K2 Blog
Strandpapucs
Alul téglapiros, felül fehér öntött gumiból kivágott, lapos talpon egymáson X alakban átbújtatott sárga színű, bordázott keresztpántok, melyek gumigombokkal rögzülnek a talphoz. A talp alul és felül is rácsos felületű. A ballábas strandpapucs 37-38-as méretű női lábra készült, az 1970-80-as évek kedvelt nyári viselete volt. Ozmánbükön (Zala megyében) használták, és onnan került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe.Strandpapucs (ballábas): papucs - Göcseji Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szent István Dupla Maláta Sör
Felirat: Mondtam, hogy Szent István Dupla Maláta Sört hozzál, mert csak azt iszom meg. Egy monoklis úr éppen rendre utasít egy pincért, akinek a kezében egy tálcán, sörösüveg és korsó van.
1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek. A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.
Szent István Dupla Maláta Sör számolócédula - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
A Szent Jobb országjárása
Szöveges színes grafikai plakát. Klösz Coloroffset eljárással készült a Klösz György és fia Grafikai Műintézetben 1938-ban, tervezte Hollós Endre (1907-?) grafikusművész, felelős kiadó Mihalovics Ferenc. A plakát a Szent István emlékév keretében rendezett Szent Jobb országjárását népszerűsítette, ennek keretében az ereklye az ún. Aranyvonaton járta körbe Magyarországot. Az ábrázoláson a Szent Jobbot vivő körmenet látható, az előtérben népies viseletű emberek éles kontúrokkal megrajzolt alakjai, a háttérben Szent István szelleme magasodik.
A szent Jobb országjárása 1938 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Éljen augusztus 20.
Szöveges színes grafikai plakát. Színes ofszet eljárással készült az Offset Nyomdában Budapesten, kiadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, feltehetően az 1950-es – 1960-as évek fordulóján. Az augusztus 20-i ünnepségeket népszerűsítő ünnepi plakát. Jellemzően a korábban az államalapításhoz és Szent Istvánhoz köthető ünnepet a kommunista kurzus az alkotmány ünnepének, illetve az új kenyér ünnepének nyilvánította, összemosva így az aratóünnepekkel. A szocialista-realista ábrázolás is utóbbi értelmezést használja, a búzaföldön álló népies ruházatú nőalak megszegett kenyeret tart a kezében, a kép alján nemzetiszín szalagon a Kádár-címer látható.
Éljen augusztus 20. 1950-1969 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szentkép
Az ausztriai Mariazell is gyakori célpontja volt a vallási turizmusnak. Évente több búcsút tartanak, mindegyiknek van főbúcsúja, de tartanak búcsút a nagy Mária ünnepeken, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, de a szeptember 8-i, Kisasszony-napkor is. A búcsújáróhelyeken való árusításból származó bevételek fedezik a kegytemplom fenntartását és az ott élő szerzetesek szükségleteit. Minden búcsúban lehet venni mézeskalácsot, viaszgyertyákat, rózsafüzért, imakönyveket, bibliát, gyertyatartókat, szenteltvíztartókat, szobrokat és képeket is.
A kegyhelyet ábrázoló képek a valamilyen jószándékra vagy gyógyulás elősegítésére a kegytemplomban tett felajánlásra emlékeztették a búcsúst és az otthoni magánáhítatot szolgálták, meghosszabbítva a búcsújárás élményét.
szentkép 1890-1890, körül - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Gyertyatekercs
A legismertebb dunántúli magyar katolikus búcsújáróhelyek: Andocs Somogy megyében, Búcsúszentlászló Zala megyében, Celldömölk, Csatka, Csicsó Tolna megyében, Győr, Máriagyűd és az ausztriai Mariazell. Évente több búcsút is tartanak, de mindegyiknek van főbúcsúja. A búcsújáróhelyeken való árusításból származó bevételek fedezik a kegytemplom fenntartását és az ott élő szerzetesek szükségleteit.
Minden búcsúban lehet venni mézeskalácsot és viaszgyertyákat is. A gyertyákat a valamilyen jószándékra vagy gyógyulás elősegítésére égették a kegytemplomban. Vajkai Aurél gyűjtései szerint meg is szenteltették, hazavitték otthon égették imádkozás közben vagy a temetőkben a sírokon is halottak napján. A kevésbé hithűek petróleum hiányában világításra is meggyújtották.
Gyertyatekercs - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szent énekek
Vallásos tartalmú kisnyomtatvány, ponyva. Címe szerint szent énekeket tartalmaz Nagyboldogasszony napjára, de valós tartalmát a címlap rajza, a sírkőre boruló angyal fejezi ki. A három verses szöveg: Két kis árva siralmas panasza, Estéli ének, Özvegyek és árvák panasza. Páros rímű, döcögő verselésű szövegük minél erősebb érzelmi hatásra törekszik. A cím alatt ott van az ima- és énekárus Marticska József reklámja is, melyben egy érdekes közösségi ájtatossági formát, az olvasó lánczolást szorgalmazza.
A vallásos ponyvákat általában a búcsúvásárokban terjesztették, de az ilyen megindító tartalmú füzeteket gyakran árulták koldusok is a templom közelében. (Sz. Tóth Judit)
Legújabb szent énekek nagy boldog asszony napjára. 1885-1900 - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kulacs dugóval
1866-tól Dubravszky Sándor keramikus és családja kezébe került a bélapátfalvi keménycserépgyár vezetése. Az addig gyártott termékek mellett új típusként jelentek meg a kulacsok, korsók, bokályok, az alkalmi és egyedi dísztárgyak. A máz feletti festésről áttértek a máz alattira. A rózsákból, madárból és virágból komponált díszítményeket számtalan változatban alkalmazták. Az emléktárgy készítése is elkezdődött, jó példa erre az Emlék 1886 feliratú díszkulacs.Kulacs, dugóval 1886 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Kulacs
Szürke, jól iszapolt agyagból készült kulacs, egyik oldala lapos, másik oldalán körbefutó fésűs vonalkötegekkel díszített. Hasonló a 2012.98.162.1. leltáriszámú kulacshoz. A szürke, jól iszapolt, finom homokkal soványított kora avarkori edénycsoport jellemző típusai: kiöntőcsöves korsó, gömbös vagy kissé nyújtott testű fazék, valamint a kulacsok is ide tartoznak.
A kulacsok a szerves anyagból készült edények formáját utánozzák és nomád életmódot folytató népek használják. A kora középkori kulacsok formáinak kialakulása valahol a Bizánci Birodalom keleti területén, az Al-Duna és a Fekete-tenger vidékén lehetett. Egyes kutatók szerint a kárpát-medencei avar kori kulacsok az avarok keleti öröksége, míg mások szerint nyugati germán hatású tárgy.
kulacs 600-700 - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csikóbőrös kulacs
Fából esztergált lapos csikóbőrös kulacs. Kerek fa része csikóbőrrel bevonva, mindkét oldalán és élén bőrdíszítéssel ellátva. Oldalai közepén bőrből csipkézett rozetta, melybe nyolc irányból bőrszíjak futnak. Szőre szinte teljesen lekopott, dugója, füle hiányzik. Könnyen szállítható volt, fülével vállra akasztva viseleti darabként is hordták, gazdája tekintélyét emelte. Csutorás vagy kulacskészítő mesterek gyártották. Dr. Szabó Kálmán gyűjtötte Kecskeméten 1960-ban.Csikóbőrös kulacs 1880-1910 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Compó
Zömök testű vaskos hal, testszíne jellegzetesen palackzöld, oldala ezüstös zöldes, hasa piszkosfehér, de gyakori az egészen aranysárga színű compó is. Átlagos hossza 20-70 cm. Úszói lágy sugarúak erőteljesek lekerekítettek. Kültakarója rendkívül síkos nyálkás (régen a nép doktorhalnak nevezte, azzal magyarázva, hogy a beteg halak a compók testéhez dörzsölve magukat gyógyulnak meg), pikkelyei aprók erősen bőrbenőttek. Érzékszervei közül az ízérzékelése a legkifinomultabb, látása apró szemei miatt gyengébb, szag és ízérzékelését segíti a szájszögletében található 1 pár apró bajuszszál. Régen doktorhalnak is nevezték, mert teste felszíne nyálkát bocsát ki, amihez hozzádörgölőznek másik sérült halak és segíti őket a gyógyulásban.
Pikkelyei nagyon aprók, erősen belenőve a bőrbe. A compó testfelépítése zömök, színe piszkoszöld, oldala ezüstös, hasa fehéres vagy sárgás. Szája szögletében egy pár rövid bajuszszál található. Úszói lekerekítettek, lágy sugarúak. Bár látása rossz, ízérzékelése és szaglása kiváló. Kedveli a melegebb vizű, vízinövényekkel dúsan benőtt, iszapos állóvizeket, jól tolerálja az alacsony oxigénszintet.
Bár sokféle táplálékot elfogyaszt - növényeket, moszatokat, apró állatokat - kedvenc csemegéje a vörösszúnyog lárvája.
Compó - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Emelőháló
Az emelő halászat eszköze az emelőháló, mellyel a partról vagy csónakból lehet halászni. A favázra erősített háló közepe felé mélyülve helyezkedik a vízbe. Ha fölé úszik a hal a halász megemeli a hálót. Mivel a hal mindig lefelé és oldalvást próbál menekülni, nekiütközik a háló falának. Ezzel a technikával leginkább a felszín közelében élő vagy a levegőért felszínre járó, „pipáló” halakat lehet megfogni. Így fogták sok helyen a csalinak való apróbb küszt, gardát, keszeget is.
Emelőháló 1900-1915 - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu