Kis méretű, színesen festett láda. Szerkezetét asztalos készítette. A Nádas völgyében található Mákófalván gyűjtötte Kallós Zoltán. Elmondása szerint ez a kis méretű láda szerelmi ajándék volt egy lány számára. Egykori tulajdonosa levelek, kendők tárolására használta. A festett felirat szerint Kovács M. Bözsi kapta 1939-ben. Mintája jellemző Kalotaszeg nádasmenti részére. Szimmetrikus elrendezésben a vidékre jellemző virágábrázolások jelennek meg és tetejére gyümölcsöket is festettek.
A középkor folyamán az egyházi kiemelkedő alkalmak elmaradhatatlan részét képezték az ünnepi vonulások, körmenetek. A körmeneteket tarthatták a templomon belül és kívül. Az útvonal tekintetében is változatosak voltak, a templom körül, a plébániakörzet körül, a települést megkerülve is tarthatták. Lehettek a körmenet során közbülső állomások, úgynevezett stációk is. A hegyikristállyal és aranyozással díszített körmeneti kereszt az Árpád-kori bronzművességünk egyik legszebb darabja. A kereszt Balatonfüred egyik középkori templomában feltárt sírból származik. A keresztforma egyértelműen bizánci eredetű, és Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fordul elő. A lekerekített szárvégek a kiálló ágacskákkal ugyanahhoz a típushoz tartoznak, mint a - nálunk a kijevi Oroszország ereklyetartó mellkeresztjei által képviselt - középbizánci keresztek.
A tojások „hímzése”, vagyis festése női munka volt, tojáspatkolással az ügyesebb férfiak foglalkoztak. Egyes források szerint a székelyeknél Fülöp/Jakab nap hajnalára állított hajnalfa díszítésére használták a patkolt tojásokat. A szájhagyomány szerint tojáspatkolással eredetileg a kovácsok bizonyították ügyességüket. A kifújt és megtisztított tojás héjára apró szegekkel rögzítették a kovácsoltvasból, vagy más, lágy fémlapokból kialakított formákat.
A türelemüveg szűknyakú üvegben elhelyezett faragott ábrázolást jelent. A kálváriát ábrázoló türelemüvegekben központi helyen a keresztre feszített Jézus áll, mellette pedig a szenvedés eszközei, vagyis a Krisztus elárulásával, megkínzásával és a megfeszítésével kapcsolatos tárgyak jelennek meg. Krisztus keresztje előtt látható a kakas: Péter háromszor tagadta meg Krisztust, mielőtt a kakas megszólalt. Bal oldalon látható a korbács, amivel Jézust Pilátus palotájában megkorbácsolták, jobb oldalon pedig a kalapács, amellyel keresztre feszítették. Egy izsópszálra tűzött, ecetbe mártott szivacsot nyújtottak fel Jézusnak, hogy szomját enyhítsék. A mellette látható lándzsával ütötték át Jézus oldalát. Jézus mellett a két lator: Dizmáz és Gesztáz látható. A türelemüveg hátoldalán látható létra és fogó segítségével emelték le Krisztus testét a keresztről. A türelemüvegek belsejében található jelenet összeállításának két módja volt: a szerkezetet előre megépítették úgy, hogy összecsukható legyen, majd az üvegbe csúsztatva fonal segítségével szétnyitották; vagy az apró elemeket az üveg belsejében állították össze. Ehhez finom csipeszt, fogót, elvékonyított végű drótkampót használtak, az apró alkatrészeket pedig parányi ékekkel vagy ragasztóval, enyvvel rögzítették egymáshoz. Az üveget gyakran ékelt aljú dugóval zárták le, hogy később ne lehessen felnyitni: a dugó alját átfúrták és cérnát fűztek át rajta. A cérna végét az ék végére hurkolták és ezután a dugót betették az üveg szájába, a cérnával lassan áthúzták az éket a lyukon, majd végül lerántották az ékről a cérnát.
Ezüstszínű (tükörre) festett, csiszolt szentkép, keretben, az alja lefestve. Oltáron álló kereszt, rajta Jézus, két oldalán egy-egy imádkozó asszony (Mária Magdolna balról térdepel; jobbról áll, glóriával a feje fölött Szűz Mária). A felső sarkokban festett rózsák. A kép alján, az oltár alatti részen német nyelvű szöveg: Es ist Weltbracht. A római katolikus népi vallásosságban használt kegytárgy, a népi ikonfestészet jellegzetes alkotása. Az üvegképek vagy tükörikonok dél-német, osztrák, cseh területekről kerültek a magyar népi kultúrába.
Válogatásunkban először az 1989-90-es év eseményeit ismerheted meg színes múzeumi tartalmak segítségével. A békés rendszerváltozás útját egy interaktív kiállítás mellett játékok és videók segítenek felderíteni. A rendszerváltás személyes történetei is kibontakoznak, egy író és egy muzeológus nézőpontjából láthatod a sorsfordító időszak emberi oldalát. A mai magyar demokrácia születésének története után pedig az állampolgári ismeretekhez kötődő témákról tanulhatsz: terítékre kerül a választási rendszer, a törvényhozás és a NATO működése is.
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
A rendszerváltás elhíresült eseményei: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, Kádár utolsó parlamenti felszólalása, az ellenzéki kerekasztal ülései elevenednek meg a MuseuMap galériájában. A válogatásban a rendszerváltozáshoz kapcsolódó sajtóanyagok és különleges tárgyak is helyet kaptak. A kommunista időkre emlékeztető jelképeket és utcaneveket eltávolították, közülük több múzeumokba került. Emellett egy kis balatoni iszap és víz konzervbe zárva emlékeztet azokra az időkre, amikor csak a magyar tenger partján találkozhattak a vasfüggöny két oldalán élő németek.
Közös időnk | virtuális kiállítás
Barangolj a Magyar Nemzeti Múzeum virtuális kiállításában! A rendszerváltás történetét két fiktív szereplő, Kriszti és Zoli nézőpontjából ismerheted meg. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Hiánygazdaság a gulyáskommunizmusban? Bibliákat Erdélybe csempésző lelkész? Lyukas román zászló? A kommunizmus végnapjainak érdekességei mellett emberi történeteket ismerhetünk meg. Olyan személyekét, akik nem csak megélték a rendszerváltást, hanem fontosnak tartják a történelmi fordulópont jelentőségét és máig ápolják emlékezetét.
A Nemzeti Múzeum tankockájában négy izgalmas feladvány vár megoldásra!
Levegőt! Egy 1989-es tüntetés fényképeken - a Föld napján
Már a rendszerváltás idején is fontos volt a környezet, illetve a városi lakosság védelme a légszennyezéstől. A múzeumi blogbejegyzés a Levegő Munkacsoport a Föld napján megrendezett tüntetéséről tudósít. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Plakátok a 1990-es magyarországi országgyűlési választás idején | MuseuMap
Az első szabad választás emlékanyagából rengeteg plakát maradt fenn. A parlamentbe jutásért a választások két fordulójában 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött.
„Elvtársak, vége" - Senkise plakátja
Orosz István álnéven szignózott plakátja a magyar rendszerváltás jelképeként járta be a világot. Ismerd meg a szovjet óriást legyőző Senkise történetét! forrás: Terror Háza Múzeum
Megalakul az első szabadon választott országgyűlés
„1990. május 2-án Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első, szabad, többpárti országgyűlés alakuló ülését. A képviselők elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című versét." A videó a teljes ülésnap felvételeit tartalmazza, így érdemes kényelembe helyezkedve figyelni az Országház üléstermében történteket.
30 éve szabadon - Rendszerváltás otthon és itthon
A blogbejegyzésből megismerheted az elnyomó rendszer leépülésének folyamatát, és a szabad, demokratikus Magyarország születésének történetét. A vidéki városokban is számos változás történt, ezeket Sárvár példáján keresztül ismerhetjük meg. forrás: Nádasdy Ferenc Múzeum
Emlékek és naplójegyzetek 1989-ből
Milyen volt a rendszerváltás egy muzeológus szemével? A Nemzeti Múzeum blogbejegyzésein keresztül, „testközelből” ismerheted meg a sorsfordító év eseményeit. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Grecsó Krisztián: Az én rendszerváltásom
Rendszerváltás írószemmel: „Hogy milyen volt megélni a rendszerváltást? Talán furcsa, de természetes, hiszen még gyerek voltam. Még alig lettem iskolás, a bátyám meg éppen csak serdülni kezdett. Kismotorral járt Mindszentre udvarolni." forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Göncz Árpád kitüntetései
Göncz Árpád két ciklust átívelő hivatala alatt sok protokollajándékot kapott, érmeket, díszokleveleket és magas rangú kitüntetéseket is átvehetett a diplomáciai utak során. Ezek a tárgyak később a vonatkozó múzeumokba, gyűjteményekbe kerültek. Tudj meg többet a Nemzeti Múzeum Éremtárában őrzött kitüntetésekről, érdemrendekről! forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Mi a különbség az aktív és a passzív választójog között? Ki és mikor írja ki a parlamenti választásokat? Mire is szavazunk igazából? Mi a különbség az arányos és a többségi választási rendszer között? Az ismeretterjesztő animációs videó választ ad ezekre a kérdésekre.
A magyar választási rendszer | online feladatlap
Tedd próbára tudásod a magyar választási rendszer működéséről! A feladatlap kitöltésével ellenőrizheted, mire emlékszel az Országgyűlési Múzeum videójából. forrás: Országgyűlési Múzeum
Ismerd meg a parlamentben zajló munka, a törvényhozás folyamatát! Az országgyűlés mellett megtudhatod, milyen más szereplők befolyásolhatnak egy törvényjavaslatot, és milyen szavazati arányok szükségesek a különböző javaslatok elfogadásához.
A törvényhozás folyamata | tudáspróba
A videó megtekintése után töltsd ki a törvényhozás folyamatáról készített tudáspróbát! forrás: Országgyűlési Múzeum
A törvényhozás folyamata | online feladatlap
Mélyítenéd ismereteidet? A feladatlapban további kérdésekre adhatsz választ! forrás: Országgyűlési Múzeum
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum videója látványos animációkkal meséli el a NATO történetét, melyhez Magyarország 1999-ben csatlakozott és máig a tagja.
A Kádár-korszak
Tematikus gyűjtésünkben az 1956 utáni évek enyhülő politikája és a legvidámabb barakk mindennapjai kerülnek bemutatásra. Az új pártvezető, Kádár János személyét idézzük meg, majd a magyar retró nosztalgikus világába kalauzolnak el a színes múzeumi tartalmak. A főváros nagyberuházásait is megismerhetjük, az óriási panellakótelepek és a föld alatt a piros metró építését.
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
Kádár János (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) | MuseuMap
Kádár János egyszerű, de annál mozgalmasabb életet élt. Ifjúkorában még le is tartóztatták, rendőrségi fényképeit a Nemzeti Múzeum őrzi. Ismerd meg életének főbb eseményeit a MuseuMap galériájának segítségével: hogyan feszített az általános iskolai osztályképén, hogy úszott, nyaralt és vadászott, miközben teljesítette pártvezetői teendőit, és hogyan szólalt fel 1989-ben a parlamenti ülésén.
Ajándékok Kádárnak (1957-1989)
A kultusz örök? A Rákosi-korszakban kiemelt állami esemény volt Rákosi elvtárs 60. születésnapja 1952-ben. Azonban a Kádár János részére küldött ajándéktárgyak kevésbé ismertek. Nem véletlenül: a Nemzeti Múzeum blogjában olvashatod el, milyen meglepő tárgyakkal örvendeztették meg az ország vezetőjét a magánszemélyek, gyárak, munkaközösségek és tanácsok. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Krumplistészta és a protokoll - Kádár-kori „munkaebédek"
Ismerd meg a puritán pártvezér „szolid" mindennapjait! A Nemzeti Múzeum blogbejegyzéséből megtudhatod, mit jelentett a luxusmenza a 80-as években, és 40 évvel ezelőtt hogyan készítettek panorámaképet egy Bajkál-tavi sétahajón. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Mindennapi élet a Kádár-rendszer idején | online játék
A tankocka segítségével betekintést nyerhetünk a városi és vidéki hétköznapokba, de előkerülnek a kor meghatározó társadalmi-politikai intézkedései, a lakáspolitika és az iparfejlesztés. Végül belepillanthatunk a mértéktartó divat világába is.
Elsodort szavak - Kádár-korszakban használt szavaink | online játék
Caola, Trapper farmer, Tisza cipő, Pécsi kesztyű. Mind-mind ikonikus márkák a kádárizmus korából! A játék kitöltésével megismerheted ezeket a hazai gyártású termékeket.
Retró cuccok a kádárizmus korából - Legyen ön is Milliomos! | online játék
Tedd próbára tudásod! Válaszold meg a kérdéseket, és ismerj meg még több részletet Kádár-korszak ikonikus tárgyairól!
Trapper farmer
„Trapper farmer drága kincs! Jó ha van, de jobb, ha nincs." Kocsis Mihály kaszkadőrre mindenki emlékszik, aki a korszakban volt fiatal. Ismerd meg a magyar textilipar leghíresebb márkájának történetét! forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Egy ikonikus darab: a műanyag tejkiöntő
Mára a zacskós tej is szinte kiment a divatból, nemhogy a tejkiöntő használata. De ez nem mindig volt így! Ismerd meg a emblematikus dizájn mögötti sztorit az Iparművészeti Múzeum bejegyzése segítségével! Az ajánlóban lévő link pedig további részletekhez vezet! forrás: Iparművészeti Múzeum
A legtöbb háztartásban mára a padlásra, pincékbe száműzött eszközök gyűjteményében idézzük meg a Kádár-korszak tárgykultúráját. Nosztalgikus időutazásra hív a diavetítő, turmixgép, zsebrádió, a Pilleszék és a legendás játék, a Moncsicsi is.
Óbuda - Egy város három arca az Óbudai Múzeum állandó kiállítása
Ismerd meg Óbuda történetét, hogyan lett a királynék városából lakótelep. Várostörténeti érdekességeket olvashatsz, megtudhatod hogyan változott meg gyökeresen a településszerkezet az 1963-as panellakás program hatására. forrás: Óbudai Múzeum
A Közlekedési Filmstúdió 1972-es ismeretterjesztő filmjéből megtudhatjuk, milyen mélyre kellett az alagutat fúrni, hogy biztonságos legyen a metró, és azt is, hogyan működik az alagútépítés fizikája. Kiderül, hogy milyen megállótípusok voltak jellemzőek a fővárosi metrókra, és hogy az állomások kijáratának kialakítása miért volt a legbonyolultabb építési feladat.
A mélyvezetésű földalatti vasút – Épül a metró | virtuális kiállítás
Szovjet bontókalapács, kompresszor és gőzcölöpverő állvány: csupán pár kiragadott példa a metró építésének eszköztárából. 1950-ban indul meg az építkezés, a máig meghatározó piros metró munkálatainak kezdete, mely a korban az ország második legnagyobb beruházása volt Sztálinváros (ma Dunaújváros) után. De hogy is alakult a magyar földalatti vasutak történelme, és hogyan zajlottak a munkálatok? A Magyar Műszaki és Közlekedési múzeum virtuális kiállításából megtudhatod. forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
A hidegháború egyik legjelentősebb törekvése az űrverseny volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A 60-as évek repülés- és űrtechnológia vívmányai hogyan hatottak a fiatal művészre? Kondor Béla híres festménye adhat választ a kérdésre. forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Éljen május 1-je! – retrófotók egykori bőrgyári felvonulásokról
Jakab Antal egyedülálló fényképhagyatékából készített, 1965-85-ig tartó vidám válogatás. Hatalmas molinókkal, zászlókkal vonulnak fel a Bőripari Vállalat Pécsi 1. sz. Gyárának dolgozói. forrás: Janus Pannonius Múzeum
Langyos víz: A vasfüggönyön innen és túl
Hogyan lehet a puha diktatúra „kemény kritikája” egy hajdúszoboszlói képeslapról mintázott festmény? Méhes László alkotásán elevenedik meg a korszak közös tapasztalata: a hétköznapiság, a közös identitástudat és a közösségérzet hiánya. forrás: Magyar Nemzeti Galéria
Kádár-korszak: Beatrice cenzorszemmel | online játék
Ismerd meg egy tiltott, rendszerellenesnek ítélt dal szövegén keresztül a korszak társadalmi problémáit!
Modernitás kimaxolva
1969-ben a világművészet irányzatait felvonultató kiállítás nyílt az Iparterv épületében. A „három T" kultúrpolitikai közegében született első zsűrimentes kiállítás több szempontból is jelentős mérföldkőnek számított. A Készman József kurátorral készült interjú világít rá, hogy miért volt történelmi jelentőségű a pár napig látogatható tárlat. forrás: Ludwig Múzeum
„Lyukas sztorik - A Fekete Lyuk szubjektív története" #31: Kulturális előzmények
A Ganz-MÁVAG kolónia munkásainak művelődési háza 1910-től a rendszerváltásig a magyar művészeti élet fontos helyszíne volt, a 70-es évekre a budapesti avantgárd és underground melegágyává vált. A kolónia a művészeti szakkörök, színházelőadások mellett egy szórakozóhelynek, a Fekete Lyuknak is otthont adott, ahol nyugat-európai, amerikai zenekarok is rendszeresen felléptek. A Lyuk a budapesti fiatalok számára a normákat túllépő kifejezésmódok, a szabad szellem szigetének számított, emellett számos, az aczéli kultúrpolitika által kispadra küldött „tűrt' és „tiltott' együttes kapott itt fellépési lehetőséget.
Füles-plakátok: A Kádár-kor reklámvilágának úttörője
Ismerd meg Tóth József grafikus színes munkásságát, aki a Kádár-korszak leghíresebb reklámfotósaként 1972-től 1990-ig alkotott. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Csernobil 30 év után: dadogó kakukkok, meddő füsti fecskék, albínó hímek
Milyen hosszú távú következményei voltak az erőmű katasztrófájának? Csupán tévedés lenne, hogy a környező elhagyatott területeken a természet újjáéledt? A Természettudományi Múzeum cikkéből megtudhatod, milyen tények és tévhitek övezik Csernobilt! forrás: Magyar Természettudományi Múzeum
Az 1956-os forradalom
1956-ban az egyetemisták szimpátiatüntetéséből forradalom kerekedett, a pár napos esemény sokakban a reményt támasztotta fel egy jobb világ eljövetelére. A kezdetben győztes, majd vérbe fullasztott forradalom eseményei és emlékezete rajzolódik ki a magyar múzeumok vonatkozó tartalmaiból. Tematikus gyűjtésünk albumszerűen őrzi a az 56-os forradalom és szabadságharc képeit, interaktív feladatokkal segít megérteni a sorsdöntő 19 nap történetét.
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
„Forradalmi” szüret, avagy mit keresett Nagy Imre Badacsonyban 1956. október 22-én
Ismerd meg Nagy Imre utolsó nyugodt napjának történetét, amit 1956 után 33 évvel előhívott fotók illusztrálnak. A badacsonytomaji birtok az évek múltával emlékhellyé vált, mivel a miniszterelnök a forradalom előestéjén utoljára itt pihent meg. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
1956 - Történeti ismertető
Mik voltak a forradalom előzményei? Mi történt pontosan 1956 forrongó őszén, és mik voltak a forradalom utóhatásai? A Hadtörténeti Múzeum segít megismerni 56-hoz vezető út és a forradalom történelmi kontextusát. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
56-os fogalomtár
Kik voltak a munkásmilícia tagjai? Mikor hirdették ki a „nagy" amnesztiát? A forradalom napjaiban és utóéletében meghatározó fogalmakat veszi sorra a Hadtörténeti Múzeum 56-os tudástára. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Október 16-án megalakult az egyetemi diákszövetség, a MEFESZ. Ismerd meg a diáktüntetés 16 pontban megfogalmazott követeléseit, majd ismételd át a kibontakozó forradalom történetét, szimbólumait a tankocka segítségével!
Hogyan történt? Miért történt? Hány áldozata volt? Az első lövés című film ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz körülményeinek feltárása segíthet megérteni a forradalom eddig vitatott eseményét.
Az első lövés | feladatlap
Töltsd ki a videóhoz tartozó Redmenta feladatlapot! forrás: Országgyűlési Múzeum
Sortüzek 1956-ban
„A Kossuth téri mészárlás nem volt egyedi eset: a kommunista hatalom számos esetben alkalmazta a sortüzet, mint a megfélemlítés és megtorlás eszközét." Az interaktív térkép a sortűz áldozatainak is emléket állít. forrás: Országgyűlési Múzeum
„Az ország népének magának szabadon, beavatkozás nélkül kell döntenie az ország jövőjéről." Hallgasd meg Nagy Imre, Tildy Zoltán és Mindszenty József beszédét az egypártrendszer felszámolásáról, a szabad választásról. A rádió tudósítójának jelentésében pedig a pártok újraalakulásának története elevenedik meg.
„Itt Nagy Imre beszél…”
A szovjet támadásra reagáló rádiónyilatkozat nem buzdítás, csupán egy jajkiáltás volt a nyugat felé. A nyertes forradalom mámora november 4-én szertefoszlott. A Nemzeti Múzeum blogbejegyzése foglalja össze, mi történt a forradalom végnapjaiban. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Kígyózó lelkes, énkelő tömeg. Egyetemisták tüntető menete. Majd kezdetét vette a harc, a pusztítás, szovjet tankok lepték el a főváros és a forradalomhoz csatlakozó városok utcáit. A MuseuMap galériáját megnézve arra is fény derül, hogyan állt a kormányt éltető zalaegerszegi felirat egyetlen betű hozzáírásával a forradalom szolgálatába.
A Magyar Néphadsereg az 1956-os forradalomban
A forradalomban oroszlánrészt vállalt a harcokat kirobbantó civilek mellett a Magyar Néphadsereg is. Ismerd meg a forradalom hadtörténetét, amely a hadseregtől az egyénig, a hadi eszközöktől a jelentősebb összecsapásokig foglalja össze 1956 őszének eseményeit. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A forradalom múzeumi romjai
A Corvin-negyed a forradalmi események egyik csomópontja volt. A harcok az Üllői úton lévő pompás szecessziós épületet és a benne lévő kincseket sem hagyták sértetlenül. A cikk összefoglalja, milyen veszteségeket szenvedett az Iparművészeti Múzeum a forradalom idején. forrás: Iparművészeti Múzeum
56 könnycsepp
Nők 56-ban: a forradalom harcosai, ápolók, hű feleségek és gyermekek. A Hadtörténeti Múzeum kiállításában életutakat ismerhetünk meg. „A visszaemlékezések, történeti kiadványok sokszor csak a december 4-i nőtüntetés leírásában emlékeznek meg a nők szerepéről a forradalomban. Holott a nők is csatlakoztak a forradalomhoz, sebesülteket ápoltak, röpcédulát gyártottak, konyhán segítettek, nemegyszer részesei voltak a harcoknak, így a forradalom leverésének következményei ugyanúgy befolyásolták életüket." A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállítása 28 nő életútján keresztül mutatja be, hogyan hatottak a nők az 1956-os forradalomra, és hogyan hatott a forradalom az ő életükre. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Szétlőtt kirakat, betört ablakok, alkalmi piac, pénzgyűjtő láda, utcai sír, könyvégetés: az '56-os forradalom fekete-fehér valósága. Az utca- és életképeket összegyűjtő galériában a forradalom napjai szörnyű, megdöbbentő felvételein az békés ellenállás és erőszakos pusztítás, túlélés és halál képei láthatók.
1956-os forradalom és szabadságharc - Szimbólumkereső | online játék
Lehulló vörös csillag, lerombolt Sztálin-szobor: a forradalom nem kímélte az elnyomó rendszer jelképeit. A tankocka segítségével megismerheted a forradalom jelképromboló és jelképteremtő folyamatait.
A múzeumban a tárgyak segítségével válik elmesélhetővé a történelem. Mit üzen egy szobortöredék, egy bélyegző, egy csendőrtábla vagy egy vajasdoboz? A MuseuMap gyűjtésében az ikonikus jelképek mellett a hétköznapi tárgyak is érdekes tudást őriznek.
