K2 Blog
Fabulon plakát
Fabulon kéz és testápoló, márkaplakát. Jelezés nélkül. Balra fent a Mahir akkori logója. Sárga alapon félmeztelen, világos alsóneműben ülő nő háta látszik. Középtájt a Fabulon márkanév, alatt a termék típusa "kéz és testápoló" olvasható. A hetvenes évek második felétől és különösen a nyolcvanas években már túlnyomórészt a grafikai megoldásokat mellőző fotóplakátok hirdették a különféle termékeket. A kor ismert, iskolateremtő művésze Finta József (1931–1994) tervezőgrafikus, reklámfényképész volt, aki többek között az első hazai reklámkampány márkájának, a Fabulonnak betűsorát is megalkotta. A hetvenes évek az öltözködési kultúra szempontjából is egy új, a korábbi kötöttségeket elvető korszak kezdetét jelentette, elfogadottá vált például a miniszoknya, a forrónadrág stb. viselete. Mindez – megspékelve a korszak zenei és szexuális forradalmának hatásával – a reklámok képi világát, a hirdetéseken szereplő nőképet is nagymértékben megváltoztatta. Nem egyszer hiányos öltözetű nők is megjelennek a reklámnyomtatványokon.
Ez a plakát ennek a típusnak egy visszafogott, ízléses példája, az ekkoriban kedvelt sárga alap színe inkább festményszerűvé teszi a képet, mint erotikussá.
Fabulon kéz és testápoló plakát, 1970-es évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Plakát
Nagyatádon 1909-ben adták át a dohánybeváltó üzemet, amelynek léte, működése a község fejlődésére nézve nagy előrelépést jelentett. (Dél-Somogyban az első dohánybeváltó Szulokban létesült, mert ott termesztették a nagy levelű, sötétbarna, vastagon erezett Szuloki fajtát.) A dohánybeváltók fogalma szorosan összefügg a dohánytermesztés egyedáruságával, azaz monopóliumával, illetve a dohányjövedékkel. A dohányjövedék teljes egyedáruságot jelent, vagyis azt, hogy mind a nyers dohány, mind pedig a dohánygyártmányok felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg az államot. A megtermelt dohányt az állam a termelőtől az ún. dohánybeváltókban veszi át, itt történik az ellenérték kifizetése is. A dohánybeváltók további feladata a dohánylevelek tárolása, kezelése a dohánygyárba való elszállítás előtt. A nagyatádi üzem két nagy, emeletes szárítóból és kiegészítő épületekből (szolgálati lakásokból, javítóműhelyből, portafülkéből) állt. A szárítókban épültek az első nagyatádi liftek, amivel a bálákat mozgatták az egyes emeletek között. A II. világháború után a dohányjövedék pénzügyminisztériumi irányítása megszűnt, és nemzeti vállalatok jöttek létre. A szocializmus évtizedeiben a szervezet és az elnevezés többször is módosult, 1971-ben megalakult a Dunántúli és Duna-Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat (és annak Nagyatádi Dohánybeváltó Üzeme). Az 1980-as évektől kezdve megváltoztak a hazai dohánytermesztés és -feldolgozás körülményei. Az 1990-es évek elején Somogyban már csak 250 hektáron, a korábbi termőterület negyedén termeltek dohányt. 1995-ben a nagyatádi dohánybeváltót bezárták, épületeit, területét eladták. Az épületek hasznosításával kapcsolatos tervek nem valósultak meg, a dohányszárítók, irodaépületek és lakások pusztulásnak indultak, a parkosított terület gyönyörű és különleges növényzete elgazosodott, elvadult.
2016-ban az egyik romos kiszolgáló épületben találtunk rá ezekre az 1970-es évekből származó üzemi plakátokra, amelyek meglepően jó állapotban vészelték át a pusztulás időszakát. Néhány más tárggyal, dokumentummal bementettük őket a múzeumba, hogy legalább néhány kézzel fogható emléke megmaradjon e nagymúltú intézménynek.
plakát, hirdetmény, 1970-es évek - Nagyatádi Városi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Ólombulla
A török időkben elpusztult monostorok, templomok oklevelei is nyomtalanul eltűntek, a pergamen és a viaszpecsét is elégett vagy a földben megsemmisült. Szerencsésebb helyzetben vannak a fémből, pl. ólomból készült pecsétek, bullák. Az ólombullát a pápai udvarban kiállított oklevélre ragasztották. A pápai bullák hátlapján mindig Szent Péter és Pál neve és arcképe, az előlapján a kibocsájtó pápa, esetünkben IX. Bonifác neve szerepel.
Ólombulla, 1389-1404. - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Jeruzsálemi zarándokkereszt
A jeruzsálemi kereszt, vagy ötöskereszt Jézus öt szent sebének emlékezetére kialakított keresztforma: a Szent Sír Lovagrend jelvénye. Talpas görög (egyenlőszárú) kereszt szárai között négy kisebb keresztel, mindkét oldalán középen 1-1 nagyobb, a szárain 4-4 kisebb éremmel, a kereszt talpain felirat. Az előlapon a középső éremben mellképen XII. Leo pápa (1878-1903) és felirat. Az érmekben fent az Angyali üdvözlet, baloldalon a Születés, jobbon a Keresztelés, lent az Utolsó vacsora ábrázolása. A hátoldalon a felirat mellett középen Szűz Mária Angyallal, az érmekben a szenvedéstörténet: fent Jézus Olajfák hegyén, jobb oldalon Jézust tövissel koronázzák, balon Megkorbácsolják, lent Keresztre feszítik.
Jeruzsálemi zarándokkereszt, 1900 - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Kegykép
Európában több keresztény templomban őriznek üvegkoporsóba helyezett, feldíszített, el nem bomló, ereklyeként tisztelt, romlatlan testeket vagy testrészeket. A több száz éve meghalt, szent cselekedetekről is ismert emberek földi maradványai a mai napig ámulatba ejtik a hívőket és milliónyian zarándokolnak el hozzájuk, hiszen különleges isteni csodaként tekintenek rájuk, tisztelik őket és hisznek gyógyító erejükben. E romolhatatlan szentek egyike Bobolai Szent András (Sandomiri vajdaság, Lengyelország, 1591 – Janow, 1657. máj. 16.) is, akinek testét 1927-ben vitték a Vatikánba és 1928 óta látható a római Il’ Gesu templomban. Bobolai András szent vértanú, Litvánia apostola, Lengyelország pártfogója. 1611-ben lépett be a jezsuita rendbe Vilnában, 1622-ben szentelték pappá. Nieswiesben és Vilnában volt hithirdető. 1630-tól a bobruiski rendház főnöke lett, a pestis idején kitűnt a betegek ápolásával. 1636–56 között a vidék misszionáriusa volt, lélekvadásznak nevezték. A lengyelországi háború végén a kozákok elfogták Janowban, s kegyetlen kínzások után megölték. A pinski kolostor templomában temették el, sírja zarándokhellyé vált. 1808-ban épen maradt holttestét Polockba szállították, 1922-ben a bolsevikok Moszkvába vitték és egy múzeumban közszemlére tették.
1923-ban két amerikai jezsuita, L. J. Gallagher és Walsh (a szegény orosz népnek segítséget vivő pápai bizottság tagjai) a pápa nevében a romlatlan testet elkérte és a Vatikánba vitte. Bobolai Andrást 1853. július 5-én boldoggá, 1938. április 17-én szentté avatták. Kegyképünkön egy szív alakú aranyozott keretben, fémszálas, virágkoszorús díszben, egy-egy ereklyecsont között ovális formába nyírt papírlapon rózsás virágváza fölött a szent fél alakja látható. Vállán karing, kezében könyv és pálmaág. Tonzúrás feje körül dicsfény látható.
Jezsuita vértanú - Bobola Szent András (?), 1770 körül - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Mikszáth Kálmán óralánca
Mikszáth Kálmán arany óralánca. A lánc egyik végén lévő rugós karikára fűzött egykrajcárossal (sajtolt érme), összecsukható kiskéssel (bicskával), teleszkópos pipaszurkálóval (kupakja forasztott). A lánc másik végén rugós nyelvvel záródó medalionnal (öntött és csiszolt üveg) ), amelynek egy-egy oldala Mikszáth gyermekeinek arcképével van ellátva. A pipaszurkálón Mikszáth Kálmánnak Tisza Lajos vésett felirat olvasható.
Lánc (Mikszáth Kálmán), 19. század vége - MNM Palóc Múzeuma
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csontfésű
Félköríves fogójú csontfésű, vasszegecsekkel. Öt lapból áll, a középső lap alja fogazott. Fogójának előlapján poncolt díszítéssel készült kettős keretelés és bekarcolt állat (bálna?) ábrázolás (az állat belseje vonalkázással kitöltve). A téglalap alakú rögzítőlapon hullámvonal. A fésű divatját a hunok elől menekülő germánok terjesztették el (a hunokra nem jellemző a fésű viselet).
A pannoniai műhelyekben pontkörös, illetve poncolt mintákkal díszítették az eredetileg barbár fésűformákat. Ottományi Katalin
Félköríves fogójú csontfésű, állatábrázolással, Kr.u. 4-5. század fordulója - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nyaklánc
Coix lacryma-jobi magvakból készült guarani nyaklánc, egy rágcsáló állkapoccsal. Az indián nyakláncok egyik legfőbb tulajdonsága, hogy a gyönszemek szimbolikus jelentősséggel bírnak. Mágikus védelmező funkciót töltenek be. A rajta található "tárgyak" csak abban az egy láncban értelmezhetők, összefüggenek, egymáshoz kapcsolódva az indián világképről beszélnek.
nyaklánc, Ismeretlen - Kuny Domokos Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Tojáskereső
Kálváriatriptichon
Az 1491-ben elkészült lübecki Passió-oltárnak, Memling utolsó monumentális művének redukált változata ez a triptychon, balról a Keresztvitel, középen a Kálvária, jobbról Krisztus feltámadása, a szárnyak külső oldalán az Angyali Üdvözlet ábrázolásával. A jól áttekinthető, szimmetrikus kompozíció, a gazdagon öltözött, elegáns alakok, az eleven színek és a hibátlan festői kivitelezés biztosította Memling képeinek nagy sikerét. Az Eyck fivérek és Rogier van der Weyden művészetének folytatója és népszerűsítője ő, akinek előadása lágyabb, kevésbé drámai, de számos valószerű részletben gazdag.
Kálváriatriptichon, középkép: Keresztre feszítés, bal szárny: Keresztvitel, jobb szárny: Krisztus feltámadása, a szárnyak külső oldalán: Angyali üdvözlet, 1480-as évek - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Ereklyetartó házioltár
Ébenfa architektúra, tört félköríves oromzatába illesztve volutás keretelésű, tympanonos koronázó résszel, virágos, leveles, zománcozott arany veretekkel. A heliotrop, illetve jáspis oszlopos előreugró középrészben, félköríves fülkében és a predella három négyszög alakú fülkéjében női szentek ereklyéi vörös selyem alapra gyöngydíszítéssel felvarrva. A szélső mezők párkányokkal tagolt három szintjén és az oromzaton kalcedon és achát oszlopok hordozta fülkékben ronde bosse zománcos arany figurák. A középső fülkében férfi szentek ereklyéi, körülötte a tizenkét apostol ronde bosse zománcos figurája. Jobbról lefelé haladva: az idősebb Jakab és Szent Pál, Mátyás(?) és Péter, Tamás és Fülöp, Bertalan(?) és András, Júdás Tádé és Simon, János és Máté. Az oromzat kettős fülkéjében a holdsarlón álló, koronás Szűz, mint a Mennyek királynője, mellette a keresztes glóbuszt tartó, Megváltó győzedelmes alakja. Több szentnek illetve apostolnak ma már hiányzik az attribútuma, a zománc néhány helyen kopott. Egykor lapított pogácsa alakú lábakon, ma 18. századi ébenfa-furnérozású lábazaton áll. Az oszták illetve a stájer pólyás címert a 17. század első tizedétől használták a német-római császárok. A magyar pólyák és a cseh oroszlánok azonban fordított helyzetben szerepelnek még a cseh veretű érméken is. Így például Mátyás 1613-as cseh veretű tallérján, II. Ferdinánd tallérjain, 1621-ig. A címerek alapján osztrák Habsburg udvari megrendelésre, ajándékozásra készülhetett a két oltár, melyek valószínűleg azonosak a bécsi császári kincstár egyházi tárgyainak 1758-as inventáriumában az első szekrény 11. és 12-es tételeként szereplő két ébenfa oltárral.
1775-ben Somogyi Dániel (1720-1801) főapátsága idején Mária Terézia személyesen is felkereste Pannonhalmát. Ezen látogatása alkalmával a 17. század első feléből származó, két, ereklyés házi oltárkát ajándékozott az apátságnak a bécsi császári kincstárból. Az egyik férfiszentek ereklyéit rejti magában, s a 12 apostol zománcozott, aranyozott szobra díszíti; a másikon, mely ugyancsak ereklyéket tartalmaz, 12 női szent szobrocskája látható. A szentek ereklyéit vörös selyemalapra gyögydíszítéssel varrták fel. Az ébenfa oltárszekrénykéket féldrágakő oszlopok díszítik. A II. József-féle 1786-os rendfeloszlatással Pannonhalma barokk kori műkincseinek legnagyobb része elveszett. Részben Budára szállították központi raktárba (ahol gyújtogatás következtében minden elégett), részben elárverezték. A két ereklyetartó oltárkát Somogyi Dániel főapát családja mentette meg és juttatta vissza a szerzetnek. (Sz.R.)
Ereklyetartó házioltár, 19. század - Pannonhalmi Főapátsági Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bánkódó Mária Magdolna
A "Bűnbánó Magdolna" ikonográfiai típusa, a szép, bűnös életű fiatal nő vezeklése közismert festői téma. Itt azonban a "sirató" szerepében jelenik meg Mária Magdolna, és a bánkódó Evangélista Szent Jánossal (Budapest, Szépművészeti Múzeum) együtt eredetileg egy Passió-oltárhoz vagy Pieta-ábrázoláshoz tartozhatott. A díszes világi öltözetű, összekulcsolt kezére hajló, síró Magdolna előképe Rogier van der Weyden Keresztlevételén (Madrid, Prado, 1430-as évek vége) látható. Coternél azonban a gesztus elveszti drámaiságát, a kétségbeesett fájdalom csendes bánkódássá szelídül. A gazdag redőkben a fejtetőre tornyozott kendő motívuma a 15. századi minták szoros követőjének mutatja a mestert. Ember Ildikó
Bánkódó Mária Magdolna, 1500 - Szépművészeti Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu