Crumerum
Két évezred a Duna átkelőhelyeinek védelmében
A természeti adottságait tekintve ideális fekvésű Sánc-hegy Nyergesújfalu nyugati részén, a Duna partjához közel, a 10-es út mellett magasodik. A hegy lábánál, minden bizonnyal évezredek óta használt, É–D-i irányú, gázlót feltételezhetünk, amely közvetlenül a folyó partján húzódó K–Ny-i irányú utakhoz kapcsolódott. A legkorábbi megtelepedés szórványos nyomai a bronzkorból származnak. A terület, a római foglalást követően, a birodalom határvédelmének egyik meghatározó elemeként nyert komoly hadászati jelentőséget: a hegy tetején, az itt állomásozó csapategység számára kőtábort építettek.
A három évszázada ismert régészeti lelőhelyről, hosszú ideig csak kevés információval rendelkeztünk. A magyarországi római határ világörökségi nevezésének folyamatában, a helyszín látványosságait bemutató látogatóközpont, tanösvény és kilátó építéshez kapcsolódóan először nyílt mód, a római kori emlékek felkutatására irányuló, nagy felületű és célzott kérdésekre választ kereső ásatás elvégzésére. A hegy tetején, a római kori erőd kutatását nehezítette az a földsánc, amelyet 1706-ban, a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején emeltek a romok fölé. A hegy peremén, a kirándulóút vonalában ennek ellenére mégis sikerült majdnem 2 méter mélységig, több korszak emlékeit megőrző rétegsort feltárnunk. A kőből épült római kori tábor részletét, az ÉK-i erődfal kapujának Duna felőli tornyaként azonosíthatjuk. A hegytetőn legutóbb 1945 januárjában, a II. világháború végén zajlottak hadi események, amelynek nyomait szintén megfigyeltük.
Kutatásaink legváratlanabb eredményét a hegy DNy-i lábánál fekvő terület szolgáltatta, ahol 1978-ban római kori sírokat tártak fel. Az ezt követő üzemépítkezés által okozott pusztítás ellenére, 2018-ban épület, vagy épületek részben merőleges és párhuzamos alapfalai láttak napvilágot. A falakat egykor borító vakolat és falfestmények, a helyiségek jellegzetes kialakítású padlói, egy vízlevezető csatorna, a tetőfedésre használt jellegzetes téglák és az előkerült tárgyi anyag alapján, a hegy lábánál fekvő római kori települést azonosíthattunk. Szórványos emlékeket találtunk a népvándorlás és a korai Árpád-korból is, amely részben a romok újrahasznosításának bizonyítékai.
Schilling László
Lelőhely: Nyergesújfalu, Sánc-hegy (Crumerum) (ásatásvezető: Schilling László)
A Sánc-hegy domborzati modellje
Kuruc kori sáncok a hegytetőn
Római kori kaputorony alapfalai 2018-ban
Római kori táborkapu rekonstrukció (Welzheim, Baden-Württemberg, Németország)
Római épület elméleti rekonstrukciójának metszete (Kovács Lóránd Olivér rekonstrukciója)
Késő római hagymafejes ruhakapcsoló tű (fibula)
Fülkanalas hajtű, római kor
Líra alakú csat, római kor
Pecsétgyűrű, római kor
Rozettás lemeztöredék, római kor
Tetőfedő cserép (tegula) töredéke kutya lábnyomával, római kor
A Sánc-hegy délnyugati részén feltárt régészeti jelenségek
Árpád-kori veremház rekonstrukciója (Sabján Tibor rekonstrukciója)
Hamis friesachi dénár az Árpád-kori épületből
Feltehetően a kuruc sáncok 1706-os ostromakor használt ágyúgolyó
Régésznapló
Római diadal, görög módra
E lelet 2020 tavaszán, a MNM Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportjának önkéntesei segítségével végzett leletmentő fémkeresőzés során, Sándor Lajosnak köszönhetően látott újra napvilágot. A képmezőben jobbra haladó sisakos emberalak Bellerophón, aki baljában ovális pajzsot, jobbjában lándzsát tart, háta mögött lobogó köpenye látható. A lovas a szárnyas Pégaszoszt üli meg, miközben lándzsájával Khimairába készül döfni. A bronzlemezből készült tárgy, eredetileg csatlemez, vagy szíjvég lehetett, de a jelenet ismert ládikaveretekről is. Az ábrázolás egyrészt hasonlít a lovon ülő, legyőzött ellenség felett diadalmaskodó császár motívumra, másrészt keresztény környezetben Krisztus gonosz feletti győzelmére, azaz a jó és a rossz harcára is utalhat. Előkerülési helye – a római kori Crumerum katonai tábora – alapján, a görög mitológiából vett jelenet talán egy katona övét díszíthette, amin általánosságban a vitézséget, valamint az ellenfél felett aratott győzelmet szimbolizálta. Antik gyökerek nyomán megjelenő Szent György és a sárkány alakja igen hasonló, még napjainkban is gyakori ábrázolás.
Schilling László
A sáncok kuruc kori ostroma
A Duna partján álló hegy platójának stratégiai szempontból rendkívül kedvező fekvése miatt, a Rákóczi szabadságharc idején, az egykori római katonai tábor romjain a kurucok földsáncot emeltek. Az óriási munka a környékbeli lakosság segítségével, 1706 júniusában kezdődött. A császári csapatok 4 napos ostromát követően egyanezen év szeptember 27-én az erődítést elfoglalták, hadászati jelentőségét elvesztette. Terepi munkáink során kis mennyiségben, e korszakból származó tárgyi emlékek is előkerültek.
A hegy lábánál minden bizonnyal az 1706-os hadieseményekhez köthető, 3 kg (6 font) tömegű vas ágyúgolyó került elő. A kurucok és a császári csapatok által használt nehézfegyverzet alapján eredetét nem tudjuk egyértelműen azonosítani: lehetséges, hogy a sáncot védő kurucok lőtték ki az ostromlókra, de az is elképzelhető, hogy a császári csapatok felhasználatlan lőszerkészletéből maradt hátra.
Schilling László
Libertás
Nyergesújfalu, Sánc-hegyen, a kuruc kori földsáncon belül, egy II. Rákóczi Ferenc által veretett rézpénzt találtunk. Előlapján koronás kiscímer látható, melynek kétoldalán megosztva 17–06-os verési évszám és C–M (Cassovienis–Moneta) a kassai verde verdejegye látható. Hátlapján a szabadságharc „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatának latin nyelvű PRO LIBERTATE részlete olvasható, alatta levéldíszek között X azaz a címlet római szám általi jelölése. E pénz korabeli megnevezése – a csengő ezüstökkel ellentétben – kongó, vagy felirata alapján libertás volt.
Schilling László
RÓLUNK
A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg.
KAPCSOLAT
MNM OMMIK
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
ommik@mnm.hu
museumap@mnm.hu