Falfeliratok az 56-os forradalom idején | MuseuMap
A köztér megváltoztatása mindig valamilyen közügyhöz, tehát a politikához kötődő állásfoglalás. A forradalom eseményei között a forradalmárok sokszor változtatták meg az utcaképet, szobrokat, vörös csillagokat vagy utcanévtáblákat tüntetve el. Olvasd el '56 falakra írt jelmondatait, üzeneteit a MuseuMap válogatásában!
56-os fényképek a Magyar Nemzeti Múzeumban
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának adományozott felvételek a forradalom zajló eseményeit hívják életre. Ezek a fényképek azért jelentősek, mert a legtöbb fotó 1956-ból „tájkép csata után" jellegű felvétel, melyen nézelődő járókelők, vagy a néptelen utca valamilyen eseményt követő állapota maradt fenn. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
1956 fotósszemmel
Tekintsd meg albumba rendezve Köhler Ferenc, Nánási Ferenc és Katkó Sándor forradalomról készített felvételeit! Az emblematikus pillanatokat mellett a szégyenteljes eseményeket is dokumentáló fotókon a könyvégetés, a rombolás, a pusztítás pillanatai és szovjet tankok láthatók. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A magyar máltai lovagok és az 1956-os forradalom
Hogyan támogatta a forradalmat az országtól távol működő Magyar Máltai Lovagok szövetsége? Ismerd meg a „Pro Hungária” segélyakció történetét, ami a Bécsen keresztül menekülőket még a forradalom bukása után is segítette. forrás: Kállay Gyűjtemény
Az 1956-os forradalom emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban
Hogy került Sztálin keze a kor ünnepelt színészéhez, majd a föld alá? És egy francia haditudósító kórházi inge a nemzet múzeumába? Milyen adományok érkeztek külföldről a forradalom idején, és vajon eredeti-e a vasrács Nagy Imre celláját jelképező installáción? A videó megtekintésével választ kaphatsz ezekre kérdésekre.
56 mítoszai
Milyen mítoszok, anekdoták, igaz és hamis történetek kötődnek a forradalomhoz? A Hadtörténeti Múzeum mítoszromboló oldalán a világot megrettentő tizenhárom nap legendáriumát ismerheted meg. forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum
In memoriam 1956. október 25 – emlékhely és kiállítás | virtuális kiállítás
Az 56-os forradalom harcaiban résztvevő túlélőkkel készült interjúk még közelibbé és személyesebbé teszik a forradalom történetét. A kiegészítő tartalmak - a nemzetközi sajtóvisszhangtól kezdve a 56-hoz kapcsolódó művészeti alkotásokon át a ruhamásolatokig - segítenek megérteni a forradalom eseményeit. forrás: Országgyűlési Múzeum
Barangolj az interaktív kiállításban, majd válaszolj a kvíz kezdő vagy haladó kérdéseire! forrás: Országgyűlési Múzeum
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) | MuseuMap
Ismerd meg az 56-os forradalom vezéralakjának, Nagy Imre miniszterelnök életútját. A forradalom utáni megtorlások áldozatává vált politikus mindennapjai mellett hivatali pályájának kulcsmozzanatai is bemutatásra kerülnek a MuseuMap válogatásában.
A Nemzeti Múzeum számos relikviát őriz, melyek egykor Nagy Imre személyes tárgyai voltak.
More...
A Rákosi-korszak
„Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll!" - a korszak beszédes jelszava jól jellemzi a második világháború utáni időszakot Magyarország történelmében. Tematikus gyűjtésünk a korszak eseményei mellett a mindennapok viszontagságait, örömeit is bemutatja a múzeumokban őrzött emlékek segítségével. Túlélési stratégiákat, melyek nyomán az ínséges időkben finom fogások kerültek az ünnepi asztalra, valamint olyan propagandaeseményeket, mint például a május elseji felvonulások vagy Rákosi elvtárs 60. születésnapja.
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
1945. február 13-án a Vörös Hadsereg elfoglalta/felszabadította a fővárost. A több mint 100 napos ostrom ára azonban hatalmas volt: egy szétlőtt, füstölgő város, rengeteg megrongálódott, lakhatatlanná vált épület maradt örökül. Így 1945 fennmaradó részében a romtakarítás volt az első és legfontosabb lépés. A lerombolt hidak újjáépítése több éves hosszú munka árán valósulhatott meg.
Munkádban, tanulásban segít a Múzeum! – A Rákosi-korszak Magyarországon | virtuális kiállítás
Ismerd meg a koalíciós időszak eseményeit, majd a pártállam és a propagandagyár kiépülését és a mezőgazdaság szovjetizálódásának főbb lépéseit a Magyar Nemzeti Múzeum virtuális túrájában! forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A Rákosi-korszak kronológiája
1944 és 1956 legfontosabb politikai és történelmi fordulatait tekintheted át az Országgyűlési Múzeum interaktív kronológiájának segítségével. forrás: Országgyűlési Múzeum
Mi volt az ÁVO és az ÁVH pontos feladata? Hogyan működtek? Kik voltak a rendszer ellenségei és milyen eszközökkel tartották fenn a kommunista rendet? A videó megtekintése után válaszolj a kérdésekre!
