A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált.
1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lett az udvari beszállító. További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt. A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is.
A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-féle palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett.
1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik.

Littke Pezsgő számolócédula - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

S.Sz.: Monstrancia formájú ereklyetartó. Talpa karéjos. Virágfüzérekkel díszített, öntött nódusza váza alakú. Az ereklyetokot piros kövekkel díszített keret és szaggatott szélű, aranyozott sugárkoszorú övezi. A sugárkoszorú hátul sima, elöl kagylómintás, öntött rátét díszíti. Szent Márton ereklyetartó. Ovális talpa hullámos szegésű. Boltozatán ezüst kagylós rátétek, alul csavarokkal erősítve. A talp felett sima szárgyűrű, majd öntött aranyozott nódusz, 2 állatfejjel. Újabb kettős szárgyűrű. A sugárkoszorú ovális, sűrű sugarú. Előtte ezüst kagylós rátét. Rajta aranyozott áttört lemezen aranyozott félkörös lemezeken 4-4 piros ékkő, közben 1-1 nagyobb fehér kő. Középen ovális zöld köves keret (42 kő), ebben ezüst ovális tálka, benne piros selymen aranyozott flitterek, középen kicsi csont, alatta szalagon. „S. WALBURGAE V.” (Szent Márton helyett!) 18. század, magyar. (Kolba Judit)

Ereklyetartó 1701-1800 - Pannonhalmi Főapátsági Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

A páncélmellényt, vállára vetett köpenyt, sapkát, szoknyaszerű, hosszú ruhát és csizmát viselő Szent Márton áll, köpenye leszakított darabját éppen felemeli, hogy az előtte botjára támaszkodva a földön kuporgó, ruhátlan koldus vállára terítse. Mindkettőjük arckifejezése szenvtelen. J.b.h: FF.
Farkas Ferenc (1958-) 65 cm magas terrakotta szobra 1990-ből, a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből.

Szent Márton és a koldus 1990 - Göcseji Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

1988-ban javában zajlott a Szent Márton templom és a körülötte található római kori temető egyes részeinek feltárása. A tervszerű ásatások mellett építkezések is felszínre hozták a temető leleteit. Így került elő a templom előtt húzott közműárokból ez az urnás temetkezés is. Az üvegurnát kőből készült ossuarium rejtette, amelyet téglákkal határolt üregbe helyeztek el a temetés során. A többszörös védelem megóvta az üvegurnát a föld súlyától, így megmaradhattak benne az elhunyt hamvai is.

Üvegurna hamvakkal 85-99 - Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.