K2 Blog

Gyógyvíztartó üveg

Lourdes a világ egyik leglátogatottabb Szűz Mária búcsújáróhelyévé vált a 19. század második felétől. 1858. február 11 - július 16. között a Lourdes melletti Massabielle-sziklafal barlangjában a 14 éves Soubirous Bernadettnek 18 alkalommal jelent meg Szűz Mária. A jelenés helyszínén forrás fakadt, kápolnát építettek, csodás gyógyulások követték egymást. A gyógyforrás vizét gyógyításra, rontás elhárításra használták. Az üvegben lévő víz onnan származik. 

Gyógyvíztartó üveg 1930-1970 - MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Újraoltási bizonyítvány

A himlőoltási és az újraoltási bizonyítvány a Magyarországon kötelezően bevezetett védőoltások 19. századi emléke. Az 1876. évi XIV. törvénycikk XIII. fejezete a közegészségügyről szóló törvényen belül rendelkezett a védőoltásokról. A gyermekek beoltásáról a szülőknek kellett gondoskodniuk. Az iratok tanúsága szerint a IX. kerületben lakó Szilágyi Dénest 1890. május 30-án, illetve 1900. május 19-én is beoltották és ezt igazoló iratot is kiállítottak az oltóorvosok. Ha a szülők elmulasztották beoltatni a gyermeküket, pénzbírsággal vagy fogsággal voltak büntethetők.

Újraoltási bizonyítványok 1891-1900 - MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Katonasebészi bot

A 19. század végéről Magyarországról származó nikkelezett fém, szétnyitható katonaorvosi bot, mely üregében sebészeti felszerelést tartalmazott. Többek között csipeszt, fecskendőt, szikét, ollót, szúrcsapot, tűtartót, fonaltartót, orvosságtartókat, kutatókat és váladékkanalat.
A készlet már nem teljes, és a fém botot eredetileg borító faköpeny is hiányzik. A 75,5 cm hosszú bot és tartozékai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Orvostörténeti Szakgyűjteményében található.

Katonasebészi bot tartozékokkal 1885-1900 - MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Mécses

Hosszú csőrű, feltehetően egy íbiszmadarat ábrázoló, töredékes öntött bronzmécses a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Római Gyűjteményéből.
A madár lépő, bal lába sérült, hátul lévő jobb lába csonka. A tollazatát finom cizellálással, szemét bevésett körrel jelezték. A mécses kanócnyílását egy, a madár begyéből kiálló nyúlványon alakították ki. Lelőhelye: Savaria, császárkultusz központ.

Íbisz madár alakú mécses - Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Könyvveret

A középkori kolostorokban fontos szerepe volt a könyveknek. A szerzetesek ebből tanulták meg az imádságokat, ebből miséztek, ezekből olvastak történelemről, állatokról, növényekről és a világ egyéb dolgairól. Egyes kolostorokban készítettek könyveket is, megírták, másolták azokat, majd bőrkötéssel látták el. A kisebb kolostorokban ez nem így volt, ők máshonnan szerezték be a szükséges könyveket.
A könyvek és kötésük igazi értékeknek számítottak, amelyeket akár több száz éven keresztül is használtak. Ha elhasználódott egy könyv, gyakran újrakötötték. A Szentjakabon talált öntött bronzból készült sarokdísz különlegesnek számít, mert kevés hasonló ismert a mai Magyarország területéről. Egykoron a könyvön 7 hasonló másik dísz volt, ezekhez tartozhatott még középveret és csatok is.
Hasonló kivitelű tárgyak Magyarországon Somról, Nyékről és Egerből ismertek, míg a németországi Erfurter Willkür könyvön található veretek szinte pontos másai a szentjakabi apátságban talált veretnek. A könyv kötése 1357-60. körül készült.

Könyvveret - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Tranoscius

Békéscsaba evangélikus lakosságát századok óta mély vallásosság jellemzi, melynek elengedhetetlen tárgyi kelléke a Tranoscius, amelyet feltételezhetően betelepülésükkor hoztak magukkal.
Az első nyomtatott Tranosciust 1636-ban adták ki, és 414 éneket tartalmazott. Nevét megalkotójáról, Juraj Tranovskýról kapta, akinek célja a könyv megalkotásával az volt, hogy minél több éneket összegyűjtve megmentse és népszerűsítse vallását.
A könyveket bőrrel borították, és szokás szerint mintával gazdagított rézlemezekkel verték ki, amely egyrészt az elhasználódástól óvta meg, másrészt látványos megjelenést biztosított számukra. A Tranoscius ezáltal nem csak a családi és egyházi életben hagyott nyomot, de dekoratív megjelenése számos képzőművészeti alkotáson is megfigyelhető napjainkban is.

Tranoscius - Munkácsy Mihály Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

Imakönyv

NE FELEJTS ISTENT. IMÁK A HÁZI ÁHITATOSSÁG NÖVELÉSÉRE, ÉS A PROTESTANS FELEKEZETEK HASZNÁLATÁRA.
Krausz Ármin 1850-ben könyvkereskedőként már Veszprémben élt. 1859 után a Kossuth Lajos u. 1. sz. épületben bérelt helyiségben volt üzlete. 1871-ben megvásárolta a Ramazetter Nyomdát, majd a Rákóczi Ferenc u. 1. sz. alatti emeletes házat. A családi házként is használt épület földszintjén először könyv- és papírkereskedést nyitottak, később nyomdát is működtettek. 1875. június 6-án indította, majd 22 évig a Krausz Nyomda készítette a Veszprém c. lapot, amely 1897-ben szűnt meg.
Ács Károly az imakönyv készítője tanulmányait 1843-ban Pápán végezte. Budán dolgozott hivatalnokként, majd 1848-ban Veszprém és Fejér megyei rokonaihoz költözött. A hittani pályát elvégezve Papkeszi községben segédlelkész, majd Tihany, 1852-ben Henye, utóbb Tótvázsony lelkésze. Tótvázsonyban szeme világát is elveszítette.

Imakönyv - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.


Iskolaköpeny

Sötétkék nylonból készített, kilenc részből szabott és varrt, hosszú ujjú, egyenes állású női iskolaköpeny. Elöl nyitott, végig gombos, három zsebes. Zsebeinek felső széle és gallérja fehér alapon piros pöttyös rávarrással díszített. Az ujjak gombos mandzsettában végződnek.
A szocializmus évtizedeiben kötelező, később elvárt viselet volt az általános- és a középiskolákban az iskolaköpeny. Az egyenruha nemcsak a diákok ruházatát védte, hanem a gyermekek közötti vagyoni különbséget volt hivatva elfedni. Az 1970-es évektől már többféle anyagból, számos variációban készült, s az iskolai házirendek szabályozták viselését. Az 1980-as évekre - főleg a középiskolákban - megjelent az egyénies köpenyviselés: sokan nem gombolták be, kedvenc zenekaraik emblémáját varrták vagy tűzték rá.
Ez a darab Boros Márta iskolaköpenye volt, aki a zalaegerszegi Csány László Szakközépiskolában viselte 1979-1983 között.

Köpeny - iskolaköpeny 1967-1969 - Göcseji Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.

RÓLUNK

A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.

KAPCSOLAT

MNM OMMIK

1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

ommik@mnm.hu

museumap@mnm.hu

LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!

Kiállítanál nálunk? Küldenél virtuális kiállítást? Írj nekünk, felvesszük veled a kapcsolatot.
Magyar Nemzeti Múzeum, Copyright © 2020, Minden jog fenntartva!
×