700 ezer magyar állampolgár tragédiájának története elevenedik meg, akikre a „Malenkaja rabota", csak egy "kis munka" helyett 3-5 év kényszermunka várt a szovjet bányákban, kőfejtőkben, földeken. Mi volt a különbség a GULAG és a GUPVI között? Miért kellett civileket a kényszermunkatáborokba küldeni? Hogyan gyűjtötték össze az embereket és mely magyarországi városokban alakították ki a gyűjtőtáborokat? Milyenek voltak a tábori mindennapok az orosz propaganda szerint és a valóságban? A Malenkij Robot Emlékhelyet bejárva választ kaphatsz a kérdésekre. forrás: MNM Málenkij Robot Emlékhely
„Málenkij robot” - 1944–45 | Civil elhurcolások a szovjet kényszermunka táborokba | online játék
Az elhurcolások fő oka a Szovjetunió újjáépítéséhez szükséges munkáskéz összegyűjtése volt. A tudáspróba segít összefoglalni ismereteidet a Belügyi Népbiztosság által kiadott kényszermunkáról.
Az egyén tragédiája: Kovács Béla kisgazdapárti politikus elhurcolása
A Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottsága nem adta ki a kommunistáknak, a politikus azonban mégis önként jelentkezett az Államvédelmi Osztályon. Kovács Béla életútját foglalja össze a Nemzeti Múzeum blogbejegyzése. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Szovjet kényszermunka – Akik túlélték a szovjet kényszermunkatáborokat | online játék
Micsoda a zabrálás, a csáj és az ukáz? Mit csináltak a brigádok? Hogy is kell sprejcolni? A tankocka segítségével megismerheted a szovjet munkatáborokban használt kifejezéseket.
Idővonal 1944–47 főbb | virtuális kiállítás
Hogy is volt? Az idővonal segít eligazodni, milyen fontos politikai események zajlottak a Vörös hadsereg bevonulásától a bankok államosításáig. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Ismételd át a főbb eseményeket 1944 augusztusától, a szovjet hadsereg határátlépésétől egészen a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulásáig a Magyar Nemzeti Múzeum tankockája segítségével!
1947-ben kezdte pénzhamisító ámokfutását az a félegyházi társaság, amelyről két évvel később a sportrovat fölött cikkeztek a Délpestmegyei Népújságban. A Bugyi József (álneve Nadrág) vezette banda pénzhamisításának tárgyi bizonyítékai egy hatalmas vasládában kerültek a Nemzeti Múzeumba. A videóból megismerheted a korai forintutánzatok készítésének és készítőinek történetét.
1946. február 1-től szűnt meg a királyság államformája. Tildy Zoltán a II. Magyar Köztársaság első elnökeként a Nemzetgyűlés előtt tette le köztársasági elnöki esküjét.
Te felismernéd a Rákosi-korszak politikusainak fényképét? A játék során könnyebb és nehezebb feladványok segítenek a történelemkönyvben szereplő nevekhez arcokat társítani.
Felvonulnak a politikai élet legfontosabb szereplői, hogy leadják ők is szavazatukat. A Függetlenségi Front győzelmével végződött az 1947-es választás, melyről ez a korabeli filmhíradó tudósít.
A pártállam kiépülése Magyarországon 1948 után | online játék
Kongresszus, Titkárság, Honvédelmi Bizottság: a párt vagy az állam szervei? Ismerd meg a tanácsrendszer működését, az 1949-es alkotmányt és a pártállamot működtető személyeket!
Magyarország a vas és acél országa! Milyen hadi- és ipari fejlesztésekbe fogtak? Hogyan zajlott a mezőgazdaság szovjetizálása? Mire volt jó a beszolgáltatás? Mélyíts el ismereteidet a tankocka segítségével!
„Dezsőnek meg kell halnia.” – Disznózsír és politika
Hogyan lett a nagy hagyományú disznóvágás engedélyköteles? És mikortól lehetett megint büntetlenül vágni? Hogyan váltak a falusi disznóvágások fotói a korszak propagandaeszközeivé? A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára járja körül a zsíros témát. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Milyen volt az alföldi gyapot a bányászélet, és egy hegesztőnő munka közben? Az 50-es évek elején a mindennapok részévé váltak a beszolgáltatások, házkutatások, sőt, még a szántás mélységét is a rendőrség ellenőrizte. A MuseuMap gyűjteményéből az is kiderül, miért nem volt érdemes befőzni a korszakban.
Zászlók, portrék, transzparensek, vörösbe öltözött a város a munka ünnepén. A színes felvételek segítségével éld újra a korszak legnagyobb felvonulásának hangulatát!
