássa el. Ha ez megtörtént, a szülők véglegesen kielégítették leányuk igényeit, így a későbbiekben semmiféle követelése nem lehetett. A hozományba olyan tárgyak kerültek, amelyekre a fiatalasszonynak élete folyamán szüksége lehetett. Jakab Jozefa ruhákat, háztartási textíliákat, edényeket, néhány bútordarabot kapott, továbbá néhány földterületet. A hozományon belül ezek képviselik a legnagyobb értéket. A perefernum levelet alárta a menyasszony és a vőlegény apja, a tanúk (férfiak) és a becsüsök (asszonyok).
Az okirat felütése így hangzik: „Összeírása mindazon javaknak, melyeket csíkszentimrei idb. Jakab Ferencz Jozéfa leányának mint a csíkszentsimoni Veress Menyhért királyi járásbírósági jegyző czélba vett nejének nászhozományul, ezennel tényleges és tulajdon birtokába áll…”

Perefernum levél, 1891.11.7. - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.