K2 Blog
Bizonyító irat
Angol és magyar nyelvű bizonyító irat Kossuth Lajos aláírásával arról, hogy Irányi István (neve nemzeti színű szalag leragasztásával kitakarva) Kossuth Lajos megbízásából az 1848-49-es szabadságharc leverése után titkos megbízatásokat látott el. Irányi István a szabadságharc idején hadbíróként szolgált, több ütközetben részt vett. A szabadságharc leverése után, halálra ítélt Dániel öccse menekülését segítendő, a császáriak kezébe kerülve Dánielnek vallotta magát. Az ítéletet csaknem végre is hajtották rajta, életét gróf Szirmay István közbelépése mentette meg. 1867-ben jogakadémiai tanár lett Eperjesen, majd ügyvéd, később törvényszéki bíró.Bizonyító irat 1861-1861 - Janus Pannonius Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kossuth Lajos zsebpisztolya
Csappantyús elsütőszerkezetű, duplacsövű zsebpisztoly. Hengeres vont cső, széles sátorlemez. A kengyel és az elsütőbillentyű hiányzik. A lakatlemezre és a sátorvasra rovátkákat, indamotívumokat véstek. Fa markolata rövid, sima. Kossuth Lajosé volt 1849-ben. Külföldre menekülésekor, 1849-ben ajándékozta a pisztolyt a felesége egyik rokonának. Többszöri tovább ajándékozás után került a pisztoly a Balatoni Múzeum fegyvertárába.
Kossuth Lajos zsebpisztolya 1848-1849 - Balatoni Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Katonai érdemrend (1849)
Perczel Mór (1811-1899) honvéd tábornok rendjele volt. A Pest-Budáról Debrecenbe menekült magyar kormány a rendjelet csak ideiglenesnek szánta. Tervezték, hogy majd a szabadságharc után, békésebb időszakban azokat elegánsabb, igényesebb kivitelű darabokra cserélik át. Az első osztályt csak Bem József és Görgey Artúr (ő nem fogadta el) tábornokoknak adományozták. A 2. osztályból kb. 140 db-ot adományozás történt tábornokok és törzstisztek részére. Perczel 2. osztályú rendjelének egy másik ugyanilyen példányát a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi.Magyar katonai érdemrend 2. osztálya 1849-1849 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
10. Vilmos huszárezred zászlója
A 10. (Vilmos) huszárezred által az 1848/49-es szabdságharc alatt használt zászló. Szabályszerű "B" típus, trónfosztás utáni. 1849-ben Világosnál orosz kézbe került. 1941-ben a Szovjetúnió visszaadta, 1945-ben a szovjet hadsereg elvitte. 1948-ban került vissza Magyarországra. Zászlószalagjai a II. világháborúban elvesztek." A Hadtörténeti Múzeum Zászlógyűjteményéből. Mérete: 70x80 cm.10. Vilmos huszárezred zászlója, 1849 - Hadtörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kossuth-kalap
A 19. századi magyar nemzeti divatban a külső megjelenés, öltözködés fontos szerephez jutott. Az öltözködés, a divat talán soha nem követte annyira látványosan a történelmi változásokat, mint az 1840-es években, majd a forradalom és szabadságharc idején és a bukás után. Az egy-egy eseményhez viselt ruházat nem egyszer jellemvonásra, gondolkodásmódra, a nemzeti eszméhez való viszonyulásra, politikai nézetre engedett következtetni. A fekete szín a gyászra, a forradalomra és a szabadság elvesztésére emlékeztet. A Kossuth-kalap igen divatos viselet volt: ez a fejfedő ahhoz hasonlított, amit az amerikaiak viseltek a függetlenségi háborúban, mely gömbölyű tetejű, széles szalagú, körül felhajtott karimájú, fekete nemezkalap volt. Feje hosszúkás, nemegyszer enyhén beütve, strucctollat is tettek rá. Az 1848-as szabadságharc tábornokai is viseltek ilyen kalapot, majd az önkényuralom elleni tüntetés hozta újra divatba, Kossuth Lajos iránti tiszteletből. A fekete nemezkalap, a 20. század elején, az egri ifj. Taray József kalaposmester műhelyében ennek a mintának az alapján készült.KOSSUTH-kalap 1901-1915 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Eötvös 180
Eötvös Károly (1842. március 11. – 1916. április 13.) ügyvéd, politikus, író és publicista. A legélvezetesebben társalgó és legközvetlenebbül elmélkedő magyar prózaírók egyike. Korának egyik legjobb ügyvédje, a tiszaeszlári perben felmentett vádlottak nemzetközi hírű védője. Politikus, országgyűlési képviselő. Egy kedves, anekdotázó, saját korát kritikai szemmel vizsgáló gondolkodó. Tisztelete jeléül halálának 180. évfordulóján a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Nemzeti Múzeum egy kiállítással és egy virtuális tárlattal emlékezik meg róla.
Sótartó
A szarvasmarha szarvából, tülkéből fűrészelt edényféleség a só tárolására szolgál. A szarv középső részéből mintegy 6–8 cm széles karikákat fűrészeltek, s ezeknek az egyik végébe egy a nyílást lezáró fakorongot tettek, ez lett a sótartó feneke, másik végébe kivehető, dugószerű fedelet tettek. A másik típus az előbbitől abban különbözik, hogy nem hengeres, hanem lapított formája van. A szarukarikákat forró vízben megpuhították, majd fából faragott formára húzták.sótartó 1935-1935 - Janus Pannonius Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Utazóláda
Ez az amerikai utazóláda, ún. trunk, viktoriánus kor stílusában készült. Belül vékony világos tapétával borítva. Feltehetően hölgyek számára készült, amelyet a fedél belsején ábrázolt kőnyomatos hölgyalak képe is bizonyít. Ruhákat, hosszabb utazásokhoz szükséges tárgyakat csomagoltak bele, esetleg további kisebb és könyebb, de ugyanolyan tapétával borított papírdobozokban rendszerezhették a benne tárolt tárgyakat.utazóláda 1870, körül - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Fésűtartó
A kreativitás és a kézügyesség remek példája ez a papírból és háncsból készített fésűtartó, amelyet egy búcsúban vásároltak. A tárgy használata során gyakran megkopott, nem egy tartós konstrukció, így pótlása biztosította a későbbi vásárlás lehetőségét a készítője számára. A búcsúban a kegytárgyak mellett sok vásári bazár is volt. Itt tudtak olcsón búcsúfiát venni az otthon maradó családtagoknak.fésűtartó - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
A reformkori Magyarország
Te boldogulnál a reformkorban? Gyűjteményünk segítségével tedd próbára tudásod, és szerezz új ismereteket az 19. század első felének mindennapjairól. Rengeteg változás történt akkoriban: az ipari forradalom vívmányai elterjedtek hazánkban, a nemesség mellett a polgári réteg is jelentős vagyonra tett szert. Ahogy a nagy reformországgyűléseken, úgy a szalonokban is parázs viták folytak politikáról, kultúráról, a hazáról és a haladásról.
Milyen fogalomra, intézményre gondoltunk a reformkorból? | online játék
ONLINE OKTATÁST SEGÍTŐ TARTALMAK A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ
Művelődés és nemzettudat a 18. század végén és a 19. század első felében
Mi a csoda a hátgörbészeti körguggolda? Miféle szerzet az ugrony? A 19.század eleven szellemi életébe vezet be a Nemzeti Múzeum képes gyűjteménye, melyben a nemzeti kultúrát képviselő intézmények és jeles személyiségek múzeumi emlékei mellett látható a gyermek Mozart úti klavikordja, amit hosszú utazásai során gyakorlásra használt, valamint Beethoven és Liszt Ferenc zongorája.
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Könyvtár és múzeumalapítás
A haza ügyének előmozdítása már 1825 előtt, a század első éveiben is fontos volt az arisztokrácia számára. A reformkor legelső lépéseként 1802-ben Széchényi Ferenc adománya adta az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi alapját. További nemesi gyűjtemények köztulajdonba adása és vásárlások során a századfordulóra már óriásira duzzadt Nemzeti Múzeum gyűjteményeit szakágakra bontották, így ezután már önálló intézményekben gyűjtötték a természettudomány, a néprajz, a mezőgazdaság, az iparművészet tárgyait. Ismerd meg a magyar múzeumügy születésének történetét a Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális kiállításának segítségével!
forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum
forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum
A reformkori országgyűlések vívmányai
forrás: Országgyűlési Múzeum
Mi volt az a három kiemelkedő jelentőségű törvény, amit a reformországgyűléseken fogadtak el? Fedezd fel a polgári Magyarország megteremtéséhez vezető út jogi hátterét az Országgyűlési Múzeum videójának segítségével!
Milyen fogalomra, intézményre gondoltunk a reformkorból? | online játék
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A haza és haladás ügyéért számos új egyesület, intézmény alakult, és több jogi reform is megvalósult a század első felében. Ismételd át a reformkor kulcsfogalmait, a tankockában pedig a leírások mellett kiegészítő tartalmak is színesítik ismereteidet.
Reformkori mindennapok | online játék
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Jurátus, konflis, diéta, palatinus: ma már el kell gondolkoznunk mit jelenthetnek, de a 19. században fontos fogalmak voltak. Fejtsd meg a keresztrejtvényt, és tudj meg további érdekességeket a reformkorról!
1838. évi árvíz Pest-Budán | MuseuMap
forrás: MuseuMap
1838 márciusában hatalmas pusztítást okozott a jeges ár, mely az akkor még szabályozatlan Dunán kialakult jégtorlaszok miatt söpört végig a városon. Pest belső kerületeiben a mai napig számos emléktábla őrzi a nagy árvíz emlékét. Azonban nem csupán Pesten okozott károkat az áradás, hanem Óbuda alacsonyan fekvő részei is víz alá kerültek, erről tanúskodik a héber nyelvű árvíztábla. Számos grafika és ún. eseménykép Trentsenszky József litográfiái nyomán maradt fenn arról az öt napról, amikor a víz volt az úr. A mentési munkálatok leghíresebb alakja gróf Wesselényi Miklós volt, ám az árvízi hajós mellett mások fáradozásait elismerték: Landerer József nyomdász, a márciusi forradalmi események szereplője még díszpolgári címet is kapott.
Lánchíd története
Mi köze lehet a szárítókötélnek hazánk elsőként megépített hídjához? Mikortól vágyott a budai és pesti lakosság egy állandó átkelőre a Dunán? Mi volt és hogyan működött a hajóhíd? A videó a Lánchíd szerkezetét, építésének történetét és gazdag történelmét mutatja be.
A Lánchíd alapkőletétele | online játék
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Minden nap látható, de mégis, mennyit tudunk a Lánchídról? Az alapkőletétel olyan fontos esemény volt, hogy természetesen méltónak találták arra, hogy a kor híres festője, Barabás Miklós impozáns tablón megörökítse. Kik szerepelnek a festményen, mi az ünnepély és a híd háttértörténete? A részletekből kiderül, hogyan került helyére az alapkő, és az is, mit gondolt az elkészült műről a kritikus közönség.
Ládika lánchíddal
forrás: Kiscelli Múzeum
A Lánchíd eredeti, modernizálás előtti állapota látható a fém ládika fedélen.
Sínen vagyunk
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Budapest-Vác vasútvonalat 1846. július 15-én adták át, „ezzel indult el a vasúti közlekedés Magyarországon. A képen a pesti indóház (a mai Nyugati pályaudvar helyén) látható."
Iparosodás a reformkorban | MuseuMap
forrás: MuseuMap
A politikai, közéleti újítás vágya az iparosok kedvét is meghozta a reformokhoz. Új technikákat kísérleteztek ki, gyárakat alapítottak, számos nagy vállalkozás, beruházás jött létre a korszakban. A tematikus gyűjtés az iparosodó Magyarország képeit eleveníti fel.
Boldogulj a múltban! - Kereskedő 1838
Egy időutazót kísérhetünk el reformkori kalandjára, a korabeli kereskedő javaslatait hallgatva kiderül, hogyan nyithatunk sikeres vállalkozást 1838-ban. A József-napi vásárral nem lőhettünk volna mellé, sőt még emelt árat is számíthattunk volna vevőinknek. A videóból emellett azt is megtudhatjuk, miként törtek borsot a fűszerkereskedők orra alá a szatócsok, hogyan ügyeskedtek az árusok, és mi a legjobb betyárölő fegyver.
Boldogulj a múltban! - Reformkor
Fontolgassunk, latolgassunk! A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum interaktív felületén barangolva megismerkedhetünk a reformkori mértékegységekkel, áruhamisítási módszerekkel, és megtudhatjuk, hogy mennyit ért a reformkor magyar váltópénze, a krajcár.
Széchenyi István és kora
A 19. század első felének meghatározó alakjait és eseményeit ismerheted meg a Nemzeti Múzeum állandó kiállításának reformkori termében. I. (II) Ferenc, a reformkor első uralkodójának portréját Johann Peter Krafft, a korabeli történeti festészet kiemelkedő alakja készítette. Széchenyi István munkásságát megidézve megismerheted a Lánchíd építésének ikonikus tárgyát, a dísz vakolókanalat, amit az alapkőletételnél is használtak. A múzeumi teremben barangolva eléd tárul egy gyönyörű szobabelső. A napóleoni stílus, más néven empire a század elején hazánkban is a lakberendezés kedvelt irányzata volt. Csapó Dániel tengelici kúriájának bútorai elrepítenek minket a korabeli szalonok világába.
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Reformkori politika | MuseuMap
forrás: MuseuMap
Időutazásra invitálunk az egykori Pest-Budán, konflisokkal és a kor meghatározó történelmi szereplőivel. A MuseuMap válogatásában feltűnnek a reformkor vezető politikusai, és figyelmet kap a korabeli társasági élet néhány kiemelkedő eseménye is.
Kultúra a reformkorban: színházi élet és zene | MuseuMap
forrás: MuseuMap
Liszt Ferenc a korszak szupersztárja volt, korabeli rajongói a zeneszerző kezéről készült másolatot is beszerezhettek. Hasonló rajongás övezte az első kőszínház, a Pesti Magyar Színház művészeit is. Gyűjtésünk a pezsgő polgári kultúra világát idézi meg.
A reformkor nemesi és polgári divatja, tárgykultúrája | MuseuMap
forrás: MuseuMap
Hogyan öltözködtek és milyen használati tárgyakkal vették körül magukat a polgárok a 19. század első felében? A korszakban terjedtek el a divatmagazinok ősei, amiből grafikák segítségével választhatták ki öltözetüket a finom hölgyek és urak. Az akkori divatlapok nem a mai könnyen lapozható magazinok voltak, hanem vaskos könyv formájában adták ki őket. Még a reformkorban kezdi szárnyát bontogatni a század második felében kiteljesedő magyaros stílus, melynek tárgyi örökségét megtalálod a MuseuMap válogatásában. Feltűnik a híres betyár, Milfait Ferkó, és Kiss Ernő császári és királyi ezredes csappantyús pisztolyát 3D-ben akár meg is „forgathatod."
Milyen volt...? A reformkori Pest-Buda lakói
„Kik éltek ekkor a városban? Milyen helyeken laktak? Mit csináltak rendes WC nélkül?" Sok kérdés merülhet fel, amikor a múltbéli mindennapokat idézzük fel. A videó megtekintésével belepillanthatsz a reformkori városi élet kihívásaiba.
Körséta a reformkori Pest-Budán | online játék
Mennyire ismered a reformkori Pest-Buda városát? A tankocka segítségével megtudhatod, mi a különbség a város polgárai, koldusai és egyszerű lakói között, és hogy mit mesél a Medárd-napi metszet a kor társadalmáról, gazdaságáról.
Kedvenc műtárgyaink: Thonet-székek
forrás: Damjanich János Múzeum
A biedermeier bútorművesség legnagyobb sikertörténetét hallgathatjuk meg, azonban göröngyös út vezetett a nemzetközi hírnév felé. A Thonet-székeket megálmodó Michael Thonet német műbútorasztalos szabadalmát ugyanis először elutasították, azonban egy bútorkiállításon Metternich herceg felfigyelt a székekre. Így került Thonet Bécsbe, és vált a Habsburg Birodalom lakójává. Első Bécsben gyártott székei közül több került magyar szállodákba, kávéházakba, azonban a cég nemzetközi sikerét a kiegyezést követő évtizedek hozzák meg.
Klasszicizmus és a romantika művészete
A reformkorban egy igazi építkezési boom vette kezdetét: impozáns, többnyire többnyire klasszicista stílusú bérházak, gazdag polgári lakóházak, városkörnyéki villák, szállodák, egyházi és középületek emelkedtek ki a földből. Kik voltak a korszak legrangosabb építészei, és mely épületek őrzik máig a hasznosság és a józan mértéktartás jegyeit?
forrás: Iparművészeti Múzeum
forrás: Iparművészeti Múzeum
Céhbehívótábla
A céhbehívótábla a középkori–kora újkori céhek fontos hatalmi jelvénye volt: ennek körbeküldésével hívták össze a céh gyűléseit. Az üzenet átadója a tábla felmutatásával igazolta, hogy az üzenet hivatalos és a céhmestertől ered. Erre különösen a középkor elején volt szükség, amikor a mesterek nagy többsége még írástudatlan volt. A gyűjteményben lévő 1774-ből való bognár, pintér, asztalos és esztergályos céh táblája keményfából készült, pajzs alakú, barokkos cirádákkal kifaragott, tetején akasztókarika. Elülső oldalán domború mintákkal faragott kerék, szekerce, vonókés és évszám, hátsó oldalán hordó, körző ábrája látható.
Céhbehívótábla 1774-1774 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Cégér
A cégéreknek az ipar és kereskedelem megjelenése óta fontos szerepük van a mesterműhelyek, kereskedőboltok megjelölésére. Főként tájékoztató és figyelemfelhívó szerepük miatt kezdték el azokat használni. A céhek mint érdekvédelmi szervezetek megjelenésével szerepük felértékelődött, hiszen azt is igazolták, hogy a céhes mesterek a szakmát jogosan művelték. A céhek szabályzata szerint a felszabadult mester egyik joga volt a cégér kiakasztása. A különféle cégéreknek a 19. században lett nagy divatja. A kovácsok gyakori cégére a bolt fölé akasztott, tartógyűrűn lógó, míves patkó volt. Ez esetben azonban egy úgynevezett „beszédes” cégérrel van dolgunk, egy jelenetnek leszünk részesei. A vaslemezen elöl, üllőn kovács kalapáccsal kovácsné és hiányzó kovács figura dolgozik, akik mechanikus szerkezettel működtethetők is.
Cégér 1800-1900 - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu