A parasztgazdaságokban a libatömés rendszeres őszi tevékenység volt.
A gazdasszony dolgát megkönnyítendő készítette ezt a célszerű tárgyat egy helyi mesterember Pilisszántón, a 19. század végén. Alapja egy szélesebb, csapolt lábú ülőpad, melynek egyik végére faládát erősített az állat teste számára, a lúdnak csak a nyaka és feje maradt kívül a nyílásban. A láda teteje felhajtható, fogója liba formájú díszítmény.
Az 1890-es években használták Pilisszántón, neve helyi szlovák dialektusban krmarnya. A hízott liba nemcsak ünnepi étek, hanem fontos jövedelemforrás is volt. Az állatot elrekesztették, hogy keveset mozogjon és sós vízbe áztatott kukoricával tömték. Egy hónap alatt súlya másfél szeresére vagy nagyobbra nőtt. (Sz. Tóth Judit)

Libatömő láda, krmarnya - Ferenczy Múzeumi Centrum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat...

A nők hagyományos társadalmi szerepe a családról valól gondoskodás volt. Ennek szerves része a kézimunka a ruházat előállítására és karbantartására, illetve úri-polgári környezetben, majd később a falusi világban is a ház díszítésére.
A "női tárlónkban" kiállított gombolyagtartó mutatja, hogy a kézimunka eszközeinek milyen gazdag és míves, mára már elfeledett tárgyi kutúrája alakult ki.

Gombolyagtartó - Evangélikus Országos Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat...

Fémszálakból összeállított virágmintás polion keretben középen a Prágai Kis Jézus kegyszobor festett mása látható. Barna háttér előtt, aranydíszes ruhában, kék palástban, fején koronával áll egy aranyozott talapzaton. Bal kezében keresztes arany gömböt tart, jobbjával áldást oszt. A kép alsó részén fekete mezőben felirat: „Das Sacre abbildnus des gnáden reichen Jesú Kindlein zu Prag.” A virágdíszes keret négy sarkán kis ereklyetartók vannak feliratos pergamenszalagokkal….

A Prágai Kis Jézus (csehül Milostné Pražske Jezulatko) a gyermek Jézusnak 1628 óta a prágai karmelita kolostorban lévő kegyszobra. 47 cm magas, fából készült, viasszal átitatott öltöztetős kegyszobor, egy három éves korú szépséges kisgyermek szobra. Az osztrák-cseh barokk újjászületés egyik legjellegzetesebb kultikus szimbóluma. Barátságos tekintete a ‘Mosolygó Isten’ képe. A kis Jézusnak ez az ábrázolása mélységes hitigazságot fejez ki, nem kisebbet, mint Jézus istenemberi Megváltó mivoltát.
Számos másolata létezik, az egész világon tisztelik…. Jézus gyermekkoráról a négy evangéliumban szinte semmi sem található, Szent Lukács evangéliumában is csak két gyermekkori esemény kerül említésre.

Az apokrif feljegyzésekben, elsősorban Szent Tamás Gyermekkori Evangéliumában és Pszeudo-Máté Evangéliumában azonban több történet lejegyzésre került. A keresztény évszázadok során számtalan legenda keletkezett vele kapcsolatban: mindig voltak olyan emberek, akiket kitüntettet figyelmével az isteni gyermek, s látomásaikban megjelent számukra. Tisztelete a barokk korban felerősödött, fő terjesztője a karmelita rendet megalapító Avilai Nagy Szent Teréz (1515–1582) volt, aki a hagyomány szerint maga is „találkozott” a gyermek megváltóval, s minden utazására elvitt magával egy kis Gyermek Jézus szobrot. Így Spanyolországban különösen elterjedt a Gyermek Jézus tisztelete.

A prágai szobor készítésének nagyon szép, lejegyzett legendája van, de a valóság is felemelő. A szobrocska Spanyolországból származik, valószínűleg Szent Teréztől. Isabella Manriquez de Lara, Maria leányának az esküvőjére ajándékozta 1566-ban, aki magával vitte Csehországba. Ő később legkedvesebb lányának, Polyxénának ajándékozta. Lobkowitz Polyxena (1567–1642), aki korának egyik legbefolyásosabb asszonya volt, 1628-ban az ínséggel küszködő prágai karmelita kolostornak ajándékozta. A szerzetesek rossz sorsa – a hagyomány szerint – egyből megszűnt. Amint ennek híre ment, a kis szobor tisztelete a prágai nép körében igen gyorsan elterjedt.

A szobrocska kultuszának fénykora a 18. században volt. Megjelenése a 13–14. században kialakult típust követi, mely az Isteni és a Megváltói jelleget szimbolizálja: bal kezében a földgömböt jelképező aranyalmát tart, a jobb kezével pedig áldást oszt. Drágábbnál drágább ruhákat készítettek számára, amelyeket a liturgikus szín szerint váltogattak. A Prágai Kis Jézus kegyszobrot 1655-ben koronázták meg, leghíresebb ruháját – egy hermelinnel díszített koronázási palástot, amelyet általában karácsonykor visel – 1754-ben Mária Terézia saját kezűleg hímezte…. A Prágai Kis Jézus világra szóló népszerűségéhez sokban hozzájárult egy győri születésű kármelita szerzetes, Barát Imre, aki 1737-ben elsőként foglalta össze egy könyvben a csodatévő kegyszobor legendáját és a vele kapcsolatos csodákat. Majd 1739-ben a kármelita rend monarchiabeli kolostoraiban elhelyezték az eredetijéhez érintett másolatait is.
A prágai Győzedelmes Mária templom mennyezetén láthatók azoknak az országoknak a címerei, ahol elterjedt a Kis Jézus kegyszobor tisztelet. Így természetesen a magyar címer is megtalálható, mivel már 1746-ban a pozsonyi orsolyiták elhelyeztek kolostorukban egy másolatot, majd később sok más magyar templom követte a példájukat. Kultuszának fénykora hazánkban is a 18. században volt.

A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat...

A mészbetétes kerámia népe kultúrájának egyik közössége a Deseda-patak nyugati partján élt, a túlpartján temetkezett. A korszak mindeddig legnagyobb teleprészlete és temetője a 61. elkerülő út megelőző feltárásain vált ismertté.

Ez a nép kizárólag hamvasztásosan temetkezett. A toponári lelőhelyen 90 %-ban szórthamvasztásos rítusú sírok kerültek elő. Azaz nem urnában, hanem a kiásott sírgödörben egy kupacban voltak a halotti máglyáról összegyűjtött hamvak. Erre vagy a kupac köré helyezték az edénymellékleteket.

A több mint 180 sír közül háromban találtak madár (kacsa) alakú csörgőedényeket (183., párosával: 283. és a 840. sír). A tárgyak üreges, zárt belsejébe kavicsot vagy agyaggolyócskákat rejtettek, megrázva csörgő hangot adnak ki. A hangkeltés, zenélés a szertartások fontos eleme volt. E leletek tehát rituális kellékek lehetettek.
A madár, vízimadár tiszteletét és kitüntetett szerepét jelzik a bronzkori madárábrázolások, önmagukban vagy később napszimbólummal együtt a túlvilági utazást szimbolizálták.