Lourdes a világ egyik leglátogatottabb Szűz Mária búcsújáróhelyévé vált a 19. század második felétől. 1858. február 11 - július 16. között a Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangjában a 14 éves Soubirous Bernadettnek 18 alkalommal jelent meg Szűz Mária. A jelenés helyszínén forrás fakadt, kápolnát építettek, csodás gyógyulások követték egymást. A gyógyforrás vizét gyógyításra, rontás elhárításra használták. Az üvegben lévő víz onnan származik.
A himlőoltási és az újraoltási bizonyítvány a Magyarországon kötelezően bevezetett védőoltások 19. századi emléke. Az 1876. évi XIV. törvénycikk XIII. fejezete a közegészségügyről szóló törvényen belül rendelkezett a védőoltásokról. A gyermekek beoltásáról a szülőknek kellett gondoskodniuk. Az iratok tanúsága szerint a IX. kerületben lakó Szilágyi Dénest 1890. május 30-án, illetve 1900. május 19-én is beoltották és ezt igazoló iratot is kiállítottak az oltóorvosok. Ha a szülők elmulasztották beoltatni a gyermeküket, pénzbírsággal vagy fogsággal voltak büntethetők.
A 19. század végéről Magyarországról származó nikkelezett fém, szétnyitható katonaorvosi bot, mely üregében sebészeti felszerelést tartalmazott. Többek között csipeszt, fecskendőt, szikét, ollót, szúrcsapot, tűtartót, fonaltartót, orvosságtartókat, kutatókat és váladékkanalat.
Hosszú csőrű, feltehetően egy íbiszmadarat ábrázoló, töredékes öntött bronzmécses a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Római Gyűjteményéből.
A középkori kolostorokban fontos szerepe volt a könyveknek. A szerzetesek ebből tanulták meg az imádságokat, ebből miséztek, ezekből olvastak történelemről, állatokról, növényekről és a világ egyéb dolgairól. Egyes kolostorokban készítettek könyveket is, megírták, másolták azokat, majd bőrkötéssel látták el. A kisebb kolostorokban ez nem így volt, ők máshonnan szerezték be a szükséges könyveket.
Békéscsaba evangélikus lakosságát századok óta mély vallásosság jellemzi, melynek elengedhetetlen tárgyi kelléke a Tranoscius, amelyet feltételezhetően betelepülésükkor hoztak magukkal.
NE FELEJTS ISTENT. IMÁK A HÁZI ÁHITATOSSÁG NÖVELÉSÉRE, ÉS A PROTESTANS FELEKEZETEK HASZNÁLATÁRA.
Sötétkék nylonból készített, kilenc részből szabott és varrt, hosszú ujjú, egyenes állású női iskolaköpeny. Elöl nyitott, végig gombos, három zsebes. Zsebeinek felső széle és gallérja fehér alapon piros pöttyös rávarrással díszített. Az ujjak gombos mandzsettában végződnek.
Egy általános iskolai osztály életének, világának lenyomata a rajnaplója. A rajnaplóba az iskolások kötelezően írtak fogalmazásokat az osztály eseményeiről, ez a feladat valakinek megtiszteltetést jelentett, valakinek nyűg volt. A raj az úttörőmozgalom egyik egysége volt. Az általános iskola egy-egy osztálya egyben egy raj is volt.
Pizinger-féle iskolapad. Állítható magassággal és távolsággal, az ülőrésze felhajtható, beépített, fedeles tintatartóval. Pizinger Lajos 1901. júniusában szabadalmaztatta funkcionális iskolapadjait, illetve a padokba építhető tintatartókat. Beállítható iskolapadját, amellyel követni lehetett az egyes tanulók egyéni testmagasságát, 1904-ben védette le (29821. lajstromszám alatt), amit 1907-ben továbbfejlesztett (erre is szabadalmi védelmet nyert), 1909-ben pedig ismét szabadalmat kapott az iskolapadokat érintő újításaira. Pizinger Lajos asztalosmester, a Michl Alajos faipari cégben előbb társtulajdonos, majd a vállalkozás kizárólagos tulajdonosa. A századelő nagy budapesti építkezéseiben elsősorban a Parlament, az Osztrák - Magyar Bank, a műegyetem, a Kereskedelmi Bank, a tőzsdepalota belső famunkáit végezte, a pesti Szent István Bazilika faragott főkapuja is az ő műhelyéből került ki. 1900-tól rendes tagja volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak. A király az Országház, illetve a budai várpalota belső faberendezéséért 1907-ben a koronás arany érdemkereszttel, 1911-ben pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Barna színű bőrből készített zárt papucs, melyet az alföldi cipőgyárban készítettek. A papucs felső része három részből szabott és varrott, orra lekerekített külső szélén erősen elhalványodott felirat. A sarok enyhén megemelt, felsőrészét varrással és ragasztással rögzítették. Az úgynevezett alföldi papucs az 1970-es évek végén jött divatba, 1981 körül volt a csúcson. A 14-20 év körüli fiatalok közkedvelt viselete volt. Budapest V. kerületében az Astoria mellett volt egy Alföldi cipőbolt márkabolt, ott lehetett vásárolni. Parragi Márta is vásárolta 1979-ben.
Fatalpú, magas sarkú, fehér bőr felsőrészű szandál. A vastag talp oldalára 7-7 fémszegeccsel van felerősítve a sormintákkal áttört, többszörösen ívelt szélű felsőrész, valamint a szandál fémcsatokban végződő, egymást hátul a bokánál keresztező pántjai. A talpat fehér, a sarkat fekete színű borítás fedi. A sarok apró szögekkel és ragasztással van a talphoz erősítve. Az 1970-es években, a hippikorszakban vált jellegzetes divatdarabbá, elsősorban maszek kisiparosok gyártották. Magyar Hajnalka vásárolta és viselte gimnazista korában.A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu