Város „város” hátán

Emlékek a római kortól a középkorig

Napjaink megelőző régészeti feltárásainak komoly hányadát jellemző nyílt színi, „zöldmezős” ásatások mellett gyakran előfordul, hogy városi környezetben van szükség a munkánkra. Ez a két színtér sokban különbözik egymástól, másfajta kihívások elé állítja a régészeket.

Általánosan jellemző, hogy az emberi megtelepedésre különösen alkalmas helyeken, a hosszú évszázadok-évezredek során az egymásra építkezések miatt egyre magasabbra és magasabbra emelkedik az a járószint, melyen a lakosok mindennapi életüket élték. Ez a folyamat megfigyelhető napjaink organikusan fejlődő városaiban is. Eme felhalmozódás a történelmi városmagokban vastag kultúrréteget eredményez, ami elfedi a régészeti korokból származó jelenségeket.

A folyamatos emberi jelenlét más szempontból is nehezíti a régészek dolgát. Az építkezések gyakran igen erősen megbolygatják a felszín alatt megbúvó régészeti és történeti emlékeket, esetenként kiszakítják eredeti környezetükből, ami jelentősen megnehezíti a régészeti korú tárgyak és jelenségek értelmezését.

Az MNM RÖG munkatársainak Győr külvárosában végzett feltárása 2018 júliusában, ami egy új társasház építéséhez kapcsolódott, egy szórt jelenségekből álló Árpád-kori település részletét hozta felszínre. A jelenségek betöltéséből előkerülő jellegzetes házi kerámia töredékein túl, az egyik árokban egy római kori, ló alakú fibulát (ruhakapcsoló tűt) is találtak.

Munkatársainknak 2018 augusztus–szeptemberében Győr belvárosában is volt egy kis felületű feltárása, amivel a terület régészeti érintettségét igyekeztek tisztázni. A terepi munkánk megkezdése előtt összegyűjtöttük a területre vonatkozó korábbi térképészeti adatokat. A városról és a várról készült régi térképek, valamint a közelben korábban végzett ásatások alapján felmerült, hogy a középkori győri vár maradványai rejtőzhetnek a felszín alatt. Ugyanakkor az ásatásunk során nem találtunk középkori építményeket, ami arra utal, hogy a vár erődítésrendszere erre a területre már nem terjedt ki vagy a későbbi korokban végzett építkezések során elpusztult.

A korábban itt álló épület alapfalainak elbontását követően, a kora újkori polgári életforma emlékeit, valamint kevés középkori leletet tartalmazó rétegek alatt bukkantak elő a római kori szintek. Ezekből a korszakra jellemző tárgyi emlékek kerültek elő: kis számban fémtárgyak (köztük érmek), nagyobb mennyiségben kerámiaedények töredékei. A rómaiak jelenléte nem meglepő a területen, hiszen a mai Győr városa alatt fekszik Arrabona, az egykori Pannonia tartomány (provincia) egyik jelentős települése (vicus), ami mellett határvédelemi feladatokat ellátó segédcsapat tábor (castellum) is helyet kapott. A római foglalás előtti kelta előzménnyel rendelkező település a tartomány kiépítése után regionális jelentőségű központtá vált, amiben feltehetően nagy szerepe lehetett a több fontos vízi és szárazföldi útvonal csomópontjában létesült katonai helyőrségnek. A Győr belvárosában folytatott ásatások során számos helyen sikerült római kori erődítéseket, épületeket, utakat és egyéb fontos leleteket felfedezni. Míg az általunk végzett feltárás során épületek nem, csak a római mintára szerveződő városias életformára utaló tárgyi emlékek kerültek felszínre.

Szűcs Melinda Eszter, Fekete László

Győr–Amádé utca 6. (ásatásvezető: Fekete László),

Győr–Belváros, Teleki utca 40. (ásatásvezető: Szűcs Melinda Eszter)