Az 1950-es évek vegetáriánus karácsonyi menüit a kényszer szülte (receptekkel)
A háború után ország kaotikus élelmiszerellátása csak az 50-es években kezdett javulni. Az egyre több feketevágás ellenére a sertéshús ritka volt a munkások asztalán. 1951-ben a Nők Lapja zöldségalapú recepteket osztott meg olvasóival. Mik voltak a legelterjedtebb húspótlók, és hogyan készítették belőlük a vasárnapi ebédet? A múzeumi blogbejegyzésben sok érdekességet olvashatsz az ínséges évek étkezési szokásairól. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Jeles napok, ünnepek a Rákosi-korszakban | MuseuMap
Tematikus gyűjteményünkben ismerd meg brigádfelvonulások, munkaversenyek, tömeges kitüntetések, állami elismerések korszakát. Ekkor virágzott munkáskultusz, és a volt a legnagyobb rendszer ellenségeivé kikiáltott kulákok iránti ellenszenv is. A képek segítenek megérteni, hogy a háborút követő viszontagságos években hogyan szakadtak ki az emberek a mindennapok monotonitásából a szakszervezeti bálokon, vagy az önszerveződő színház-előadásokon. Sorra veheted, hogyan lehetett kitűnni a tömegből, és a főtitkár miként jutalmazta a dolgozó nép fáradalmait.
A Vértes-maszkok – Nemzeti Múzeumi farsangok az 1950-es években
A farsangi mulatságok idején kicsit mindig a feje tetejére állt a világ. Hogyan ünnepelt az értelmiség az 50-es években? A cikkből kiderül, milyen farsanghoz kötődő kincseket rejt a Nemzeti Múzeum Központi Adattára, ki volt Vértes László, és hogyan jutott érvényre a játékosság és a kreativitás az elnyomó politikai rendszerben. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Munkásosztály és a lélek
Mi lehet a baj Freud tanaival az államszocializmus éveiben? Egy színdarab segíthet megfejteni a talányt. forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Mi az, amire büszke volt Rákosi elvtárs, és mi az, amit csak titokban művelt? A tankocka segítségével ismételd át Rákosi személyi kultuszának jellemzőit.
Személyes évforduló vagy állami esemény? – Ajándék a javából
1952. március 9-én Magyarország legtöbb települése, üzeme, brigádja, szövetsége ajándékokkal kedveskedett Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából. De hogy is festett a személyi kultusz legfényesebb napja? Milyen volt a honatya életét bemutató és az ajándéktárgyakat felvonultató kiállítás? A Néprajzi Múzeum aloldalán sok érdekességet találsz a jeles alkalom emlékeiről. forrás: Néprajzi Múzeum
Acélember műselyemből
1953-ban a Generalisszimus halálhíre rendítette meg a szocialista tömb országait. Sztálin halálára emlékezve a Terror Háza Múzeumban egy 1945-ben készült, szokatlanul korai kultusztárgy került a fókuszba. A műselyem portrén egy tökéletlen képmás néz vissza ránk. Vajon mit árul el a vezetőről, és mit mesél a korról? forrás: Terror Háza Múzeum
Görkorcsolya
Ezüst és narancssárgára festett fém elemekből összecsavarozott váz, alján 2-2 tömör műanyag kerékkel. Elején és a végén sárgára festett bőrből készült lábfej tartó pántok vannak, eleje cipőfűzővel fűzhető, hátsó pántja, melyen szivacsbélés is látható, csattal rögzíthető. Az egyik görkorcsolya elejéről hiányzik a fékezőgomb. A talp felületén beütött, a biztonságot garantáló G(eprüfte) S(icherheit) tanúsítvány látható.
A Berva moped az Egri Finomszerelvénygyár felsőtárkányi üzemében 1958 és 1962 között gyártott segédmotoros kerékpár volt, mely 1,5 lóerős, aluhengeres, kétsebességes, típusa szerint, Berva VT50. A moped külsejét és műszaki színvonalát tekintve megfelelt a kor átlagának. A szép vonalú burkolat mélyre húzott sárvédőivel és a karburátort takaró lemezekkel tiszta üzemet ígért. Alatta korszerű műszaki megoldások rejtőztek: kormányváltó, elől-hátul lengőkaros felfüggesztés, telefékdobos agyak, kormányról működtethető elektromos kürt, távolsági fényszóróval is felszerelt első lámpa. A fényszórón sebességmérő, mely szerint 60 km/óra maximális sebességgel üzemelhet. A vázon benzintartály, melynek oldalán a gyártó cég emblémája. A hátsó részen a műanyag burkolású főülés mögött, fémből készült pótülés. Középen két hajható pedál. A moped ekkor 5.200 Ft-ba került. Gyártását 1962-ben állították le a csökkenő kereslet és a KGST-n belüli járműipari profilrendezés miatt.
Veöreös győri ügyvédé volt. Később Draganits Ferenc mechanikus szerezte meg. Vele járt tagdíjat szedni. Az ajándékozó, Soóky István, 1929-ben kapta a korábbi tulajdonos fiától. A II. világháború végén a kerékpár Révfaluban volt elásva. Soóky átalakítva, nemzeti színűre és vörösre átfestve a kommunizmus éveiben a május 1-i felvonulások alkalmával használta, amelyről számos korabeli fotó is készült.
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.