K2 Blog
Kés
Csont késnyél töredéke. Téglalap alakú, vége felé kissé kiszélesedő, a nyéllapon 4 vasszegeccsel van átlyukasztva. Végén növényi ornamentikával díszített, átfúrt. 2014-ben az egri Dobó tér rekonstrukciója kapcsán végzett megelőző feltárás során került elő ez a használati tárgy egy késő középkori-török kori cserzőgödörből.
A tágy 9 cm hosszú és 2 cm széles. Vastagsága: 1,5 cm
kés, 16-17 - század Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Fésű
Fából faragott kétoldalas fésű. A fésű fogait egyenként, fűrész segítségével alakították ki, felületén csiszolás nyomai figyelhetőek meg. Az egyik oldalon ritkább fogazattal (összesen öt vastagabb foggal) rendelkezik, míg ellentétes oldalán sűrűbben elhelyezkedő, tizenegy vékonyabb és egy vastag fog figyelhető meg. A fésű fontos pipereeszköz volt, melyet már a középkorból is ismert, erre specializálódott fésűkészítő műhelyekben tömegesen készítettek.
A lelet 2014-ben, az egri Dobó-téren végzett megelőző feltárás során került elő (ásatásvezető: Halász Ágoston).
fésű, 16-17. század - Dobó István Vármúzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
Szobor
A 20. század elején, Nagydém határában került elő egy háziszentélyhez tartozó leletegyüttes, ú.n. lararium. A római kultuszban Lar egy területvédő szereppel bíró szellem megtestesítője, amelynek lényegi feladata az adott hely, a hozzá kötődő objektumok, az ott élők védelme volt. A magánélet szférájában ez volt a legfontosabb kultusz. A neki szánt szentély gyakran csak egy kis falfülke volt a lakóház központi részén, ahol elhelyezték Lar és a család által különösen tisztelt istenség szobrát, valamint a szertartás eszközeit. A bemutatott darab a háziakat védelmező Lar mellett kiemleten tisztelt istenség kultuszához tartozik. Apollo ruhátlan alakja kontraposzt tartásban a jobb lábára nehezedik. Jobb kezében áldozati csészét tart. Felül két tincsbe rendezett hullámos haja a vállára omlik. A mellén átvetett szíj a hátán tegezt tart.
szobor, 1. század első fele - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
szobor, 1. század első fele - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nagyfazék
Sárga, okker barna, vöröses csíkos mázas cserép. A csíkokat 5 ujjbenyomásos, körkörös és vonalas bordázat választja el. Elején rátét magyar címer és felirat Magyar Hét 1928. Fülein tulipán. Pereme két helyen csorba. Elején kisebb repedés. Magassága 73 cm, Szájátmérője: 37,5 cm. Az edény a Viski Károly Múzeum Néprajzi gyűjteményének a része.
nagyfazék, 1928 - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
nagyfazék, 1928 - Viski Károly Múzeum Kalocsa
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Pisztoly
Elöltöltős, kézimunkával készült, csappantyús duplacsövű pisztoly Rózsa Sándor tulajdona felirattal. A ravaszvédőn vésett margaréta-szerű virágmotívum. A készítés ideje 19. század első fele, 19. század közepe. A pisztoly 1958-ban került Dorozsma (Csongrád-Csanád megye,) környékéről Molnár Antal fegyvergyűjtőhöz, aki vízimolnár volt Örményesen. A 23 cm hosszú fegyver a múzeum Helytörténeti Gyűjteményének a része.
pisztoly, 19. század első fele, 19. század közepe - Kiskun Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
pisztoly, 19. század első fele, 19. század közepe - Kiskun Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Dísz Kossuth Lajos koporsójáról
Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Torinoban. Koporsóját különvonat szállította Magyarországra. A vonat március 31-én érkezett meg Budapestre a Nyugati pályaudvarra. A ravatalt a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában állították fel. Másnap, április 1-jén Budapest városa méltó temetést rendezett, melyhez az ország minden részéből tódultak a gyászoló küldöttségek. A múzeumtól a Kerepesi temetőbe közel félmilliós temetési menet kísérte végső útján a magyar szabadság atyját. Koporsóját nyolc fekete ló vontatta gyászkocsin vitték. Dísz Kossuth Lajos koporsójáról, 1894 - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Csutora
A kulacsok őse egy fából esztergályozással kerekre formált, majd faragással gazdagon díszített változata a csutora. Veszprémben több csutorakészítő-műhely is működött. Az utolsó mester, Illikman György, műhelyét az 1935-ben megnyíló Bakonyi Házba rendezte be és mesterség-bemutatóval elevenítette meg hajdani munkáját a látogatók előtt. Illikman György 1906-ban készítette ezt a gazdagon faragott különleges darabot is. A HS monogram látható az egyik oldalon, a túloldalon pedig Petőfi Sándor arcképe elevenedik meg a faragott portrén. A tájház 1961-es átrendezésekor a múzeumi raktár polcaira kerültek a csutorák és a szerszámok. A csutora amellett, hogy természetes anyag, nagyon praktikus is volt, a viasszal való kezelés után jó folyadéktartó és szép használati tárgy volt. csutora, 1906 - Laczkó Dezső Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
More...
Kossuth Lajos Cegléden
Az „Elemi népiskolai szemléltető faliképek című történelmi sorozat 18. darabja, Kossuth Lajos alföldi toborzókörútja során, 1848. szeptember 24-én tartott híres ceglédi beszédének stilizált ábrázolása. Kiadó: M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Forrás: - Basics Beatrix: Egy magyar történelmi faliképsorozat a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében,in: Folia Historica, 18. Bp., MNM, 1993. 213–222. - Történelmi szemléltetőanyag az első világháború korából. Gyulai Ágost művének felhasználásával szerkesztette Lányi Katalin. Bp., Fekete Sas K., Magyar Pedagógiai Társaság, 2003. [nem hivatkozik a korábbi szakcikkre.]
Kossuth Lajos Cegléden, 1913 - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Gyöngysor
Harminc darab különböző, üvegpasztáből készített gyöngyből álló nyaklánc. Lelőhelye ismeretlen, talán Vasasszonyfa feldúlt, 7-9. század folyamán használt temetőjéből származik. A gyöngyök többsége dudoros rátétekkel, hurokfolyatással vagy mindkettővel díszített. Összességében a 7. század közepére-második felére keltezhető. Az olcsó, könnyen elkészíthető, színes üvegpaszta gyöngyök az egész népvándorlás korban általánosnak mondható, széles körben elterjedt viseleti elemnek számítottak.Gyöngysor (30 db gyöngy) (népvándorláskor), 7. század - Savaria Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Ezüst nyaklánc
1940 körül született átadója elmondása szerint anyai nagyszüleié volt, akik Nagyszakácsi környékén cselédként dolgoztak. Nagyapja urasági kocsis volt, aki szolgálataiért egy zsebórát is kapott ajándékba munkaadóitól. A család birtokába került feltehetőleg ez idő tájt egy aranygyűrű és ez az ezüstlánc is. Hogy viselték-e valaha, illetve milyen körülmények között, arról sajnos nincs információ.
nyaklánc, 19. század vége - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
Nyaklánc
Bársonyszalaghoz varrt fekete kása- és szalmagyöngy, melyről feketéből fűzött kásagyöngy sorok függenek le, ezek közepén türkizkék gyöngy. Diák Katalin készítette a gyöngysort 1916-ban. Fejviseletként használták, a homlokra fésült hajat leszorították vele, úgy, hogy a lógós része a homlokra esett.
A múzeum gyűjteményében viszonylag kevés a népi ékszer és viseletkiegészítő, ez az egyszerű, de mutatós darab Szennáról származik.
nyaklánc, 20. század - Rippl-Rónai Múzeum
A múzeumról bővebben a MuseuMap oldalán olvashat.
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu