K2 Blog
Karácsonyfadísz
A két világháború között a pilisszentkereszti tót asszonyok madár formájú karácsonyfadíszeket készítettek, amiket a vörösvári piacon árultak és a környéken házaltak velük karácsony előtt. A madár teste kifújt tojás, szárnya és farka legyező-szerűen hajtogatott tarka papírból van. Nyaka és feje lehet fapálca, papír, de eredetileg kákabél, amit ősszel erre a célra gyűjtöttek. Ebből vékony, zsinórszerű mintázatot is ragasztottak a maradék textilekkel, sztaniol-papírral bevont tojáshéj-testre. A karácsonyfadíszt Kosznovszki Pálné készítette, Deisinger Margit gyűjtötte 1955-ben.
A madár (galamb) ősi szimbólum, a keresztény kultúrában a lélekmadár, a Szentlélek megjelenítője. A parasztcsaládokban a lámpához erősített, ajtónyitásra föl-leszálló galambot a gyermekeknek ajándékul készítették vagy vásárolták ünnepek idején. Ilyen formában jelent meg a szentendrei dalmátok és a tököli rácok karácsonyi koszorújának közepén is. (Sz. Tóth Judit)
Karácsonyfadísz - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Népviseletes baba
A 19. századra jellemző papírmaséból készített gyári, népviseletbe öltöztetett baba 1968-ban került elő a gyűjteményi raktárból minden korábbi adata nélkül. Akkor sikerült részlegesen újra adatolni, amikor a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében előkerültek a múzeum korábbi, Iparcsarnok épületében készült, akkori állandó kiállítást dokumentáló felvételek. A kiállítás 1910 és 1921 között állt és egy felvidéki népviseletet reprezentáló vitrin felvételén ott látható ez a baba is - még fénykorában: ép lábakkal, cipőkkel, sértetlen viseletben három másik felnőtt felöltöztetett bábu mellett.
A tárgy eredeti adatainak feltérképezése még várat magára, azonban már így is rendkívüli dokumentuma a tárgyak múzeumi életének és a népviselet mint reprezentatív szimbólum korai használatának.
Népviseletes baba - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Auto sofőrrel
Az angliai Liverpoolban 1908-ban Meccano néven vált ismertté Frank Hornby által szabadalmaztatott, fémlemezek szerelésével épített mechanikai játék. Az első szettek 15 különböző fémelemből álltak. Az autómodellen a Mercedes-Benz 1910-es „Prinz-Heinrich” típusának vonásai jelennek meg. Kékre színezett fémlemezből csavarokkal szerelt karosszéria, nikkelezett lökhárító, lámpa, kerekein fehér tömör gumi, sárgára színezett sárvédő, piros ülés.
A kormány mögött gipszből formált sofőr ül, fehér, kék galléros ing, simléderes sapka öltözetben. A pótkeréken gyári matrica: „Meccano LTD Liverpool Fabrique, Made in England.
Faragó Lóránt egri fényképész játékgyűjteményének része.
Autó sofőrrel- Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Zootróp
Zootróp, forgó csudahenger. Optikai játék, dobján 12 réssel, csúcsos vastalppal. William George Horner angol matematikus, tanár, 1834-ben számolt be a zootrópról. A szerkezetet emlegették zoetrope, daedaleum, csodadob, pergő képek néven is. A forgó eszköz egy alul zárt, felül nyitott henger, melyben egy mozgásfázisokat ábrázoló papírcsíkot helyeztek el. A henger palástján keskeny nyílások voltak. Ha számuk megegyezett a képen látható fázisok számával, a figurák egy helyben mozogtak, több fázis esetén előrehaladást, kevesebbnél pedig lemaradást érzékelhettek a nézők.
A múzeum példánya iskolai szemléltetésre készített változat. A dobba helyezett képsorozatot többen nézhetik egyszerre. A képszalag ábrái azért olvadnak össze egy mozgóképpé, mert a pillanatnyi ingerek után egy-egy kis időtartamig utóképeket látunk. Az eszközhöz mozgókép sorozatok tartoznak: pl. vágtázó ló Forrás: Pisko, F[ranz] J[osef]: Természettan alreál-tanodák számára, ford. Aujeszky Lipót. Pest, Heckenast, 1872. 271–272. Kolta Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003. 99–101. Crary, Jonathan: A megfigyelő módszerei. Látás és modernitás a 19. században. Ford. Lukács Ágnes. Bp., Osiris, 1999. 127–129.
Zootróp - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Gandhi@150
Az 1869. október 2-án született Mohandász Karamcsand Gandhi a Mahatma Gandhi nevet felvéve a 20. században az indiai 'Nemzet Atyja' és a világ egyik legismertebb politikusa lett, aki elképzeléseivel milliókat inspirált világszerte.
India kormánya Gandhi születésének 150. évfordulója előtt tisztelegve 2018-ban ünnepi megemlékezés-sorozatba kezdett, amely Gandhi születésnapjának 151. évfordulóján, 2020. október 2-án zárult le.
Ennek részeként világszerte számos eseményt tartottak: fotókiállítások, faültetés, khádi kiállítás, kerékpárversenyek, vegetáriánus étel fesztivál, szoboravatás, Gandhit ábrázoló bélyegek kiadása, konferenciák, tudományos párbeszédek és koncertek ünnepelték Gandhi születésének évfordulóját.
Az itt látható virtuális kiállítás a Gandhi@150 nevet viselő rendezvénysorozat részeként ebbe az ünnepségsorozatba illeszkedik, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Indiai Nagykövetség – Amrita Sher-Gil Kulturális Központ együttműködéseként.
Ruhatű
Egy nagyméretű - 19,1 cm hosszú - részletében megmaradt őskori, bronz ruhatű. Két vége spirálisan feltekeredett. A kígyózóan hullámzó szakaszon mintázott kis lemezcsüngők lógtak le. A korabeli viselt szerves anyagból készült részei, a textilek, a bőrök, a háncs sajnos elporladtak az idő során, viszont a fémből készült viseleti tárgyak mégis sejtetik az egykori módit.
Az egyszerű szabású női ruházatnak nem is annyira összefogására, mint inkább egyfajta státusbeli jelzőként használhatta a korabeli asszony.
Ruhatű - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bábsütő minta
A negatív vésetű fa bábsütő mintát avagy ütőfát, a mézeskalácsos/mézesbábos mesterek használták, a lisztből, mézből és cukorszirupból készült jellegzetes, többnyire díszített sütemény, a mézeskalács/mézesbáb készítésekor. Az ütőfák mintakincse rendkívül változatos. A két halfarokkal rendelkező sellő középkori eredetű motívum, amely a 17. századtól a népművészetbe is utat talált. Ezt a bábsütő mintát Köpcsényben használták a 19. században.
Bábsütő minta - Hansági Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bakterlámpás
A lámpást úgy készítették, hogy a belsejébe elhelyezett mécsest vagy gyertyát a kialvástól védje. Egyszerűbb formáiban, mint a jelen példány is, a fényforrást egy áttöréssel díszített bádoglemez veszi körül. A lámpákat talpra állítva asztalra, polcra helyezték, vagy kézbe fogva éjszakai járás során használták, például a bakterek (éjjeliőrök).
A közvilágítás elterjedéséig az éjszaka közlekedőnek kötelessége volt lámpát vinni jószándéka jelenként, erre a függeszthető lámpás volt a legalkalmasabb.
Bakterlámpás - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Bölcső
A bölcsőnek nagyon sok formája alakult ki a történelem során: teknő-, kéreg-, kosár-, talpas-, állványos bölcső. A talpas bölcső viszonylag kései találmány, Európába részben Ázsiából terjedt el, a magyar paraszti használatra a XIII. századtól vannak adataink. Magyarországon egy időben és területen többféle bölcső is használatban volt. A lakásbéli és a határbéli elhelyezés is eltérő bölcsőtípust kívánt. Míg a mezőn könnyen összetákolható, hordozható bölcsőt, mezei bölcsőt használtak, addig bent a házban a csecsemő helye az asztalos készítette magas, színes virágos bölcsőben volt, mint a jelen példány is.
Bölcső - Néprajzi Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Álarc töredéke
A késő rézkori agyagmaszk egyedülálló lelet nemcsak Magyarországon, hanem a badeni komplexum további 13 országot magában foglaló területén. Példa nélküli az őskorban is! A megmaradt töredék egy emberi arc bal oldalát ábrázolja. A feltáró és publikáló régész, Horváth Tünde hívta fel a figyelmet a férfiarcra utaló apró elemekre (bajusz, szakáll jelölése). Az ismert őskori maszkokkal, maszkos figurákkal ellentétben leletünk teljesen valósághű emberi arcot ábrázol. Fontos lehetett, hogy látszódott az álarcot viselő ember szeme is.
Rögzítésnyom híján az álarcot talán kézzel tartották az arc előtt. A tárgy a hazai legnagyobb feltárt badeni település egyik lehatárolt szakrális körzetében került elő, egy hulladékgödörbe utólag beleásva. A maszkot egy rituális; mágikus-vallási szertartás, talán férfivá avatási ceremónia során használták. A rituálé része lehetett, hogy – miután betöltötte szerepét – szándékosan széttörhették, majd eltemették.
Álarc töredéke - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Manikűrkészlet
Téglalap alakú, világos barna színű, bőrből készült, belül bélelt tok, melynek két rövidebb oldalába behajtható, sárga színű textil fülek vannak bevarrva. Az összehajtott tokot középen egy-egy összekapcsolható pánt fogja össze. A tokban a készlet darabjainak rögzítésére kis fülek, pántok találhatók.
Tartalma hiányos, 10 db különféle manikűr eszköz: 1 db reszelő, 3 db bőrfeltoló, 1 db körömtisztító, 1 db bőrvágó, 2 db polírozó, valamint 2 db ismeretlen felhasználású bakelit tárgy található benne, valamint egy Kronenberg Spezial feliratú tokban csontnyelű, rövid és keskeny pengéjű borotvakés.
Manikűrkészlet - Göcseji Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
ARS ET VIRTUS
Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerésére invitálja Önöket a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) és a Magyar Nemzeti Múzeum új virtuális kiállításukon keresztül. Céljuk, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassák, és ezáltal erősítsék a két nemzet összetartozás élményét.
800 év közös öröksége igen szerteágazó, a kurátorok 8 blokkban jelölték ki a főbb csomópontokat. A jelenleg 60 tárgyból álló virtuális tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben.
MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG 800 éves közös örökség
KÖZÉPKOR
A középkor meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a magyar–horvát perszonálunió. A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak.
RENESZÁNSZ
A reneszánsz hatásainak külön fejezetet szenteltünk, a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén.
KORA ÚJKOR
A kora újkori érintkezéseknél különlegesnek tekinthető a horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációja, amelyben a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a bemutatására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több példát is felsorakoztatunk.
ZRÍNYI CSALÁD
Külön egységet szenteltünk a korszak legemblematikusabb családjának, a Zrínyieknek. A kettős hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.
DUALIZMUS
Az osztrák–magyar kiegyezés után, már a dualizmus idején 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is: Magyarország és Horvát-Szlavónország államközösséget képeztek, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak. Fontossága miatt kiemelendő Fiume szerepe, a világra nyitott, virágzó kikötőváros egyfajta sajátos ötvözetét adta a nemzetiségek kultúrájának és mentalitásának.
NEMESEK
A két ország közötti mobilitást jól mutatják a nemesi életutak. A 17. századtól kezdve számos jelentős politikai karriert befutó horvát eredetű nemesi famíliát tartunk számon Magyarországon, illetve magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.
KIÁLLÍTÁSOK
A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülésének bemutatására életre hívott, nagyszabású 1885-ös és 1896-os kiállításokon.
MŰVÉSZET
Külön blokkban foglalkozunk a 19. századi építészeti kapcsolatokkal, a magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban, a horvát képzőművészek és iparművészek pedig a budapesti millenniumi kiállításon szerepeltek önálló alkotásaikkal.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu