Drapp bundás, hegyes orrú plüssmackó, üveg szemekkel, nagy, kerek fülekkel. Mancsait pamut anyag borítja, lábát és orrát fekete pamutcérna varrás jelezte, aminek csak nyomai látszanak, szőre színe teljesen kikopott, kilátszik a rózsaszín textil alap. Dr. Schlemmer Tamás (1929-2018) nagy becsben tartott gyermekkori játéka volt, ezt jelzi a mackó nyakában piros-zöld sodrott zsinóron lógó apró fém lap, belenyomva egy szív a Tamás név monogramja. Tulajdonosa 79 esztendős volt, amikor az előszobai vitrinben darvadozó mackót a múzeumnak ajándékozta.

Gyermekjáték - mackó 1900-1949 - Göcseji Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Bőnyrétalapon 1952 és 1964 között, évenként használt Betlehem. A templomot imitáló deszka építmény szentképekkel, és alufóliával burkolt kereszttel van díszítve. A készítő fia az új igényeknek megfelelően elemről működtethető zseblámpaizzóval is felszerelte. A betlehemes játékkal Rétalapon is iskolás fiúk járták a házakat karácsony előtt, korábban öten, később négyen állva össze egy csoportba. Pásztorjátékukért egykor almát, diót, utóbb már pénzt kaptak, amit egyenlően osztottak el egymás között.

betlehem - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Mézesbábforma, amelyen bemélyített körben kettős virág és leveles indás koszorúval körülvéve, a három királyok betlehemi látogatását ábrázolja. Igen szépen díszített és faragott forma. Kevéssé repedezett, 1697.évszám bevésve a bölcső alatt. Hátlapja bemélyített félkörös. A mézeskalács kialakításához és díszítéséhez használt mézeskalácsos formákat az ügyes kezű mesterek vagy segédeik faragták. A múlt század elejéről fennmaradt pl. egy ütőfa, amelyet egy Prixner Gottfried nevű pesti rézmetsző faragott. Szentpéteri József ötvös (1781–1862) is írja naplójában, hogy ő is több mesternek készített ütőfákat. A korai ütőfákat külföldön is ötvösöknek tulajdonítják. Legjellegzetesebb a kerek alakú tányér, a lovast ábrázoló huszár, a pólyást utánzó baba (báb), valamint a › szív. A 17. sz.-tól reánk maradt formák java reneszánsz és barokk ihletésű. A 19. sz.-ban, amikor már a vásárlóközönség főleg a parasztokból állt, jelentek meg az ábrázolások között a híres betyárok képei (Angyal Bandi, Sobri Jóska, Milfajt Ferenc)

Betlehemet ábrázoló mézeskalács forma 1697 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

A turka a kecskealakoskodás, a turkajárás fontos kelléke. A köszöntő és adománykérő szokásnak központi figurája a kecskét megtestesítő személy. Különböző alkalmakkor előfordul, mint például karácsonykor, újévkor vagy farsangkor. A románság körében igen kedvelt csoportos adománygyűjtési szokás volt és a mezőségi magyarok körében is vannak erre utaló adatok. Általában furulyás, vagy más hangszeres is kísérte a csoportot. Köszöntőt, jókívánságokat mondtak, aminek fejében adományt vártak. Ez a turka Visából került hozzánk. Feje fából készült és szája mozgatással csattogó hangot ad ki. A felette lévő száraz buxuságak, krepp-papír díszek, bojtok és tükör között apró csengők és csengettyűk segítik a zajkeltést. (Magyar Néprajzi Lexikon kecskealakoskodás; Varga Sándor: Változások egy mezőségi falu XX. századi tánckultúrájában. Doktori disszertáció 2011. 96.)

Turka 1901-2000 - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.