K2 Blog
Özvegynévsor
A céhek (iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, melyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig éltek) nagy figyelmet fordítottak a céhtagok és családjuk anyagi jólétére, megélhetési szükségleteik biztosítására. Amikor egy céhtag elhalálozott, családját nem hagyták magára, hanem pénzgyűjtés és adományozás formájában támogatták őket, így a céhtag családjának megélhetése a pénzkereső halála után is bizonyos formában biztosítva volt. Az itt látható tárgy a miskolci tímár céh özvegyeinek névsorát tartalmazza, ily módon tartották nyilván azon családok névsorát, akik segítségükre szorultak. Négyzetes farúd, alul nyéllel oldalain névsorral, arany betűkkel "A Miskolci Magyar-Tímár Társulat névsora", Özv. Asszonyok névsora 1895"
Özvegynévsor, tímár - Herman Ottó Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nádvágó gyalázka
Amikor a vizek felszíne befagyott és a dér megfonnyasztotta, a jég leszárította a nád leveleit, eljött az aratás ideje. A fényes és sima jégen a ritkás nádat tolókaszával aratták. Ezt a két kar közé erősített nagy, lapos pengés eszközt maguk előtt tolták. Ha arasznyinál nagyobb hó esett, illetve a nád nagyon sűrű volt, kézzel aratták. Ehhez nádvágót használtak.Nádvágó gyalázka 1885-1915 - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Köcsögduda
A köcsögdudát főleg regöléskor használták. A Dunántúlon karácsony másnapjától január első hetéig jártak házról-házra a regölők, hogy ezzel a termékenységvarázsló rítussal bőséges termést biztosítsanak a gazdának. A köcsögduda tetejére feszített marhahólyagba dugott nádszálat nedves ujjakkal dörzsölték, húzogatták, így morgó, huppogó hang keletkezett. A hangszer megszólaltatása és hangja is erősen utal a termékenységhez kapcsolódó funkciójára. Népi elnevezése szottyogtató, höppögő, köcsögbőgő.Köcsögduda 1979 - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nádarató papucs
A nádarató papucsot a nádvágók használták a jégen. Ezt a lábbelijük fölé húzható facipőt otthon készítették, részben véséssel, részben fúróval kimélyítve a fában a talp helyét. A lábfej részt elkopott csizma szárából alakították ki. A könnyű fűzfa lábbeli a hidegtől és sártól is védett, s kímélte a cipőt. A házba nem léptek vele, az ajtón kívül tették le.Nádarató papucs - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Egyszavas válaszok
Lázsiás
Női nyaklánc gyöngyökből, kilenc pénzérmével díszítve. Az érmék át vannak lyukasztva, így fűzték fel a gyöngyszemek közé. Találunk köztük fillért és az osztrák-magyar korona pénzérméiből is. A középkor óta világszerte találhatunk érmékkel díszített ékszereket. A magyar nyelvterületen is vannak rá példák, ahogy a szláv népek és a románság körében is. Ez egy román darab. A felfűzött érmék sok esetben a viselő családjának anyagi helyzetét, presztizsét is jelezhette. (Magyar Néprajzi Lexikon lázsiás)Lázsiás 1901-2000 - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat
More...
Nyaklánc
Feketés színű magvak és apró állati csigolyacsontok követik egymást a nyakláncon, középen egy foggal. A parakana indián közösség lakóhelye Kelet-Brazília folyómenti területein található az Amazonas folyói mentén. Az indián nyakláncok egyik legfőbb tulajdonsága, hogy a gyöngyszemek szimbolikus jelentőséggel bírnak. Mágikus védelmező funkciót töltenek be. A rajta található "tárgyak" csak abban az egy láncban értelmezhetők, összefüggenek, egymáshoz kapcsolódva az indián világképről beszélnek.Nyaklánc - Kuny Domokos Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat
Többsoros gyöngysor
A többsoros, összesen 5500 db Spondylus kagylóból álló gyöngyök Szihalom–Pamlényi-táblán 1995-ben Váradi Adél ásatásán kerültek elő a 14. sírból. A neolitikum utolsó szakaszában a rézkor elején a környezeti viszonyok változásával a gazdálkodás súlypontja a földművelésről az állattartás felé tolódott el. Az új gazdálkodási mód a rézkor folyamán a temetkezésekben tükröződő szociális különbözőség kialakulásához vezetett. A Pamlényi-táblán eltemetett személy magas társadalmi helyzetét nem csak a mellé rakott tárgyai és egykor díszes ruházatának maradványai jelzik, hanem az is, hogy sírja a temető többi sírjától elkülönülten jelentkezett. A halottat bal oldalára fordítva, bal karját nyújtva, a jobb alsó karját vízszintesen keresztbe helyezve a derékon fektették a sírba, mellé hét edényt helyeztek, az egyik edénybe vörös földfestéket raktak, amivel az eltemetett nőt mintegy életre keltve indították túlvilági útjára.
A nő derekát egykor egy 10–14 sorból álló, Spondylus kagylóból csiszolt, apró, lapos, fehér korong alakú gyöngyökből álló többsoros füzér övezte. Az apró gyöngyök helyzetéből adódik, hogy a gyöngyöket felfűzték, kérdés azonban az, hogy deréktáji ruhadíszként képzelhető-e el, vagy övként rekonstruálhatók. Nagyon messziről az Adriai-tenger vidékéről származik a tengeri kagyló, amiből a gyöngyök sokaságát gondos munkával elkészítették, mely egyben vagyoni jelző is lehetett.
Spondylus gyöngyökből álló többsoros gyöngy -4000 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat
Maszk
Brazíliai fa maszk, a Kuny Domokos Múzeum Etnológiai Gyűjteményéből, amelyet halotti rítushoz használtak. A maszkot puhafa lapra festették, elülső oldalán a barnásfekete minta szellemet ábrázol, alján és tetején hasított pálmalevél köteg. Eredetileg a halott búcsúztatásakor végzett szertartásokon használták a kalapalo indián közösségekben, akik nyelvileg a karibi nyelvcsaládhoz tartoznak és a Xingu folyó felső folyásánál élnek. Maszk - Kuny Domokos Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Amulett-maszk
Puhafából faragott, sötétbarnára színezett, oldalról nézve homorú arcú miniatűr maszk, rovátkált hajsávval, homloka középen kidomborodó vonallal, stilizált arcvonásokkal. Ilyen miniatűr maszkot olyan férfi birtokolhatott, akinek egy adott titkos társaság tagjaként joga volt nagy maszkot viselni. Az ártó természetfeletti erőktől óvott, innen a szakirodalmi amulett-maszk elnevezés, és utazás alkalmával „személyi igazolványként” szolgált, amire az útlevél-maszk megnevezés utal.Amulett-maszk 1900-1930 - Néprajz Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu