Alcsút – Az ország egyik legszebb klasszicista stílusú kastélya Pollack Mihály tervei szerint épült 1819–1827 között. József nádor, Ferenc császár öccse, aki 1795–1847 között Magyarország nádora volt, 1819-ben szerezte meg birtokcsere útján az alcsúti uradalmat. A kastélyban 1867-től harmadik fia, József Károly főherceg lakott a családjával. József Károly osztrák főherceg és magyar királyi herceg a kiterjedt Habsburg-család első olyan tagja volt, aki a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát. Hangsúlyozott magyarságával a hazai arisztokrácia rangban legelőkelőbb tagjává vált.

Fraknó – A történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legszebb vára. A ma az ausztriai Burgenland tartományhoz tartozó vár 1317-ben épült. 1622-ben került az Esterházy család birtokába, és napjainkban is az Esterházy Privatstiftung tulajdonában van. A főúri család itt helyezte el festmény- és fegyvergyűjteményét, valamint kincstárát.

Tiszadob – Az Andrássy család egyik legrégibb birtokán áll a mesés neogótikus várkastély, mely Andrássy Gyula gróf megrendelésére 1880–1885 között épült fel Meinig Artúr tervei alapján.

Tőketerebes – Andrássy Tivadar gróf kastélyának a park felé néző oldala. A parkban álló neogótikus mauzóleumban alussza örök álmát idősebb Andrássy Gyula gróf.

Nagymágocs – Az előcsarnok Károlyi Imre gróf kastélyában. A Csongrád megyében található kastélyt eklektikus, többnyire neobarokk stílusban Károlyi Imre és hitvese építtette 1896-1897-ben.

A nagycsarnok Zichy Jakab gróf fülesi kastélyában: szinte bemutatóterme a trófeáknak, állatbőröknek és más dísztárgyaknak.

A nagyszalon az Esterházy (ma Puskin) utcai Károlyi-palotában.

Kígyós – A nagyszalon Wenckheim Frigyes gróf 1875–1879 között, Ybl Miklós tervei szerint, német reneszánsz stílusban épített kastélyában, mely „stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompa tekintetében a legelső magánépületek egyike az országban” írta róla egykoron a Vasárnapi Ujság.

Eötvös József báró író, költő, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja és elnöke.

Zichy Pál gróf és felesége.

Gróf Pálffy Pálné született Károlyi Geraldine grófnő és lányai, Franciska, Anna Mária és Geraldine.

Gróf Batthyány Lajosné született Zichy Antónia grófnő. Magyarország első felelős, független miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak hitvese, majd annak 1849. október 6-án történt kivégzése után özvegye. Férjét és a szabadságharc elveszett ügyét élete végéig gyászolta.

Podmaniczky Frigyes báró politikus és városatya, akit „Budapest vőlegénye”-ként ismerünk. Ő volt az a gavallér, aki élete végéig kifogástalanul elegáns és divatos öltönyökben járta szeretett fővárosának utcáit. A kiegyezés után a modern Budapest egyik megteremtője lett, a városfejlesztés központi szervének, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának harminckét éven át alelnöke, aki azt vallotta, még nyaralni is Budapesten lehet a legjobban.

Esterházy Pál gróf. Az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőr őrnagyként harcolt, Komárom várának feladásakor ezredes és hadosztály-parancsnok volt. 1849 után emigrációban élt, 1854-ben amnesztiával hazatért.

Hölgyek öt generációja egy családban: középen a legidősebb, báró Wenckheim Józsefné sz. Orczy Terézia bárónő, mellette, a székre támaszkodva leánya, báró Kray Nepomuk Jánosné sz. Wenckheim Mária bárónő, középen, zsámolyon ülve az unoka, gróf Zichy Nepomuk Jánosné sz. Kray Irma bárónő, ölében az ükunoka, Nádasdy Júlia grófnő, jobb oldalon a széken ülve gróf Nádasdy Ferencné sz. Zichy Ilona grófnő, a dédunoka.

Andrássy Aladár gróf homonnai kastélyának könyvtárszobája.

Podmaniczky Gézáné a kiskartali kastély könyvtárszobájában. Degenfeld-Schonburg Berta grófnő 1868-ban kelt egybe Podmaniczky Géza báróval. A házaspárnak nem született gyermeke, így Berta grófnő egész idejét a kastélyukban 1891-ben alapított könyvtár rendezésének, gyarapításának szentelhette. Halála után a könyvtár egy rokonára szállt, aki a gyűjteményt 1929-ben az Evangélikus Egyháznak ajándékozta. A könyvtár teljes anyagával, az eredeti bútorok között, ma is használható az Evangélikus Országos Könyvtárban.

Az ebédlő Festetics Tasziló grófnak a Somogy megyei Berzencén található vadászkastélyában. A falakon az állatokat és vadászjeleneteket ábrázoló festményeiről híres művész, Franz Xaver von Pausinger képei.

Nagymágocs – Károlyi Imre gróf kastélya, a dohányzó. Ide vonulhattak el az urak, hogy szivarfüst mellett, a bőrfotelekbe süppedve megtárgyaljanak politikai vagy gazdasági kérdéseket.

Nádasdladány – Trófeákkal gazdagon díszített reggelizőszoba Nádasdy Ferenc gróf kastélyában.

A biliárdszoba Festetics Tasziló gróf keszthelyi kastélyában.

A fürdőszoba a homonnai Andrássy-kastélyban. A vizet felmelegítő kályhát a kádfal mögött helyezték el, így nem rontotta a látványt a helyiségben, melynek kényelmét a kádon kívül asztalka, székek és fotelek is fokozták.

Andrássy Dénes gróf gyarapodó műgyűjteményének külön épületet emeltetett Krasznahorka-váralján. A képtár 1908-ban épült fel Hültl Dezső tervei szerint, és a következő év nyarán mintegy százötven darab kiállított műtárggyal meg is nyílt. A műkincsek azonban hamarosan, 1913-ban, a gróf végrendeletének megfelelően a Szépművészeti Múzeumba kerültek.

A kocsiszín a homonnai Andrássy-kastélyban.

Andrássy Géza gróf, a későbbi politikus, ismert sportember és vadász, egy élőképjelenet szereplőjeként.

Apponyi Albert gróf páncélban, valószínűleg Don Quijote-öltözetben. Jelmeze politikai sorsát vetíti előre. A gróf a hazai nemzeti konzervativizmusnak volt búsképű lovagja. Évtizedeken át a magyar politika, illetve közélet sokat szereplő, kimagasló alakja – a szó eredeti értelmében is, mert nem egyszer látjuk, hogy egy fejjel környezete fölé magasodik. Hosszú közéleti tevékenységének legismertebb fejezete az volt, hogy ő vezette a magyar delegációt az első világháborút lezáró Párizs környéki béketárgyalásokon.

Széchenyi Hanna grófnő Botticelli festményének Minerváját személyesítette meg a Műbarátok Körének a Park Klubban (ma Stefánia palota), a művészek nyugdíjalapja javára rendezett estélyén.

Főúri csoportkép a Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán. Erdély legelőkelőbb családjainak tagjai az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javára előadták a Szádeczky Lajos egyetemi tanár által írt és rendezett Régi erdélyi lakodalom című ünnepi játékot. A korhű viseletbe öltözött szereplők Székely Ádám gróf és Bánffy Anna grófnő 1702-ben tartott lakodalmát elevenítették meg. A menyasszony szerepét Bánffy Ilona bárónő, a vőlegényét Wass György gróf játszotta, Bethlen Bálint gróf volt az egyik násznagy. Néhányan a további szereplők közül: Bornemisza Adél bárónő, Nemes Polika grófnő, Béldi Rozália grófnő, Béldi Liszka grófnő, Bethlen Mária grófnő, báró Bornemisza Gáborné. Szádeczky Lajos, az író alakította Bethlen Miklós gróf figuráját.

Gróf Batthyány Lajosné javaslatára a Magyar Gazdasszonyok Egylete bazárt rendezett „az alföldi szűkölködők” megsegítésére. A bazár, melynek felszerelési költségeit Batthyány grófné magára vállalta, 1864. február 11-én nyílt meg a Duna-parton álló Lloyd-épület, a Pesti Kereskedelmi Testület palotájának földszintjén. 12 boltjában 24 előkelő hölgy árusított. Az egy hétig tartó rendezvény sikere minden várakozást felülmúlt. Itt gróf Andrássy Gyuláné sz. Kendeffy Katinka grófnőt látjuk a cukrászatban.

Idősebb Andrássy Gyula gróf. A szabadságharc leverése után távollétében halálra ítélték. Miután – több emigránstársához hasonlóan – amnesztiával hazatért, bekapcsolódott a hazai politikai életbe is. Deák Ferenccel kidolgozták az osztrák örökös tartományok és a Magyarország közötti politikai együttélés feltételeit megteremtő kiegyezési törvény alapjait. Andrássy, „a szép akasztott”, ahogy emigrációjában a párizsi szalonokban nevezték, tette fel a koronát Ferenc József, immár magyar király fejére, majd 1867–1871 között a magyar miniszterelnöki, 1871–1879 között pedig a közös osztrák-magyar külügyminiszteri tisztséget töltötte be.

Károlyi Gábor gróf feleségével, a polgári származású Major Amáliával. Rangon alul kötött házassága miatt a grófot apja, Károlyi György kitagadta.

Apponyi Sándor gróf, felesége, született Esterházy Alexandra grófnő és egy ismeretlen hölgy társaságában. A tudós gróf diplomáciai szolgálata után visszavonult lengyeli kastélyába, ahol bibliofíliával, történelmi és régészeti kutatásokkal foglalkozott.

Orczy Béla báró 1879–1890 között a király személye körüli miniszter, közben két évig volt belügyminiszter is.

Batthyány Lajos gróf, fiumei kormányzó és felesége, Andrássy Ilona grófnő, Andrássy Gyula miniszterelnök lánya.

Pejacsevich Tivadar gróf, Verőce vármegye és Eszék főispánja, Horvátország zászlójával a millenniumi ünnepségek keretében megtartott hódoló díszmenetben Budán, a Vérmezőn, az egykori Karátsonyi-palota előtt.

Széchenyi Ödön gróf, Széchenyi István kisebbik fia, török tűzoltó tábornoki egyenruhában. Miután megszervezte Budapesten az önkéntes és a hivatásos tűzoltóságot, mely szervezetek 1870-ben álltak szolgálatba, a török szultán megbízásából, magyar minta szerint, kiépítette a konstantinápolyi tűzoltóságot is. Közben végleg letelepedett Törökországban, és irányította nagy sikerrel a tűzoltóságot mint altábornagy, a szultán tábornok-hadsegéde, a tűzoltó ezred és a császári tengerész-tűzoltó zászlóalj főparancsnoka.

A fiatalon elhunyt herceg Esterházy Miklósné született Cziráky Margit grófnő az udvari bálon viselt estélyi ruhájában.

Festetics Tasziló gróf. Házassága révén – a skót és brit felmenőkkel is rendelkező Lady Mary Victoria Hamiltont vette el – kapcsolatba került az európai legfelsőbb arisztokráciával is. Keszthelyi kastélyában királyokat, hercegeket látott vendégül. 1906-ban királyi főudvarmester lett, 1911-ben elnyerte a hercegi címet.

Ifjabb Andrássy Gyula gróf politikus, belügyminiszter, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere.

Udvari bál a millenniumi ünnepségsorozat keretében a budai királyi palota dísztermében. A felvétel nem egy tényleges bál megörökítése, hanem Strelisky fényképész bravúros fényképösszeállítása, egy ún. összemásolt fénykép. A képen szereplő, magyaros díszruhát viselő hölgyekről és urakról Strelisky mester külön-külön készítette el a felvételt, majd ezeket az önálló fényképeket dolgozta össze. Néhányan a képen látható személyek közül: elöl Frigyes főherceg áll, tőle balra Blanka főhercegnő, gróf Apponyi Lajosné, Jókai Mór és Wlassics Gyula. Frigyes főhercegtől jobbra Auguszta főhercegnő, József Ágost főherceg, Izabella főhercegasszony, Lipót Salvator főherceg és Koburg Lujza hercegnő áll, mögöttük Burián István (éppen csak a feje látszik), az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügy-, majd külügyminisztere és Bánffy Dezső báró, miniszterelnök látható. A kép jobb szélén, a karosszék mellett Apponyi Lajos gróf áll.

Teleki Géza gróf és fia, Pál. Az apa író és politikus volt, Széll Kálmán kormányában belügyminiszter, 1894-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A kisfiúból előbb földrajztudós, majd miniszterelnök lett. 1941 tavaszán azzal kellett szembenéznie, hogy Németország elvárja Magyarországtól, hogy átengedje a Jugoszlávia lerohanására induló német egységeket, és katonai erővel részt is vegyen az akcióban, miközben Nagy Britannia bejelentette, hogy ezt hadüzenetként értékelné. A két erő közt őrlődve Teleki nem látott más kiutat, mint azt, hogy önkezével véget vetett életének.

A Széchényi grófkisasszonyok a család somogyvári kastélyának parkjában álló babaházban. A ház előtt, ásóval a kezében, Széchényi Katalin, az ablakokon testvérei, Lea és Erzsébet néznek ki.

A csecsemő Albrecht főherceg szlovák szoptatós dadájával. A gyermekek nevelésében dajkák, tanítók, idegen nyelvű kisasszonyok vettek részt.

Teleki Sámuel gróf, Afrika-kutató, felfedező, bennszülött kísérőjével. A gróf karavánja 1887. február 4-én vágott neki az ismeretlen útnak. Érintették a Kilimandzsárót, és megmászták a Kenya-hegységet. Útjuk során két tavat Rudolf és Stefánia trónörököspárról neveztek el. A Rudolf-tó partján (1975 óta Turkana-tó) egy működő vulkánnak pedig társai a Teleki nevet adták. Teleki a magával hozott etnográfiai kollekciót a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, ahonnan a gyűjtemény a későbbiekben létrehozott Néprajzi Múzeumba került.

Zichy Jenő gróf. Három expedíciót is vezetett Oroszországba, a Kaukázusba és Ázsiába a magyar őstörténet emlékeit kutatva. A fénykép jellegzetes kaukázusi öltözetben mutatja első kaukázusi útja után.

Károlyi Mihály gróf és útitársai Algériában, a Szaharával határos, jó termőföldű, datolya-és olajligetekben gazdag Biskra oázisban.

Bánffy Miklós gróf és kísérői vadlesen. Bánffy gróf valódi polihisztor volt. Ismert mint író, de grafikusként, valamint jelmez- és díszlettervezőként is. Volt színházi rendező és több színház, köztük az Operaház intendánsa, de politikus is, 1921 áprilisa és 1922 decembere között magyar külügyminiszter.

Andrássy Géza gróf és Henrik porosz királyi herceg vadászatra indulnak a gróf automobiljával.

Izabella főhercegnő és lányai, Izabella, Mária Krisztina, Gabriella és Alice vadászaton elejtett madarakkal.

A vadászokat kiszolgáló erdei konyha József Károly főherceg egyik kisjenői vadászatának alkalmával. Középen áll a főherceg.

A kastély személyzete Radafalván, gróf Kornis Gáspárné birtokán.

Károlyi Imre gróf tejüzemének szállítójárművei.