K2 Blog
Cekker
Ez a szatyor jó példa, természetes anyagból készült változatát ma egyre többen használják. A műanyag bevásárló reklámszatyrok az 1980-as évek végére terjedtek el. Addig minden háziasszony táskájában volt egy ilyen vagy ehhez hasonló szatyor. Ez is műanyag szálakból készült, és azért szerették, mert szinte a végtelenségig lehetett bele pakolni, hiszen sokáig nyúlt. Néha előfordult, hogy egy termék úgy belegabalyodott, hogy csak ollóval lehetett kiszabadítani.
szatyor 1970-1990 - Matrica Múzeum és Régészeti Park
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Gyékényszatyor
A csuhé a kukorica csöveit borító levél, amelyet ősszel a kukoricacsővel együtt szedtek le, majd a ház udvarán, vagy a pajtában kukoricafosztón szedték le a csövekről és tették félre a téli felhasználásig. A csuhéfonást sokan elsajátították a szüleiktől és a mindennapi használati tárgyaikat maguk készítették. A legegyszerűbb csuhémunka a csuhébaba, amit szinte minden falusi kislány készített még a 20. század végén is. A Dunántúlnak ezen a részén a székek ülőfelületét is csuhéval fonták be, de készültek szatyrok, kosarak is. A vásárok, a piacok és egyéb utazás alkalmával vitték magukkal a szatyrokat.
szatyor 1928-1928 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Lemezjátszó
Lesa márkájú zárt rendszerű kislemezlejátszó a 1960-70-es évekből a Balatoni Múzeum helytörténeti gyűjteményéből. Külseje piros műbőr borítású, elülső részén a kezelőgombokkal. Elemmel működött. A pálcika a lemezjátszó tartozéka, fekete műanyag, végein fehér posztó borítás. A kislemezek tisztítására szolgált.Hosszúsága 28 cm, szélessége 23 cm, magassága 10 cm. A pálcika hosszúsága 7,5 cm.
Lemezjátszó, tisztító pálcikával - Balatoni Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Turistapohár
Áttetsző, összecsukható műanyag karikákból álló ötletes ivóedény a 1970-es évekből, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi Gyűjteményéből. Zöld műanyag, fedeles dobozba erősítve, egymásba csúsztatható 5 darab műanyag gyűrű van és kinyitva ebből áll össze a turistapohár. Gyári termék. Utazás alkalmával, illetve iskolai ivópohárként használták Szegeden. Átmérője 6,5 cm, magassága 2,5 cm.
Turista pohár 1970-1980 - Móra Ferenc Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Pille szék
Ezzel aztán jó nagyot lehetett esni! Az 1970-es évekre a lakótelepen minden szoba, konyha, fürdőszoba tele lett műanyag tárgyakkal. Közéjük tartozott a pille szék is. Praktikus és strapabíró volt, az ülőfelület alatt tárolhattak valamit, a gyerekek pedig imádtak vele játszani, doboltak vagy gurultak rajta. Amióta már nem divatos bútordarab, néhányan virágtartónak használják. Így talán senkinek nem jut eszébe, hogy ráálljon ablakpucolás közben.Pille szék 1970-1980 - Matrica Múzeum és Régészeti Park
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Régésztörténetek
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága 2018 és 2021 között több mint 30 helyszínen végzett régészeti ásatásokat Magyarország különböző helyein. Kutatásainkkal nem csupán egy-egy lelőhelyet tártunk fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet kaptunk eleink életéből. A Kárpát-medence régészeti kulturális öröksége kiapadhatatlan tárháza az izgalmasabbnál izgalmasabb történeteknek, legyen szó bármely korszakról az őskortól az újkor hajnaláig.
A Régésztörténetek a Hernád-völgyi „életkamra” korszakainak epizódjai mellett a Balaton déli partja mentén, Győr és Nyergesújfalu körzetében végzett feltárások leleteibe, életképeibe és a megindult feldolgozás eredményeibe nyújt bepillantást a további öt történet az őskor, római kor, népvándorlás kor és középkor időszakából. Továbbá beleshetünk a restaurátor műhelybe, ahol a földből előkerült leletek története folytatódik, mondhatni újjászületnek, hogy még többet áruljanak el előző életükről és az őket használó emberekről.
Értesítő könyvecske
Papp Ferenc 1916-ban született Rinyaszentkirályban (Somogy megye), és 14 évesen, 1930-ban iratkozott be a Nagyatádi Iparostanonc Iskolába kereskedő tanulónak. Az iskolával párhuzamosan a helybeli Adler Géza fűszer- és csemegekereskedésében dolgozott: három évig mint tanonc (1930-1933), majd egy évig már segédként (1933-1934).Ez az értesítő (mai szóval: ellenőrző) füzet a III. tanév tanulmányi előmenetelét rögzíti. A beleírt órarendből látszik, hogy az akkori munkahét 6 napos volt, amelyből két napon, kedden és pénteken 16-19 óráig jártak a tanulók iskolába, a többi napokon és időben munkahelyükön dolgoztak. A félévi értesítő szerint az alábbi tantárgyaik voltak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és üzleti levelezés, természettan-vegytan, polgári és közgazdasági ismeretek, ipari könyvvitel és költségvetéstan. Ezeken kívül értékelték a magatartást, és az írásos munkák külalakját. A könyvecskét az iskola igazgatója, Barta Ferenc, és a tanuló munkaadója, Adler Géza is aláírták.
Értesítő könyvecske 1932-1933 - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szabadulólevél
Sok más szakmához hasonlóan a kereskedőknek is megvolt a maguk érdekvédelmi szervezete, céhe. A céhbe való teljes jogú tagság elnyeréséhez az ifjúnak 3-4 év tanoncidőt kellett eltölteni egy-egy atyamesternél, ennek letelte után nyerhette csak el az erről szóló végbizonyítványt, amelyet legtöbbször pergamenre írtak kalligrafikus betűkkel és függőpecséttel is elláthatták. Hugenberger Pál kereskedősegéd díszes barokk szabaduló levelét Bécsben állították ki 1757-ben, amelyre a pergamen alján a korabeli császárváros látképe is utal.Bécsben kiállított szabadulólevél Hugenberger Pál részére 1757, augusztus 30. - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Óvónői oklevél
Tellmann Róza óvónőképzői oklevele, Kolozsvár, 1877. július 10. Az oklevél kezdő sorai: Képezdei bizonyitvány. Tellmann Róza r. kath. vallásu, született az 1859 évben jun. 8. Kolozsvártt, az 1876/7 tanév folytán a kolozsvári, államilag segélyezett-gyermekkerti-nevelőnő-képezde második évi tanfolyamában mint rendes. ösztöndíjas tanitvány résztvevén, a kiszabott tárgyakból kitűnő (1.) általános osztályzatot nyert- Erkölcsi magaviselete dicséretes, Szorgalma ernyedetlen.” Paal Ferenc h. igazgató és hat tanár aláírásával és iskolai vörös viaszpecséttel hitelesítve. Az oklevélből kiderül, hogy az ének mellett még hegedülni is tanult. Tellmann Róza (Kolozsvár, 1853. június 8. – ? ) 1877-ben szerezte óvónőképzői oklevelét szülővárosa „gyermekkerti-nevelőnő-képezdéjében”, majd sikeresen elvégezte a Kolozsvári m. kir. áll. Tanítónőképezdét is.
Diplomái mellett kézimunkáinak egy részét ugyancsak az OPKM őrzi.
Óvónői oklevél 1877, július 10. - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Gramme-gyűrűs dinamógép
Gramme-gyűrűs dinamógép díszes, esztergályozott lábakon álló asztalra szerelve. Gravírozott felirata: Breveté s.g.d.g. Fabrication de l'Inventeur No 81. Fémtáblán: 20. sz. A népjóléti miniszter által védetté nyilvánított műszaki emlék. Csekő Árpád fizikus (Csákvár, 1902. máj. 9. - Budapest, 1993. jan. 19.) szóbeli közlése szerint: Jedlik Ányos bencés szerzetes (Szímő, 1800. jan. 11. - Győr, 1895. dec. 13.) által használt kísérleti eszköz. Zénobe Theophile Gramme (Jehay-Bodegnée, Liège mellett, 1826. ápr. 4. – Bois-Colombes, 1901. jan. 20.), belga elektromechanikus és feltaláló. Nem volt felsőfokú végzettsége, mégis számos fizikai jellegű újítása volt, elsősorban az elektrotechnika területén. Anélkül, hogy tudott volna Antonio Pacinotti olasz fizikaprofesszor találmányáról, a dinamó gyűrű alakú forgotekercséről, hasonló felfedezést tett és mutatott be Párizsban 1871. július 17-én. Ebből fejlesztette ki az első sikeresen működő ipari elektromos motort.
Forrás: A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend soproni kath főgymnasiumának értesítője az 1883/84. iskolaévről. Sopron, Litfass Károly ny., 1884. 73.
Gramme-gyűrűs dinamógép - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Irinyi János naplója
A kézírásos napló Irinyi János (1817-1895), a biztonságos gyufa feltalálójának egy hónapjába nyújt betekintést 1842-ből. A dokumentumból megismerhetjük a nehéz periódusban lévő Irinyit magánemberként, a természettudós vívódásait, szakmai életét, valamint a korabeli hajózási szokásokat is. Az első bejegyzések Pest-Bécs között megtett hajóútról szólnak, amelyet nehezen viselt a szerző. Az utat két nap alatt tette meg Sofia, a főhercegnőről elnevezett gőzhajón. Ezenkívül a bécsi hétköznapok is megjelennek.napló - Déri Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szárazoltógép modell
Szilvay Kornél tűzoltótiszt (1890-1957) szabadalmát, a szárazoltógépet a két világháború között 95 tűznél alkalmazták sikeresen Budapesten. Szilvay a vízzel oltásnál előforduló jelentős vízkárok miatt foglalkozott a szárazoltással. Eljárásában a robbanómotor lehűtött kipufogógázait kompresszorral olyan nyomásúra sűrítették, hogy azzal oltóport fúvathattak a tűzre. Szárazoltógépe már az első beavatkozáskor bebizonyította hasznosságát, amikor 1928. február 29-én egy festőműterem tüzét vízkár nélkül oltották el vele. A modellt maga Szilvay készíttette 1939-ben.
Szilvay-féle szárazoltógép modell 1939-1939 - Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu