A 16-17. században a köteles halak - a tokfélék és a harcsa - főúri eledelnek számítottak, míg a tömegzsákmányból származó halat fogyasztották az alsóbb társadalmi osztályok. A 19. századra a táplálkozáskultúrában is megmutatkozott a folyószabályozások és mocsárlecsapolások következménye. A korábban halbőségéről híres vizeink halállománya jelentősen lecsökkent.
Az egyik legszerethetőbb olimpiai kabalafigura volt Misa Mackó. Az moszkvai nyári olimpiához készítette Viktor Csizikov gyermekkönyv-illusztrátor. A művész a Szovjetunió nemzeti állatát, a barnamedvét mintázta meg Misa Mackóban. Az egész világ tele volt olyan változatos árucikkekkel, melyek a kabalafigurát ábrázolták.
A klasszikus colás üveget utánzó, színtelen, 2 l űrtartalmú műanyag palack, kerek talppal, enyhén ívelt és bordázott testtel, a nyakon vízszintes gyűrűvel, felette csavarmenetes szájjal, rajta sárga színű műanyag kupakkal, melyen "Sportláz" felirat olvasható.
A Krupp Művek inox gyártmánya az 1936-os Olimpiai Játékokra, Országhatáron keresztül, Szegeden át, Kecskemétig 114 fő vitte (Bali Mihály: Sporttörténet).
A Janus Pannonius Múzeum a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum Magyarországon.
Ezt a XX. században készült emléktárgy vitorlás hajót kifejezetten a balatoni nyaralási emlékül szánta készítője. Bartha József szarufaragó az Alföldről költözött Balatonalmádiba, onnan hozta magával a kézműves mesterséget, és azóta is folyamatosan alkot. Szaruból fűrészeli használati és dísztárgyait.
A városlődi keménycserép híres a Dunántúlon. A háztartási használatra szánt eszközökön, tároló edényeken kívül díszedényeket is gyártottak. A 20. században a fürdőhelyek, nyaralóhelyek neveivel ellátott ajándéktárgyakat is kezdtek gyártani.
Rácz Zsigmond és felesége szívesen utazott belföldi és külföldi helyekre egyaránt. Egyik hazai utazásuk során vásárolták ezt a szüreti tárgyak miniatúráiból álló esztergált festett kompozíciót, amelyen a Balatonfüred felirat őrizte meg a nyaralás, kirándulás helyét. Az esztergált festett fatárgyakat országszerte kínálták a szuvenír boltok és a bazárok, a helységnek megfelelő felirattal.
A Rába-gyár ajándékaként 1971-ben a múzeumba került mozdony-makettet kék-ezüstre színezett fémlemezből készítették, részletesen megmunkált karosszériaelemekkel és futóművel. Oldalán felfestett RÁBA–M-060 típusjelzés.
Az Utasellátó Vállalat alföldi porcelán leveses csészéi az 1970-es évekből. A csészéket az Utasellátó emblémája díszíti.
Arcképes vasúti igazolvány a magyar szent korona országaiban és a megszállott tartományokban a szolgálaton kívül, polgári ruházatban utazó tényleges és nyugállományú katonák részére, menetdíj-kedvezmény igénybe vételéhez. Paulovits Sándor , a cs. és kir. 85. Gaudernak gyalogezred hadnagya részére. Lőcse, 1908. március 1.
A vásárok, mint az áruk beszerzésének módja és helyszíne népünk vándorlásai alatt is a magyarság kultúrájának része volt, erről Gardízi szövegei is beszámolnak. Maga a vásár is honfoglalás előtti török, perzsa eredetű szavunk. A tarisznya az egész európai kultúrkörben ismert – általában a férfiak által használt – teherhordó eszköz (népmeséinkben is gyakran előforduló kellék). A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu