K2 Blog
Női bársonycipő
Sötétkék bársony felsőrészű, szegekkel felerősített bőr talpú női cipő. Pántja csattal kapcsolható, elejét masni díszíti. Farkas Lídia kutasi földműves asszonyé volt, aki boltban vásárolta. Az 1930-50 közötti időszakban hordta, kizárólag ünnepeken viselte.
A cipő a paraszti viseletekben sokszor csak az ünnepi viselet része volt, akkor hordták, ha táncba mentek, templomba vagy valamilyen életfordulóhoz kapcsolódó ünnepre, esetleg bucsuba, vásárra, városba.
Női bársonycipő, 1930-as évek - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Női cipő
Anyaga gépi hímzéssel készült fekete bársony. Orra, oldala és sarok körüli része, valamint szegése fekete bőr. Formája hegyes. Széles francia sarkú. A sarka patkolt. Talpa, sarka bőr. Szögelt. A bársony piros, parasztrózsaszín, fakózöld és világoskékkel hímzett. A sarokrész alatti bőr lyuggalt. A lyuggalás alatt sötét okkersárga bőrrel díszített. A sarok fölött, hátul levél formában lyuggalt , itt vörös bőr alátéttel díszített. A szárán tulipánforma rátét díszítés van. A fekete bőr a tulipános levelei alatt kivágott: a tulipánnál piros, a leveleknél sárga az alátét. A fekete bőr és a bőr mentén sárga virágmintás nyargalással díszített. A cipő felső része és a szára elől legömbölyített, oldalt kissé mélyített, hátul magasodik. A belső vonalát cakkozott piros posztó díszíti. Bélése fehér alapú, lila csíkozású vászon. Az orrán a hegyesen végződő bőrborítás és a hasítás fölötti részen, indigókék és citromsárga taft szalag. A csokor fölötti részen citromsárga rozettával, majd a rozetta ezüstszínű üveggyönggyel díszített. Sárgaréz fűzőtartóval és parasztrózaszín szőrzsinórral fűződik. Teljesen jó állapotban van. Női cipő, 1900 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Bocskor
Népmeséink hősei mielőtt hosszú útra indulnak gyakran vasbocskort csináltatnak maguknak. Néha nem is egyet, hanem hetet nyúznak el, mire céljukhoz megérkeznek. A 19. századtól a bocskor viselete kezdett háttérbe szorulni és a szegénység jelképe lett. Csak bizonyos munkaalkalmakkor, például aratáskor használták, hogy a levágott gabonaszár ne sértse fel talpukat.
Ez a bocskor a Felsőszentmártonból , a Dráva menti horvátok lakta területről származik.
Bocskor (abuvacse), 19. század - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Rakd össze!
Nőnapi kvíz
Ötker plakát
1891-ben egy bielefeldi gyógyszertár szertárában a fiatal gyógyszerész, Dr. August Oetker (Oberkirchen, Alsó-Szászország, 1862. január 6. – Bielefeld, 1918. január 10.) különböző porokkal kísérletezett, és megalkotta a Backin nevű sütőport, amely pontosan 1 font liszthez volt elegendő. Az Oetker-sütőpornak megközelítőleg egyharmada nátrium-hidrokarbonát, s ezen összetétel a mai napig lényegében változatlan maradt. Az Oetker-termékek forgalmazására a céget 1924-ben jegyezték be Magyarországon. A gyár és az iroda Budapesten, akkori nevén a Conti, mai nevén a Tolnai Lajos utca 25. szám alatt működött a a VIII. kerületben. 1926-tól a magyarországi céget Weisz Frigyes vezette, egészen 1944-ig. A második világháború éveiben a magyarországi Oetker-vállalat újra német kézbe került. 1945 után a céget jóvátétel fejében a Szovjetunió kapta meg, a német és osztrák ügyvezetőket oroszok és magyarok váltották fel. Ezt követően a márka évtizedekre eltűnt a magyar piacról.
Ötker sütőpor plakát, 1930-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Senator celofilter plakát
Kónya Zoltán által tervezett reklámplakát, Kíméljük a magyar egészséget reklámfelirattal. Jelzett: Kónya Z. Felelős kiadó: Fusch Vilmos. Janina Cigarettapapír Rt. jelzése a jobb felső sarokban. Népi hímzéses kalapban bajszos legény cigarettáűval szájában füstölög, jobbra cifra pártás menyecske feje látszik, kezével a füstszűrős cigarettacsomagra mutat. A plakát a cigarettát népies hazai termékként mutatja be. A csomag kiszerelése 100 db-os volt, Gyártója a Janina Rt. - Budapest, Nagytemplom utca 17. A gyártási idő 1930-as évek, így ez az időszak tekinthető a plakát készítési idejének is.
Senator celofilter plakát, 1930-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Állami áruház plakát
Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból Az Állami Áruház Nemzeti Vállalatokat 1949 májusában alapították. Az első Állami Áruház 1952-ben nyílt meg Újpesten az Árpád és az István út sarkán Rákos Pál tervei alapján. A szocialista, realista stílusban épült hatalmas bevásárlóközpont árkádos kialakítása miatt igazi kuriózum volt. Fontos történelmi mozzanat, hogy itt játszódik az Állami Áruház című film, az 1953. január 23-án bemutatott magyar zenés, propagandisztikus filmvígjáték. Ma Újpesti Áruház néven üzemel lényegében változatlanul.Ajándékozzon illatszert az Állami Áruházból ,1960-as évek - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Díszváza
Talpon álló díszváza hirtelen kihasasodó testtel, nyakánál gyűrűtaggal, nyaka széles szájperemben végződik. Két áttört, az Alhambra vázákra jellemző S alakú füllel, domború pajzsáttöréssel, egész testet elborító historizáló, keleties-magyaros, stilizált virágos díszítéssel. Az 1880-as évektől a városlődi kőedénygyár is magáévá tette a korszak iparművészeti törekvését, a magyar stílus alkalmazását, majd a Zsolnay-gyár hatására csakhamar megjelent a stilizált keleti motívumok ötvözete a magyaros ornamensekkel, illetve a keleties edényformák előállítása. A váza aljába nyomott márkajelzés Mayer György tulajdonosi időszakára (1866–1884) utal, ha ez alapján támaszkodhatunk a készítés idejére, akkor az az 1880-as évekre tehető.
Díszváza, fenékbélyeg alapján 1866-1884 között, feltehetően az 1880-as évek - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Tulipános láda
Északkelet-Magyarország területein a 19. század elejétől kezdett elterjedni a gömöri asztalos központokra jellemző, vörös-fekete márványozású alapfestés, melyet fekete tussal húztak. A kezdetben Rimaszombat-Miskolc felől érkező darabok mellett egyre nagyobb arányban jelentek meg a Mezőkövesd, Eger, illetve Gyöngyös asztalos központokban készültek. Az egri asztalosok példányain jól érzékelhető a stílusbeli eltérés, ők a virágfejeket pontosan kirajzolták, a miskolciak viszont festői foltokban jelenítették meg. K. Csilléry Klára meghatározása szerint az 1847-es datált láda, egri asztalosműhelyben készült. A főmotívumot két szimmetrikus kétfelé ágazó virágbokor alkotja, melyet fekete márványozással kialakított oszlopos keret fog össze. Mikófalván 1910-ig ilyen ládát kapott a menyasszony. A kamrában, -ahol a nők hálóhelye volt-, a ruháját tartotta benne. ;
Kiállítva a Palóc népművészet című állandó állításban, 1990-2014 között, Eger (Dobó István Vármúzeum Palóc kiállítás, Dobó utca 12., majd a Hatvan hatás - A Dobó István Vármúzeum 60 éve című időszaki kiállításban, 2018- 2020 között, Eger, Dobó István Vármúzeum).
láda, "tulipános láda", 1847 - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Festett szék
Fehér alapon festett fa szék Mákófalváról. Asztalos munkával készült. A kalotaszegi, 20. századi divatnak megfelelően fehérre van mázolva, és erre festették a virágos-leveles, szimmetrikus mintát, ami a szék teljes felületét behálózza, még a lábakat összekötő becsapolt három lécet is. A vidék hagyományos kultúrájának szerves része a tisztaszoba és annak bútorzata, amit a lány vitt magával hozományként az esküvőkor.Eredeti helyén ez a szék is egy tisztaszobát díszíthetett.
Festett szék, 20. század - Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Szabadulólevél
Rézmetszet, Johann Gottfried Prixner pesti rézmetsző alkotása 1806-ból. A rézmetszet fejlécén Kecskemét realisztikus-perspektivikus látképe található, amely délnyugatról ábrázolja a várost. Kecskemét tanácsa a városi céhek szabaduló-, és mesterlevelei számára a város látképével ellátott keretes nyomtatványt biztosított, amelyre minden céh a saját elbocsátó szövegformuláját alkalmazta.
Ez a dokumentum a kovács céh szabadulólevele, melyet Fáj Szüts Mojzes tiszakürti születésű kovácslegény számára adtak ki 1830-ban.
Kecskeméti kovács céh szabaduló levele, 1806 - Katona József Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu