
bross, rózsás melltű
1910 körül
A paraszti viseletben ékszert csak ünnepi alkalmakkor viseltek. Ezt a brosst a csurgónagymartoni Cserti Jánosné leánykorában kapta szüleitől, mikor együtt nyaraltak ... tovább

karperec
7. század középső harmada
A vastag ezüstlemezből készített, csuklós szerkezetű karperecpár egyedi darabja a zamárdi temető gazdag ékszeranyagának. A karperecek felületét véséssel kialakított, fogazott szalagfonat ... tovább

gyöngysor
1930-as évek
Nagy Józsefné tulajdona volt ez a különböző méretű, zöld, áttetsző, rücskös felületű, gömbölyő és apró fehér üveggyöngyökból cérnára fűzött, rézkapoccsal záródó gyöngysor. ... tovább

nyaklánc
1916
Bársonyszalaghoz varrt fekete kása- és szalmagyöngy, melyről feketéből fűzött kásagyöngy sorok függenek le, ezek közepén türkizkék gyöngy. Diák Katalin készítette a gyöngysort 1916-ban. ... tovább

fibula
5. század
A Balaton egyik hajdani öble mellett létesített temetőt egy germán közösség. Ritkaságszámba menő módon a temető összes sírját (14) bolygatatlan állapotban tudták feltárni. ... tovább

kontytű
1930 körül
A lányok és asszonyok hajviselete a 19-20. század fordulójáig szinte országosan elterjedt volt, ez középen elválasztott és lányok esetében hátul csüngő fonatban, asszonyoknál kontyba ... tovább

gyűrű
középkor
A gyűrű a középkorban is igen kedvelt ékszer volt, nők és férfiak egyaránt viselték. Ez a példány a köves gyűrűkhöz tartozik. Az sárgás színű, ovális kő felülete sérült, benne pedig légbuborék ... tovább

nyaklánc
19. század vége
1940 körül született átadója elmondása szerint anyai nagyszüleié volt, akik Nagyszakácsi környékén cselédként dolgoztak. Nagyapja urasági kocsis volt, aki szolgálataiért egy zsebórát ... tovább

ruhakapocs
16. század
A 16. századi viseleti tárgyak legszebb darabjai közé tartozik az iharosi középkori templom és temető feltárásakor talált, aranyozott ezüst ruhakapocs. Egy kapocspár hurkos darabja, ... tovább

melltű
20. század eleje-közepe
Arany színű, alumíniumból készült préselmény, közepében piros, rombusz alakú kővel. Hátuljáról a tű már hiányzik. Az ünnepi viselet részeként kendők, ruhák összefogására, díszítésére ... tovább

fátyoltű hajtű
16-17. század
A 16-17. századi női viseletek legszebb darabjai az úgynevezett fátyoltűk, hajtűk vagy rezgőtűk. Fejfedő, fátyol felerősítésére vagy önálló hajdíszként is szolgáltak és a 19. századi ... tovább

nyaklánc
1950-es évek
A Somogyudvarhelyi Honismereti Szakkör gyermekjáték anyagával együtt került a múzeumba. Alumíniumszemeből álló nyaklánc, rajta bolti, arany színű, pókot ábrázoló medállal. ... tovább

amulett
20. század eleje
Petrinovics Józsefné Vertkovczi Máriától az 1970-es években gyűjtötte a múzeum akkori néprajzos muzeológusa, Knézy Judit. Az átadó elmondta, hogy a tengeri kagylóból készült ... tovább

övcsat
5. század első fele
A lengyeltóti gyógyszertár udvarában előkerült csontvázas sír leletmentését és német nyelvű leletközlését dr. Bakay Kornél végezte, aki a harcos férfi sírját az 5. század első felére, ... tovább

kontyfésű
1920 körül
A lányok és asszonyok hajviselete a 19-20. század fordulójáig szinte országosan elterjedt volt, ez középen elválasztott és lányok esetében hátul csüngő fonatban, asszonyoknál kontyba ...tovább