Római kori elefántcsontból, kézi faragással készült dobókocka, a Ferenczy Múzeumi Centrum, Régészeti Gyűjteményéből. Oldalain pontkörös díszítéssel készült számok. A mindennapi élethez tartozó tárgyak, játékok között igen gyakori lelet a dobókocka. Katonai táborokban éppúgy megtaláljuk, mint a civil telepek, villák és városok lakóházaiban. A budaörsi importként idekerülő, drága tárgy volt. Ottományi Katalin
Analitikai precíziós mérleg arretáló szerkezettel. (Ez biztosítja a rendkívül finom mérleg kényes, mozgó elemének rögzítését használaton kívüli állapotban.) Fekete üveglapon, csavarral állítható három lábon áll egy fakeretes üvegházban. Hiányos súlysorozat tartozik hozzá. A pecíziós mérleget az iskolákban elsősorban a kémiai kísérletekkel kapcsolatban használták. Zier Ödön (Budapest, 1905 vagy 1907 – Budapest, 1943. nov. 3.) apja, Zier Károly műszerész mesterségét folytatta, precíziós műszerek készítésére szakosodott. Vegyimérleg üzeme a két világháború közötti időszakban, egészen 1944-ig a VII. kerületi Amazon, 1939 után Hutyra Ferenc utca 11. szám alatt működött. (Helyén ma egy modern lakóház található.) Mikro-, analitikai, gyógyszerészeti, pénz- és aranymérlegeket gyártott. Ziert az Aréna úton egy villamos gázolta halálra. Forrás: Compass : finanzielles Jahrbuch. Ungarn. 77. Jahrgang. Budapest – Wien, Compass Verl., 1944. 246. A GyOSz kisiparfejlesztő adománya. In: Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 27. 1937:6. (jún. 1.) 16. Halálozás. In: Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 33. 1943:11. (nov. 10.) 9. Vitatkozott a sínek mellett és halálra gázolta a villamos. In: Pesti Hírlap 65. 1943:250. (nov. 5.) 5.
Az értelmiségi hivatást választó 19. századi evangélikus hölgyek közül kiemelkedik Kánya Emília. Édesapja az evangélikus gimnázium tanára volt, gyermekei kiváló nevelést kaptak. 1857-től Emília írói néven jelentek meg elbeszélései folyóiratokban. A Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok munkatársa. 1860-tól Családi Kör címmel szépirodalmi divatlapot indított, melyet ő is szerk. 1880-ig, a lap megszűntéig. Ő volt a monarchia első női lapszerkesztője.
Kezdetleges légzésvédelmi eszköz. Az égési sérülések ellen is védelmet nyújtott a préselt bőrből készült, „szemüveggel” és szűrőszelencével ellátott füstálarc, amelynek rögzítését szíjjal oldották meg, a szűrőanyag a száj előtti csőben elhelyezkedő nedves szivacs volt. Használata a XIX. század második felében volt jellemző. Készítette: Mátrai Antal és Társa Részvénytársaság, Budapest VI., Teréz-körút 33.
A hagyomány úgy tartja, hogy ez a kovácsoltvas láda egykor Ráby Mátyásé lehetett. Ráby Mátyást 1784-ben Szentendrére küldték a város igazgatásának és pénzügyeinek ellenőrzésére. Konfliktusba keveredett a szentendreiekkel, és az ellentétek miatt a hivatalnok börtönbe is került (mint udvari besúgó). Jókai Mór (1825-1904) róla írta Rab Ráby c. regényét. (Fábián Laura)
Közepes termetű, nálunk nem túl ritka, alkalmi vándorként megjelenő lepke, amely kis gyakorlattal könnyen elkülöníthető a hazánkban élő néhány hasonló szenderfajtól. Hatalmas elterjedési területtel rendelkezik: állandó populációi – a trópusi esőerdei területeket leszámítva – egész Afrikában, az Arab-félszigeten, Közép- és Dél-Ázsiában élnek. A kontinentális Európának csak a legdélebbi területein, valamint a földközi-tengeri szigetvilágban tenyésznek állandó állományai. Ezekről a területekről vándorol északi irányba minden év tavaszán. Vándorlásai során egész Európába, keleten egészen az Urál-hegység vonaláig eljutnak példányai, de Japánban is megtalálták már. Magyarországon szinte akárhol felbukkanhat. Első példányai május-június folyamán érkeznek meg, majd ezek utódai augusztus-szeptember folyamán kezdenek rajzani. Áttelelni nem tudnak hazánkban, így ezek vagy visszarepülnek délre, vagy elpusztulnak. Csak alkalmi vendégként jelenik meg nálunk, sőt gyakran éveken keresztül egy példány sem kerül elő. Fő tápnövényei galaj- (Gallium spp.), füzike- (Epilobium spp.) és kutyatej-fajok (Euphorbiae spp.), de számos más lágyszárú növényfajon is megél. A csíkos szenderhez hasonlóan a sávos szender sem tartozik a veszélyeztetett fajok közé hatalmas elterjedési területének és széleskörű élőhelyi preferenciájának köszönhetően. Magyarországon bár nem gyakori faj, globális elterjedésében hazai állományai minimális jelentőséggel bírnak. A Rippl-Rónai Múzeum számos hazai egyedet, és jó pár dél-európai és közel-keleti országból származó példányt őriz.
Virtuális kiállításunkat a Jankay Tibor maszkgyűjteményének, a MuseuMap portálon is megtalálható darabjaiból állítottuk össze. Ezek a maszkok 1995-ben, Jankay Tibor festőművész hagyatékával együtt kerültek Békéscsaba város tulajdonába, és gazdagították a Munkácsy Mihály Múzeum Jankay–Kolozsváry–Tevan Gyűjteményének anyagát. Jankay valószínűleg az 1920-as években, párizsi tanulóévei alatt tapasztalhatta meg a korszakban sok művészt foglalkoztató primitív kultúrák felé való nyitottságot, ugyanakkor csak idősebb korában nyílt rá lehetősége, hogy távoli földrészekről származó tárgyakat vásárolhasson. Műveibe Amerikában folytatott gyűjtése után kerültek be motívumok, vagyis az 1960-as évek körül tettek igazi hatást kompozícióira, illetve alkotásaira, azon belül is kerámiaszobrászatára. A formai jegyek mellett a természeti népek filozófiája és kultúrája is megragadta Jankay Tibor képzeletét, ezt igazolja lankadatlan gyűjtési kedve és a közel százötven darabos kollekciója. A gyűjteményben fellelhető tárgyak származási helyek szerinti csoportjai: Afrika, India, Óceánia, Latin-Amerika.
Ennek a dudának a tömlője birkabőrből készült, a dudafej kosfejet ábrázol, és az eleje cinnel van kiöntve. A szemei helyén tükrök vannak. A fújóka és a bordó azonos fábólkészült, mindkettő cinnel van kiöntve. A tárgy 11 darabból áll. A fejen lévő felirat szerint a dudát Gyurkó Pál készítette 1948-ban (1948-Gy.P.) A palóc pásztorművészet egyik kiemelkedő egyénisége volt Gyurkó Pál (1869-1959) uradalmi kanász. Hagyományos életmódja a régi pásztortradíciókat hordozta, kiemelkedő faragó tevékenysége mellett jó dudás is volt.
A lakodalmi dramatikus szokásokat az őrtilosi Szentmihályhegy horvát lakossága sokáig őrizte. Ezt a maszkot 2011-ben készítette rekonstrukcióként, a szentmihályhegyi asszonyvári népszokás kellékeként Szokol Ferenc zákányi lakos. Az 1960-as években a szokás még élő hagyomány volt. A lakodalom során alakoskodók szórakoztatják a vendégeket. Minden szerepet férfi játszik. A főszereplő fekete boszorkány többször felbukkan, teherbe esik, apát keres gyermekének, szül. A többi szereplő között fehér boszorkány és félkarú hegedűs is van, de csak egyetlen szereplő hord maszkot: a halál. A tökhéjból készült maszk koponyát idéz, az érzékszervek vonala ki van emelve, hogy ijesztőbbnek hasson.
Huzalrátéttel díszített, aláhajtott lábú fibulapár (bronzlemezből készült). A budaörsi sír női halottja két vállán fibulával tűzte össze ruháját. Nyakában gyöngysort viselt: kb. 90 db gömb alakú, sötétzöld üveggyöngy, színtelen, homokóra alakú üveggyöngy, világoskék üveg dobgyöngy és fehér hengeres csontgyöngy. Középre fűzhették a nagy, hosszú, hengeres borostyánkő gyöngyöt. Vascsatos övvel fogta össze ruháját. A fibulaviselet nem jellemző a római nőkre. Idegen, germán vagy szarmata származású nőt temettek ebbe a sírba. Ottományi Katalin
A mécsest egy kisméretű tálkából alakították ki, melynek behajló pereme síkozott, azaz szögletesre formált, és ebből magas fül emelkedik ki. Ez egy gyakori forma a késő bronzkori Dunántúlon. Ám ennél az edénynél a peremet három helyen kihajlították, kis mélyedéseket alakítottak ki. Ez nagyon szokatlan. Az edénykét mécsesként használhatták, a mélyedés a kanóc elhelyezésére szolgált. A Római Birodalom koráig (az 1. századig) a mécsesek nagyon ritkák Közép-Európában. A mécsesekben olajjal világítottak. Az olajfa, melynek terméséből az olajat sajtolják, nem él meg nálunk. Ezért a közvetlen kereskedelem kialakulásáig a kontinentális területekre nem jutott el az olívaolaj. Így nem tudjuk, hogy a mi kis mécsesünkben mit használhattak, talán valamilyen állati zsiradékot, faggyút, esetleg vajat?
Empire állóóra öntött bronzból. Napóleon Bonaparte (1769-1821) tábornokot, francia császárt (1804-1815) ábrázolja a wagrami csata előestéjét szimbolizáló jelenetben, széken ülve, lábát gömb alakú óraházon pihentetve. Az óraház tetején egy kitárt szárnyú, aranyozott sas látható. Az empire a 18. század második felében a klasszicista művészeti stílus csúcsa, egyben lezárásaként jelent meg a képző és iparművészetben. A 19. századi gondolkodás meghatározó eleme volt a rendkívüli szellemek csodálata. Magyarországon is jelentkezett a Napóleon-kultusz a 19. század elején. Ezt különböző használati tárgyak bizonyítják, mint például a tubákos szelencék, portrék a császárról.
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
Római kori elefántcsontból, kézi faragással készült dobókocka, a Ferenczy Múzeumi Centrum, Régészeti Gyűjteményéből. 
Analitikai precíziós mérleg arretáló szerkezettel. (Ez biztosítja a rendkívül finom mérleg kényes, mozgó elemének rögzítését használaton kívüli állapotban.) 
Az értelmiségi hivatást választó 19. századi evangélikus hölgyek közül kiemelkedik Kánya Emília. Édesapja az evangélikus gimnázium tanára volt, gyermekei kiváló nevelést kaptak.
Kezdetleges légzésvédelmi eszköz. Az égési sérülések ellen is védelmet nyújtott a préselt bőrből készült, „szemüveggel” és szűrőszelencével ellátott füstálarc, amelynek rögzítését szíjjal oldották meg, a szűrőanyag a száj előtti csőben elhelyezkedő nedves szivacs volt. Használata a XIX. század második felében volt jellemző. Készítette: Mátrai Antal és Társa Részvénytársaság, Budapest VI., Teréz-körút 33.
A hagyomány úgy tartja, hogy ez a kovácsoltvas láda egykor Ráby Mátyásé lehetett. 
Közepes termetű, nálunk nem túl ritka, alkalmi vándorként megjelenő lepke, amely kis gyakorlattal könnyen elkülöníthető a hazánkban élő néhány hasonló szenderfajtól. 
Ennek a dudának a tömlője birkabőrből készült, a dudafej kosfejet ábrázol, és az eleje cinnel van kiöntve. A szemei helyén tükrök vannak. A fújóka és a bordó azonos fábólkészült, mindkettő cinnel van kiöntve. A tárgy 11 darabból áll. 
A lakodalmi dramatikus szokásokat az őrtilosi Szentmihályhegy horvát lakossága sokáig őrizte. Ezt a maszkot 2011-ben készítette rekonstrukcióként, a szentmihályhegyi asszonyvári népszokás kellékeként Szokol Ferenc zákányi lakos. 
Huzalrátéttel díszített, aláhajtott lábú fibulapár (bronzlemezből készült). 
A mécsest egy kisméretű tálkából alakították ki, melynek behajló pereme síkozott, azaz szögletesre formált, és ebből magas fül emelkedik ki. Ez egy gyakori forma a késő bronzkori Dunántúlon. Ám ennél az edénynél a peremet három helyen kihajlították, kis mélyedéseket alakítottak ki. Ez nagyon szokatlan. Az edénykét mécsesként használhatták, a mélyedés a kanóc elhelyezésére szolgált. 
Empire állóóra öntött bronzból. Napóleon Bonaparte (1769-1821) tábornokot, francia császárt (1804-1815) ábrázolja a wagrami csata előestéjét szimbolizáló jelenetben, széken ülve, lábát gömb alakú óraházon pihentetve. Az óraház tetején egy kitárt szárnyú, aranyozott sas látható.