A Biblia evangéliumaiból Mária szüleiről nem tudunk meg semmit, de az apokrif iratok, az Újszövetségbe be nem válogatott protoevangéliumok és legendák a 2. századtól tudósítanak arról, hogy Mária szüleit Annának és Joachimnak hívták. Ezek a Mária gyerekkoráról szóló történetek népszerűsítették, közelebb hozták a hívőkhöz az eseményeket, és megteremtették a Szűzhöz kapcsolódó liturgikus ünnepeket. Az elbeszélések magva az az isteni ígéret – mint az Ószövetségben több alkalommal: Ábrahám születése, Sámuel születése, majd Keresztelő Szent János születése esetében –, hogy az idős, gyermektelen házaspárnak gyermeke fog születni. A történet szerint Anna és Joachim utódért imádkoztak istenhez, így a férfi áldozatot kívánt bemutatni a templomban. „Bűnös” terméketlensége miatt azonban a főpap visszautasította őt. Így Joachim szégyenében elbujdosott az erdőben, ahol egy angyal adta hírül számára, hogy lánya fog születni, s azt is elmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel (Immaculata conceptio). Anna is megkapta isten üzenetét a gyermek születéséről. A jeruzsálemi Aranykapunál boldog összeölelkezésben találkozó idős házaspár csókja volt aztán Mária szeplőtelen fogantatásának pillanata. Nyugat-Európában Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13–14. századtól terjedt el.
A lepellel lefedett szent szobrának alsó részén pirosra festett, szív alakú mélyedés, kis ereklyetartó fülke található. A mellszobor kékre és szürkésfehérre festett talapzaton áll, amelynek középén aranyozott díszítményben a szent neve olvasható: JOACHIM.

Szent Joachim mellszobra, 1740 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

A Szeplőtelen fogantatás képtípus leginkább Murillo (1618–1682) spanyol festő festményei hatására terjedt el Európában. A Szeplőtelen fogantatás, az immakuláció katolikus hittétele szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő bűntől mentesen fogant. Ez olyan kiváltság, amelyet a római katolikus egyház csak Mária esetében ismer el. Évszázados fejlődés után IV. Sixtus pápa 1477-ben ugyan ünnepnapot rendelt, de csak 1854-ben emelt dogmává IX. Pius pápa. A megtestesülés misztériumát megelőlegező hittétel szerint Mária, elfogadva a Gábriel által hozott örömhírt, az eredendő bűntől mentesen tudta megszülni Isten fiát, Jézust. A szeplőtelen fogantatás tehát nem azonos azzal, amidőn Mária szűzen fogant és szűzen szülte isteni fiát. Ezt a barokk ikonográfiai képtípust a spanyol Francisco Pacheco del Río 1649-ben megjelenő festészetelméleti könyvében rögzítette. Eszerint a Máriának tizenkét-tizenhárom évesnek kell lennie, és olyan szépnek, amilyen csak lehet. Lelkének szépsége összhangban van teste bájával. Öltözéke hófehér tunika és égszínkék köpeny. Szüzességének attribútumát, liliomot olykor rózsát (tövis nélkülit) tart kezében. A nap fénye megvilágítja őt, koronája csillagokból van. Lába alatt a holdnegyed. A Szeplőtelen Szűz a mennyei dicsőségben lebeg, tulajdonképpen az Apokalipszis asszonyának (Jelenések könyve 12.1.) attribútumaival van ellátva (lába alatt földgömbbel és kígyóval). Murillo bizonyára ismerte ezt a leírást, bár legtöbb képén a Szűz nem visel csillagkoronát. Ennek az akkor újszerű ikonográfiai megfogalmazásnak tükrében egyre több közösségi áhítatra hívó fogadalmi oszlopszobor és oltárkép készült a városokban és falvakban. A kor embere egyénileg is vágyott lelki üdvösségre, amihez ehhez hasonló, kis, házi oltárra helyezhető képek kerültek forgalomba. Felhők között Mária a világgömbön áll, lába alatt kígyó és holdsarló, jobbjában liliom, feje körül csillagkoszorús mirtusz. Jobbra fönt a Szentlélek galambja lebeg körformába foglalt háromszöggel, dicsfénnyel.
A képecske hinterglas technikával, tehát üvegfestéssel készült, A fordított üvegfestés (reverse glass, vagy a bajoroknál: hinterglas) a középkorban jelent meg először Európában, bizánci hatásra. Elsőként Itáliában majd később az egész kontinensen ismertté vált. Üveglap hátoldalára, általában enyves vagy tojásos, ritkábban olajos kötőanyagú fedőfestékkel, fordított sorrendben (a befejező vonásoktól a háttér, ill. alap felé haladva) készül.

Immaculata conceptio. 18. század közepe - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

A Budapesti Ügyvédi Kamara és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása, az Ügyfelem érdekében - 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara című időszaki tárlat, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák 150 évre visszanyúló történetét dolgozza fel. A kiállításban a Budapesti Ügyvédi Kamara emlékanyaga mellett megtekinthetőek az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum és a Rendőrmúzeum gyűjteményének legszebb darabjai is. A tárlat különlegessége, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének felhívására számos ügyvéd ajánlott fel a saját tulajdonában lévő tárgyakat, kordokumentumokat, amelyek a magyar ügyvédség történetéhez kapcsolódnak és amellyel most először találkozhat a közönség.

The temporary exhibition In Defence of my Client – Budapest Bar Association 150 presents the 150-year history of the Hungarian legal profession and the regional bar associations. Alongside the memorial collection of the Budapest Bar Association, visitors can also admire some of the finest pieces from the collections of the HNMPCC Hungarian National Museum and the Police Museum. A unique feature of the exhibition is that following the call of the President of the Budapest Bar Association, numerous lawyers offered objects and historical documents from their personal collections, all connected to the history of the Hungarian legal profession, and now made accessible to the public for the very first time.

Sulykoló fa, "sulyok" vagy "mosósulyok". Keményfából faragott, lapát formájú kéziszerszám, háztartási eszköz. Mosáskor a kilúgozott ruha tiszta vízben való átgyúrására használták.
A gazdagon díszített sulykoló szerelmi ajándéktárgy is volt, a legények adták a lányoknak, ezért került rá monogram, évszám.
Díszítése tulipántos, folyókás mintájú. Befelé megtört oldalú téglalap adja a sulyok fejét, s ennek közepéből nyúlik ki a lapított gömb végű nyele. A sulyoknyél vonalának meghosszabbítása egyszersmind a sulyok fej szimmetria tengelyéül is szolgál. A sulyok fejének csak felső lapja díszített. Ezen két ívelt vonalú, indából kinövő tulipán díszítés látható, az inda mellett levélformával. Barokk vonalvezetés. A sulyokfej négy sarkát félkörszerű bevésés csípi le. E részeken 19 / 19 / K / I olvasható. A nyél végződését mindkét oldalon egy-egy tulipánforma cifrázza.

Sulykoló fa, "sulyok", 1919 - Herman Ottó Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.